Könyvkritika - Souad Mekhennet: Azt mondták, egyedül jöjjek (2018)
2018. augusztus 06. írta: Nagy Judit Áfonya

Könyvkritika - Souad Mekhennet: Azt mondták, egyedül jöjjek (2018)

Pillantás a Dzsihád mögé

Egy nő története, akit még a dzsihádisták is tisztelnek. Egy újságíró, aki szigorúan tartja magát a tudósítói etiketthez, ugyanakkor az igazságosság elvét vallja, mely szerint mindkét felet meg kell hallgatni a véleményformálás előtt. És végül egy bevándorló szülők házasságában fogant, Németországban született muszlim nő élete, akinek kétszer annyit kellett teljesítenie az előrejutásért, mint egy "német németnek". Mindez nem három nő vallomása, hanem csak egyé, akiben mindezen életélmény kiteljesedik. 

azt_mondtak_borito_300dpi.jpg

Souad mindig is Kelet és Nyugat között lebegett, hiszen a keletieknek ő már egy elnyugatiasodott muszlim nő, a nyugatiaknak viszont "csak" egy bevándorló család gyermeke. Németnek túl marokkói, arabnak túl német. Mit tehet hát, aki e két világ határán mozog, és úgy akar megfelelni az elé támasztott elvárásoknak, hogy közben nem veszíti el a gyökereit, mi több, büszkén viseli, hogy a próféta leszármazottja? Küzd, de azt kitartóan és hosszan, hogy aztán veszélyesebb helyzetekbe bonyolódjon, mint egyes férfi kollégái. 

A modern újságírás külföldi tudósítói még sosem voltak olyan kiszolgáltatott helyzetben, mint a közelmúltbeli, arab államokban létrejövő háborús zónákban. Ide még a sokat tapasztalt háborús tudósítók is csak óvatosan lépnek be,  sőt, legtöbbször be sem engedik őket, így kénytelenek helyi újságírókat idézni forrásként. Mégis a legtöbb felkavaró hírt, tényfeltáró cikket egy négy nyelven beszélő, huszonéves fiatal nő szolgáltatta a nyugati médiának ezekről a területekről. Az ő rendkívüli bátorsága kellett hozzá, hogy elsőként fény derüljön amerikai titkosszolgálatok által végrehajtott emberrablásokra, fogolykínzásokra. Souad "nővérrel" még az Al-Kaida terjengős hálózatának főbb vezetői is hajlandóak voltak találkozni annak ellenére, hogy nő. Éppen emiatt, nőként többszörösen is kiszolgáltatott helyzetbe került karrierje során. Zseniális találékonyságának, időnként pedig humorának és kitartásának köszönhetően azonban mindig kievickélt a kellemetlen szituációkból, bár Egyiptomban börtönbe zárták, Algériában követni kezdték, Irakban el akarták rabolni, Pakisztánban pedig feleségül akarták venni. 

mekhennet-souad-speaker_original.jpg

Souad Mekhennet előbb szabadúszó, aztán a The Washington Post, később a The New York Times tudósítója volt, de készített riportokat német rádióknak és a ZDF csatornának is. Korrekt hozzáállása még terrorszervezetek imámjait, sejkjeit is meggyőzte arról, hogy érdemes interjút adni neki. Többször élvezte ezen nagy hatalmú személyek védelmét, akkor is, amikor a legnagyobb sztorin dolgozott, és interjút kért (és kapott) az Iszlám Állam fejétől. Személyes visszaemlékezései, történetmesélése hiánypótló a közelmúlt történelmét kutatók számára, valamint izgalmas szociális elemzés és politikatörténeti csemege is, ahol fokozatosan bomlik ki a mai állapotokhoz vezető út, és az okok, melyek a jelen időnk fegyveres összecsapásait is indikálják. Ha néha el is veszünk a sok adatban, az arab nevek dzsungelében és a síita-szunnita ellentétek elemzésében, érdemes mégis megküzdeni a szöveggel, mert a konzekvenciák építően válhatnak javára mindenkinek, akit a közel-keleti események és annak következményei aktívan foglalkoztatnak. 

8/10

A könyvet a HVG Kiadó jóvoltából volt szerencsém elolvasni

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr9514158183

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.