Könyvklub - avagy az alkony ötven árnyalata / Book Club (2018)
2018. május 31. írta: Kata SWL

Könyvklub - avagy az alkony ötven árnyalata / Book Club (2018)

Szinte évről-évre bekerül a mozikba egy olyan film, ami nagy nevekkel dolgoz fel egy, az idősebb korosztályt érintő témát szórakoztató formában. A Könyvklub néhány vonásában az Amit még mindig tudni akarsz a szexről című korábbi, szintén az ötvenen túliak szexualitását boncolgató vígjátékra hajaz, azonban míg ott Meryl Streep és Tommy Lee Jones a kihunyt szenvedély újjáélesztésének kulcsát keresik, addig a 4 barátnő története en bloc vizsgálja meg a témát: van-e, egyáltalán lehet-e a 6. X környékén egy nőnek szerelmi és szexuális élete, újrakezdheti-e? Van-e összefüggés a kettő között, vagy ilyen korban is fenntartható a Szex és New York Samathájáéhoz hasonló férfifaló életmód? 

304463_1525425697_6657.jpg

A történet szerint Diane (Diane Keaton), Vivian (Jane Fonda), Sharon (Candice Bergen) és Carol (Mary Steenburgen) egész életükben jó barátnők voltak. Diane nemrégiben vált özveggyé 40 év házasság után, Vivian nagykanállal eszi a férfiakat (reggelire), Sharon még mindig nem jutott túl évtizedekkel ezelőtti válásán, Carol 35 éve tartó házassága pedig finoman szólva ellaposodott. Miután azonban az általuk alapított könyvklubban a méltán híres erotikus regény, A szürke ötven árnyalata kerül terítékre, mindegyikükből előbújik a végzet asszonya. Új és régi szerelmek lángolnak fel, törnek a tabuk, no meg a férfiszívek - mert a szenvedélyhez sosincs késő. 

Habár elsőre a barátnők által olvasott könyv miatt egy szatíraszerű műre számítottam, amiben szintén helyet kap a szadomazo szexualitás is, Bill Holderman szkriptje kellemes meglepetést okozott, ugyanis nem fél megdönteni a tabukat. Holderman nemcsak a forgatókönyvet jegyzi, rendőzként is most debütált, és első filmjével sikerült megtalálnia azt a hangnemet, ami nemcsak a színésznők korosztályát, hanem a náluk fiatalabbakat is megszólítja, és bevonzza a moziba. Ráadásul az "alapanyagként" szolgáló regénynél tökéletesebbet aligha találhatott volna, ugyanis A szürke ötven árnyalata tipikusan az a mű, amiről mindenkinek megvan a véleménye. A Könyvklub azonban nem süllyed az adaptáció szintjére, a könyv csak egyfajta katalizátor a nők szerelmi életében (egy-két tipikus idézetet azért hallunk a főszereplőink szájából, de ezt is a komédia oltárán feláldozva), kicsit sem közönséges, nincsenek kínos dialógusok benne, sem kellemetlen jelenetek, elkészültének okát és szükségességét egy pillanatig sem kérdőjelezzük meg.  

304463_1525425678_7927.jpg

A karakterek környezete és ők maguk is tökéletes rávilágítanak az időskori szexualitás egyik legnagyobb tabujára: illik-e egy özvegy vagy elvált nőnek újból randiznia, szexelnie, miközben a családja már csúszásgátlós, lépcsős kádas szobába költöztetné és nem hagyná vezetni? A film minden sztereotípiát előhoz és reagál is rá: ha például az exférjünk eljegyezhet egy - a fiukkal egyidős - nőt, akkor mi is bátran belevethetjük magunkat a társkeresésbe, de a családunk miatt sem kell a gyászoló özvegyet tovább játszanunk, ha mi már továbbléptünk. Attól, hogy valaki az élete mozgalmasabb felén már túl van, még nem kell keresztbe tett lábakkal ülnie és várnia, hogy megöregedjen. 

Az impozáns színészgárda férfi szereplői között olyan nagy neveket találunk, mint Andy Garcia, Richard Dreyfuss, Craig T. Nelson vagy Don Johnson (fun fact: utóbbi az Ötven árnyalat-trilógia főszereplőnőjének, Dakota Johnsonnak az apja). Az esetek többségében sajnos ha ilyen sok legendát halmoznak a vászonra, akkor azzal  az alkotás valamilyen hiányosságát szeretnének leplezni, illetve pótolni. A Könyvklub színészei között 4 Oscar-díjast is találunk, azonban esetünkben ez sokkal inkább garanciát jelent, hiszen bármelyik aktor képes egymaga elvinni a hátán egy egész filmet. Jobb castingot keresve sem találtak volna az alkotók: a főszereplők lubickolnak a szerepükben, a kémia pedig tökéletes közöttük. A poénok, a helyzetkomikumok mind remekül működnek, ami nagyban a színésznők érdeme, hiszen Fonda és Keaton már többször bizonyította, hogy mesterei a komédiának. A négy grácia miatt pedig összességében néha olyan, mintha a Szex és New York kifinomultabb, de ugyanolyan szórakoztató folytatását néznénk (amiben Carrie-ék nyugdíjasak). A közhelyeket egy ilyen alkotás esetében a legtöbbször nem úszhatjuk meg, azonban a mű igyekszik mellőzni, vagy azokat elvetve egy szebb gondolatot megfogalmazni. 

304463_1525425662_9288.jpg

Összességében a  film remek humora mellett a szíve is nagyon a helyén van; tökéletes iskolapéldája annak, hogy hogyan kell olyan intelligensen, ugyanakkor szórakoztatóan és szeretni valóan egy olyan témához nyúlni, ami alapvetően csak egy bizonyos réteget érint, hogy végül - A szürke ötven árnyalatával ellentétben - mégse lehessen ráhúzni egy bizonyos célközönségre. A Könyvklub óda a barátsághoz, a szerelemhez és magához a boldogsághoz, ami nem köthető életkorhoz. A filmet a fiatal felnőttől az idősebb korosztályig, nemtől függetlenül bárkinek bátran merem ajánlani, nyárra könnyed, ugyanakkor minőségi szórakozást nyújthat, miközben műfajbeli társaival ellentétben nem csupán az egyszer nézős kategóriába sorolandó.

8,5/10

A Könyvklub teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) honlapján

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr6614014364

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Burgermeister 2018.06.01. 05:50:43

Lehet, kérdés h kivel?

Medgar 2018.06.01. 08:24:03

Persze, hogy lehet. Az anyósom 65 éves és állandóan baszogat minden ok nélkül.

Medgar 2018.06.01. 10:45:29

@Kata SWL: Na ugye :). De komolyan, miért ne lehetne?

Kata SWL · smokingbarrels.blog.hu 2018.06.01. 11:02:45

@Medgar: Erre keresi a film is a választ. :) De tény, hogy itthon, ha házaspárokról beszélünk, akkor rendesen megkopik a kapcsolatnak ez a területe (sokszor korábban is, mint 60). Azt, hogy az özvegy/szingli nők ilyen korban valóban randiznak-e stb. X százalékban, azt még megtippelni sem tudom. De az egyik szereplőn keresztül feldobják a "nem illik"/"nem nekik való, már nem mai csirkék" sablononokat is, pont emiatt.

Alick 2018.06.01. 12:38:55

Klimax utáni nőknél különösen felszabadító, hogy lehet nyugodtan nagyot spriccelni a végén, nem lesz belőle baba. :)

Kata SWL · smokingbarrels.blog.hu 2018.06.01. 13:33:23

@Alick: Bocsánat, az 1.kommentednél sikerült a válssz helyett a moderálra kattintanom az e-mailbrn, de pótolom:
"Házban lakó nő, ötvenes évei közepén, egész jól néz ki... és hetente legalább ötször este hangosan tolják a hasonló korú pasijával, legalább fél órán keresztül. :)
Szóltak már nekik, de így is kihallatszik. :)"
Ez jó nagyon, hogy pàrt keres és talál ennyi idősen is, ahelyett, hogy otthon gubbasztana egyedül. Ha minden korabeli meg merné ezt lépni, talán már kicsit kevésbé illene a társadalmunkra az "elmagányosodó". (Persze azt teljesen megértem, ha valakinek meghalt a férje, aki élete szerelme volt és nem tud más férfit elképzelni sem helyette.)