Kell-e több diverzitás a kritikába?
2018. június 24. írta: danialves

Kell-e több diverzitás a kritikába?

A diverzitás mára megkerülhetetlen hívószóvá vált a filmvilágban, amely nemcsak az Oscar-díjátadók (körüli botrányok) fő motívumává, hatalmas alkotások sikertényezőjévé vált, de egyre inkább a showbiznisz egészek körüli diskurzus meghatározó csapásirányává vált. Egész pontosan azzal, hogy az elmúlt napok során két színésznő és egész fesztiválok üzentek hadat a kritikusoknak az egyenlőség ernyője alatt. Brie Larson bejelentette, hogy a Sundance és a Torontói Filmfesztivál is meghívott újságírói 20%-át "alulreprezentált" társadalmi csoportokból töltené fel, indoklásul pedig azt adta, hogy a kritikák társadalomformáló hatása miatt elengedhetetlen az újságírók reprezentatív összetétele:

"Nem érdekel, hogy mi egy negyvenéves, fehér férfi véleménye az Időcsavarról. Nem neki készült."missing-women-in-film-criticism.jpg

Nem nehéz észrevenni, hogy a megfelelő szavakat kicserélve Larson idézetében éppen ugyanazokat a közhelyeket kapjuk, amivel a DC-fanok próbálták az Öngyilkos Osztag lehúzó kritikáit kikezdeni, vagy éppen Star Wars-rajongók azt megindokolni, hogy miért nem releváns egy nő véleménye a Solo: Egy Star Wars-történetről. Természetesen feltételezhető, hogy Larson csak szerencsétlenül fogalmazott, és alapvetően nem rossz filmeket akar mentegetni a diverzitás mögé bújva, azonban Sandra Bullock szinte egyszerre publikált, hasonló gondolatokat tartalmazó nyilatkozata már egészen félreérhetetlenül foglalt állást. A színésznő ugyanis egy az egyben kimondta, hogy az Ocean's 8 azért kapott rossz kritikákat, mert többnyire férfiak értékelték. Így fogalmazott: "Egy gyerekfilmet is gyerekeknek kellene kritizálniuk, nem hatvanéves férfiaknak."

Larson és Bullock végeredményben tehát megnyitja az utat afelé a véglet felé, hogy nincs rossz kritika, pusztán "kívülálló" kritika, azaz igazából egy film sem rossz, ha olyanok értékelik, akiknek szánták. Azt pedig, hogy kinek szánták, nyilván könnyű rugalmasan alakítani a sajtóban és az online fórumokon - sokszor akár éppen a diszkriminált csoportok ellen ("Minek nő a Star Warsba, az nem nőknek való!"). De a helyzet annál egy fokkal összetettebb, hogy ennyivel lesöpörjük az asztalról: az tényleg igaz, hogy bizonyos filmek bizonyos típusú emberekre máshogy hatnak. Máshogy fog értékelni egy nemi erőszakot bemutató jelenetet egy férfi, egy nő és egy olyan nő, aki maga is áldozat volt. De egy kevésbé drasztikusabb példánál maradva, máshogy fogja értékelni a Mentőexpedíciót egy olyan néző, aki szereti a sci-fiket, és egy olyan, aki nem. És az is biztos, hogy a This Is Americát hazánkban csak kétoldalas értelmezési segédlettel fogjuk egyáltalán megérteni, nem hogy átérezni. Ugyanakkor, ha túl szigorúan vesszük, ez a nézet is kirekesztő: miért ne élvezhetne (és szerethetne) egy férfi egy romantikus komédiát, egy nő egy akciófilmet, egy krimigyűlölő egy krimit? És miért feltételezzük, hogy azok az emberek, akik évtizedeket szenteltek filmek elemzésének, képtelenek korrektül látni egy könnyed heist movie-t, mert annak történetesen nők a főszereplői? Vagy azt, hogy a női kritikusok kivétel nélkül szerették az Ocean's 8-et? Miért nehéz elképzelni, hogy egy fehér bőrszínű kritikus éppen annyira átlátja a Tűnj el! társadalmi relevanciáját, mint egy fekete?brie.jpg

Arról nem is beszélve, hogy a filmek effajta szegregációja némiképp az alkotók kudarcát jelenti, hiszen a filmek lényege éppen az, hogy olyan sorsokat, helyzeteket, világokat is elérhetővé, átélhetővé tegyenek, amelyek korábban elérhetetlenek voltak számunkra. Számos példát tudnék mondani, amikor tőlem eltérő korú, nemű vagy bőrszínű emberek (ne adj' Isten, állatok, idegen lények) drámáját tettem magáévá, mert jó munkát végeztek az alkotók. Ha ez nem sikerül, nem kizárt, hogy a készülékben van a hiba, de sokkal valószínűbb, hogy az adásban.

A probléma másik oldala pedig az, hogy ez a szemlélet a kellő nyitottság helyett annak a rezervátumszerű önszegregációnak ágyaz meg, amit Hollywood az elmúlt években már bőszen gyakorol: persze, jöhetnek női, fekete, meleg rendezők, de lehetőleg csak a róluk szóló filmekbe. Teljessé lehet tenni a kört, hogy akkor mostantól legyenek férfi főszereplős, férfi rendezős, férfi nézős és férfiak kritizálta, illetve női főszereplős, női rendezős, női nézős és nők kritizálta filmek, de nem lenne egyszerűbb éppen elmosni a határokat? Miért ne rendezhetne egy nő olyan filmet, aminek férfi főszereplője van? Horribile dictu, amiben akciójelenetek is vannak? Nem az lenne az üdvös, ha az évi egy kvótaszerű Wonder Woman/Ocean's 8 helyett egy Transformersben is lehetne látni végre önálló, határozott női karaktereket, és nem csak azt, ahogyan Michael Bay egy modellre csorgatja a nyálát? Nem éppen az lenne a fontos, hogy ezek az üzenetek a Transformers 14 éves (fiú) nézőit is formálják, ahelyett, hogy kizárjuk őket a mozitermekből? Vagy hogy a homoszexualitást onscreen is fel merjék vállalni az alkotók olyan művekben, amelyeknek nem LMBT-karakterek a főszereplői, ahelyett, hogy offscreen büszkélkednének ezzel? Nem pont arra lenne szükség, hogy a kisebbségek olyan filmekkel kapcsolatban is megszólaljanak, amelyeket nem egy gigastúdió marketingesei osztottak le nekik?oceans.jpg

Bőven lehetne tehát árnyalni azon a célon, hogy "több nőt a kritikákba", ráadásul a filmgyártással ellentétben a megoldást is nehéz elképzelni: bár Hollywood esetében felmerülhet az intézményes kirekesztés vádja, "filmkritikát ma már bárki írhat", ahogyan azt a megkeseredett sznobok előszeretettel hangoztatják is. Ha tehát 2018-ban a filmkritikusok kevesebb mint 25%-a nő, abban nehéz lenne rendszerszintű elnyomást tetten érni. Így akármennyire is nemes cél a kritikák társadalmi hatása miatt, hogy egy női nézőre egy női kritikus jusson, ez nem biztos, hogy reális cél. Ez persze nem jelenti azt, hogy e mögött ne lennének társadalmi, gazdasági torzító hatások (ahogyan például amögött is vannak, hogy a nők kisebb arányban választják a természettudományos pályát), szinte biztos, hogy rengeteg nő van, aki megosztaná a véleményét a világgal, de különböző okokból (például a toxikus (férfi) kommenteknek hála) nem teszi. De például a fekete kritikusok számára bizonyára kihatással van, hogy a feketék iskolai végzettsége és anyagi helyzete jellemzően alacsonyabb az Egyesült Államokban, azaz így az újságírói pálya vagy akár a gyakori moziba járás is elérhetetlen sokuk számára.

Teendő tehát lenne, ezek azonban össztársadalmi problémák, amelyeket nem lehet, és nem is feltétlenül kell a kritikán belül megoldani. Viszont afelett tényleg van hatásköre az egyes sajtótermékeknek, hogy kit alkalmaznak, kinek biztosítanak országos olvasottságot és megélhetést, kit dedikálnak egy sajtóvetítésre, vagy hogy egyáltalán a főszerkesztők nyitottak-e egy olyan cikkre, amely női szemszögből közelít meg egy filmet. (És lehetőleg nem olyan női szemszögből, hogy milyen jól néz ki benne Jason Momoa.) Ez természetesen az esélyegyenlőségi rátáknál sokkal összetettebb (és kevésbé hangzatosan csengő...) tetteket igényel, és ha lesz is eredménye, nem lehet egyszerű statisztikai mutatókkal mérni. De számomra sokkal előremutatóbb útnak tűnik, mint felkiáltani, hogy mostantól csak űrlények írjanak a District 9-ról, mert rajtuk kívül nem értheti senki. 

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr9414061959

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

G_Norton 2018.06.24. 14:36:48

Szvsz hatalmas baromságot mondtak az említett színésznők, és sarkosabban fogalmazok: egyértelműen megnyitották az utat a szegregáció, és a numerus clausus előtt. A Creed II-re be ne üljön fehér kritikus, max ha orosz vagy fekete. Remélem az Opheliáról is ki fognak tiltani, nehogy fehér férfiként le merjem húzni. Vagy legenyhébb esetben is az lesz, amit írsz, hogy nem érdemes foglalkozni a lehúzó kritikákkal, mert xy kritikus ilyen-olyan nemű, és nem ért hozzá.

És ráadásul úgy csinálnak, mintha hosszabb távon egy film értékelése nem változhatna meg, hanem a gonosz fehér kritikusok mindig le fogják húzni. Holott pl messze nem fogadták jól a kritikusok a Bonnie & Clyde-ot (biztos nem voltak gengszterek, hogyan is érthettek volna hozzá?), de ahogy teltek az évek, egyre pozitívabban tekintettek rá, ma már klasszikus. Lehet hogy az Ocean's 8 is idővel nemesedni fog, vagy legalább inspirálni fog valakit, hogy hasonlót jobban csináljon.

"Miért ne rendezhetne egy nő olyan filmet, aminek férfi főszereplője van? Horribile dictu, amiben akciójelenetek is vannak? "

Pl a Lexi Alexander rendezte Punisher: War Zone Ray Stevensonnal egy tök jó guilty pleasure pl (rendezőtől függetlenül meglepően brutális az akció), csak a Marvel inkább elhallgatja ezeket a filmes próbálkozásokat - és mert progresszívebbnek tartja, hogy a Captain Marvel zenéjét egy nő szerzi, ha már a WW miatt lecsúszott a női rendezés elsőségéről.

Deansdale 2018.06.24. 16:16:56

"Nem érdekel, hogy mi egy negyvenéves, fehér férfi véleménye az Időcsavarról. Nem neki készült."

Színtiszta rasszizmus és szexizmus. Ha valaki ugyanezt egy negyvenes feka nőről mondaná azt kiüldöznék a világból, de a fehéreket és a férfiakat még ma is szabad gyűlölni, sőt, sikkes.

icipicicsipa 2018.06.24. 16:41:16

@Deansdale:
Igen, ez a mondat nekem is megütötte a fülemet.

De hát mi csesszük el, mi csesztük el, hogy hagytuk magunkat lábtörlővé silányítani....

ArriMedes 2018.06.24. 16:46:28

ugyanakkor a női-színes-nemheteró stb kritikusok szüntelen írnak jobbára a többségi társadalomról szóló, általuk készített filmekről, rasszisztáznak-szexistáznak, homofóboznak szüntelen. nekik lehet, fordítva nem?

és hát sok más csoport is van, pl. ha usa, akkor nem a parti/tavi nagyvárosokban élő, tág értelemben vett alsó osztályba tartozó stb stb emberek is vannak, rájuk is kiterjed vajon a diverzitás, vagy csak a nagyvárosi, középosztálybeli színeseket, nőket, homoszexuálisokat ?

powerage 2018.06.24. 17:06:06

Szóval egy rakás kiöregedőben levő díva csinált egy felesleges és lapos filmet, ami pofára esett a pénztáraknál. Logikus lépés részükről mindenki mást hibáztatni saját magukat kivéve. Star Warsnál is kiválóan bejött ez az újhullámos stratégia, négy film kellett csak ahhoz, hogy a rajongók máshová menjenek.

Az üzenet érthető, mint ahogy az összes többi, az utóbbi években ugyanígy hazavágott dologban: ez nem nekem készült. Sok sikert, viszem máshova a pénzem.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2018.06.24. 17:19:17

Akkor minden filmről csak az írjon kritikát, akinek tetszett, hiszen ő tartozik a célközönségbe...

különvélemény 2018.06.24. 18:11:48

Tudjuk, mesefilmről 6-12 évesek írjanak kritikát, ázsiai filmről csak ázsiaiak, de ott kasztosodva, mert eléggé rasszisták, tehát japánról japán, kínairól kínai, stb.
Akciófilmről csak fegyveres testület tagjai, gengszterfilmről csak maffiózók...

Én nem szeretem a kritikusokat, de eszembe nem jutna kvótázni.
Azt meg nem is minősítem,. hogy a sima női cast cserés filmek buktáját azzal akarják magyarázni, hogy férfi többség van a kritikusok között, ha így van egyáltalán, megmagyarázták már százan, miért volt bukta mind.

ArriMedes 2018.06.24. 21:11:00

@különvélemény:

Én nem szeretem a kritikusokat"

engem borzasztóan érdekelne, hogy a nem szakmabeliek ill. a tényleg hardcore filmrajongók kivételével hányan olvassák mondjuk a rottenen "top critic"-nek minősített személyek írásait. továbbá mennyit befolyásol azt illetően hogy megnézze-e a filmet valami legális,fizetős úton, illetve a filmről alkotott véleményében. talán van valami erre vonatkozó felmérés

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2018.06.24. 21:34:20

@ArriMedes: Nem felmérés, de ahhoz, hogy valaki ebbe a kategóriába kerüljön, legalább 1,5 millió havi látogatót kell felmutatnia 3 éven keresztül (online sajtótermék esetén).

különvélemény 2018.06.25. 06:37:33

@ArriMedes:
Más nevében nem tudok nyilatkozni, de én néha el szoktam olvasni, és befolyásolni is szokott, de nem a véleménye, hanem az amit ír.
Tehát lehet, hogy leír valami negatívat, de engem pont az nem zavar.
Információszerzésre jó.

Azért nem szeretem őket, mert kényszert éreznek arra, hogy valamit okoskodjanak, még egy faék egyszerűségű vígjátéknál is.

Terézágyú 2018.06.25. 13:10:58

""Nem érdekel, hogy mi egy negyvenéves, fehér férfi véleménye az Időcsavarról. Nem neki készült.""

Javaslom, hogy a negyvenéves fehér férfiak egyöntetűen bojkottálják ezt a filmet, jaj, vagy ha ez csúnya szó: egyszerűen ne nézzék meg, ne beszéljenek róla stb.

Haloperidol 2018.08.06. 08:34:49

"Need to promote a diversity of voices AND support them financially."

Pontosan ez történt az utóbbi 20 évben a magyar médiával és nézzük meg az eredményt.

Először a Fidesznek volt az a baja, ugyebár, hogy a 90-es években minden érdemi médium balliberális volt. Medgyesi ki is mondta: akinek TV csatorna kell, vegyen egyet magának.

Hát, hölgyek-urak, itt az eredmény, ha valaki finanszírozni akar egyébként életképtelen véleményeket, amit ma Magyarországon látunk.

Panaszodnak, hogy a filmkritikusok csak 25%-a nő? Lehet, hogy jelenleg piacképtelenek valami miatt a női kritikusok a szabadság és a piac uralmának a hazájában. Csináljanak jobb filmeket a nők, csináljon több nő youtube-on piacképes műsort, stb.

Ennyi a titok.

Haloperidol 2018.08.06. 08:42:12

@danialves: szóval ahhoz, hogy valaki "top critic" legyen a rottentomatoes-en, nem része a kritériumoknak, hogy fehér vagy férfi vagy hetero legyen, hanem egy konkrét és számmal abszolút korrekten mérhető teljesítményt kell felmutatni.

Nem értem, hogy mi akadálya lenne, hogy pl egy vagy akár több leszbikus vagy fekete vagy nő vagy akár egy írni tudó kutya bekerüljön a "top critic" kategóriába.

Ennél demokratikusabb és diszkriminációmentes kritériumot én nem tudnék elképzelni. Szóval nem tudom, hogy mi az ún. kisebbségek problémája a kritikusokkal.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2018.08.06. 10:08:16

@Haloperidol: Pl. az az akadálya, hogy azok a sajtótermékek, amiknek ilyen eléréseik vannak, nem alkalmaznak nőket, nem osztanak rájuk ilyen feladatokat, vagy kevés nő vállalja be, hogy folyton zaklassák Twitteren, mert leírja filmekről a véleményét, és ezért nem is akarnak profi kritikusok lenni stb. stb. (amúgy van köztük nő nem is egy)

Haloperidol 2018.08.06. 21:27:14

@danialves:
"azok a sajtótermékek, amiknek ilyen eléréseik vannak, nem alkalmaznak nőket, nem osztanak rájuk ilyen feladatokat,"

Nem tudom, hogy nő vagy vagy férfi, de nem is érdekes. Szoktam olvasni a smoking barrels-t, és vannak néha jó posztok, bár a manapság divatos szuperhős-filmek kurvára hidegen hagynak, utoljára a Batmant láttam 8-ban Michael Keatonnal.

Mi akadályoz meg egy nőt, hogy filmkritikákat írjon egy blogba, amit AKÁRKI elolvashat az interneten, akár havonta 1,5 millió ember? Ha van olyan jó, érdekes, stb.

Ja, itt alább megmagyarázod:

"kevés nő vállalja be, hogy folyton zaklassák Twitteren, mert leírja filmekről a véleményét, és ezért nem is akarnak profi kritikusok lenni stb. stb."

Hát igen, ha írsz az interneten, vagy akármilyen médiában, akkor valóban azt kockáztatod, hogy vannak, akik nem értenek veled egyet. Valóban fel kell tenni magadnak a kérdést, hogy megéri-e ez neked? Ha nem, akkor még mindig lehet más melót találni... de akkor nem kellene panaszkodni, hogy nem bírja valaki a nyomást.

kb olyasmi, mint most az Előretolt Helyörség Íróakadémia, amit a fidesz teletömött pénzzel, azért, hogy ne csak ballibek legyenek híres írók és költők...

hát, az internet korában szerintem nem igazán pénz kérdése, hogy valaki akinek igazán jó íróképessége, van, ismert író legyen és megjelenjenek a művei.

Például, egy 30000 Ft-os telóval is tudsz youtube csatornát indítani, és olyan "intellektuális szinten" is tudsz egy bizonyos szintű nézettséget produkálni, mint Molnár Krisztián a "bebaszós live" adásokkal. Ha ennél sokkal jobb vagy és ambíciód is van, (ami, lássuk be, nem nagy kihívás) akkor nyitva előtted a világ.

Több ezer, több tízezer embernek sikerült. Köztük nagyon sok nőnek is. 2018-ban a médiában iszonyat anakronisztikus nők elnyomásról beszélni, amikor MINDENKINEK lehetséges saját produkcióival a nagyközönség elé állnia kb. nulla anyagi befektetéssel. Ez az egész egy politikai hisztéria.

ArriMedes 2018.08.06. 23:28:42

@Haloperidol:

(de itt ha jól értem nem blogokról volt szó, hanem ismert online-nyomtatott sajtóról. ha oda nem vesznek fel, akkor bizonyos körbe nem kerülsz be, édesmindegy mekkora az olvasottságot

a másik, hogy szűk értelemben vett művészfilmekre mondjuk nem vonatkozik, de azért megnézném én ha hirtelen rengeteg nő kezdene kritikákat írni a marvel, dc-filmekről, akciófilmekről, christopher nolan, david fincher mesterek alkotásairól, stb, jópár kommentelőtől megkapnák hogy nem értenek hozzá, nők ilyenekről ne írjanak stb, pláne ha esetleg nem találná őket remekműnek, más szempontokat is vizsgálna.
ezt azért kár tagadni, független attól hogy mennyire viszik az amerikaik meg egyes progresszív balosok túlzásba a kultúrharcot)

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2018.08.07. 08:36:16

@Haloperidol: Elegánsan átsiklottál afelett, hogy nem arról volt szó, hogy ki indíthat blogot, hanem hogy ki tud ebből megélni, amiről a posztban is eleve szó van. Ennél jobban nem tudom, hogy mi lehet pénz kérdése az internet korában is, mert én egy büdös fillért nem kaptam azért, hogy blogot írok...
Mintha megmagyaráznád, hogy a hazai médiapiacon sem egyenlőtlenek a feltételek, mert az állami milliárdokból kistafírozott TV2 mellé bármikor indíthatsz blogot. Persze, ilyen cinikus összemosással ki lehet hozni azt is, hogy a színésznőket, írónőket és nem egyszer újságírókat célzó szervezett doxxing és gyűlöletkampányok is valójában arról szólnak, hogy "nem ért valaki egyet veled az interneten". De szerintem teljesen felesleges ezeken a példákon rágni magunkat, mert én soha nem állítottam, hogy pontosan tudom minden okát annak, hogy több a férfi, mint női filmkritikus, mert pl. könyvkritikusból meg nő van több, és ebbe lehet, hogy belejátszik a két médium különbözősége. De ettől még el lehet gondolkodni azon, hogy lehetnek-e emögött társadalmi, gazdasági torzító hatások - és törekedni arra, hogy ne legyenek. (És a nők elnyomásáról senki nem beszélt, ez csak a te szalmabábod.)