A majmok bolygója: Háború / War for the Planet of the Apes (2017)
2017. július 16. írta: AldoWinnfield

A majmok bolygója: Háború / War for the Planet of the Apes (2017)

Majomparádé(s)!

apes-1_1.jpg

Amikor valaki legközelebb megkérdezi tőlem a Transformers filmek kapcsán, hogy mégis mit vártam, és miért nem szerettem az új Bay látványorgiát, akkor csak annyit fogok mondani: 'Olyasmit akartam, mint amit létrehoztak a majmok bolygója előzménymozikkal." A lóháton, géppuskával hadakozó, okos állatok ötlete szerintem semmivel sem kifinomultabb, mint a messzi űrből érkező, alakváltó robotok ideája, mégis zongorázni lehetne a különbséget a két franchise között. Míg a Transformers felvonásai arról lettek híresek, hogy az elképesztő látvány mellé csak olcsó poénokat, széteső, buta forgatókönyvet, semmire se jó, túltolt karaktereket tudtak prezentálni, addig a felélesztett Apes univerzum darabjai szisztematikusan építkezve, okos szkripttel, kidolgozott figurákkal rendelkeztek. Arról már nem is beszélve, hogy részről-részre egyre élethűbben sikerült a vászonra varázsolni a majmokat, amiket motion capture technológiával és CGI segítségével fejlesztettek szinte tökélyre. És mindezzel nem azt akarom mondani, hogy a TF az eredendő gonosz, az Apes sorozat meg makulátlan, de utóbbi széria mostani része egészen jól mutatja meg, hogy milyen lehetne az ideális 2017-es blockbuster, ahol nem csak a minél nagyobb robbanások számítanak. A War for the Planet of the Apes egy trilógia remek, de korántsem hiba nélküli  lezárása.

gallery1-gallery-image.jpg

A harmadik újkori majmok bolygója film egy csatajelenettel indít. Az első tíz perc feszült, reális megközelítésű, sötét, adrenalinnal és fájdalommal teli: ezt oldja fel némileg egy 'humánus" (bár némileg taktikai megfontolásból elkövetett) pillanat, ami  ezúttal nem tőlünk, emberektől érkezik. Cézár, a majmok vezetője könyörül meg néhány katonán, akik túlélték az összecsapást. A reakció erre egészen más lesz, mint ami talán normális lenne. Cézár ezért néhány társával együtt  bosszúra szomjazva útnak indul. 

A film legsikerültebb jelenetei ehhez a szakaszhoz köthetőek. Az apokaliptikus világban bolyongó majmok története itt szinte olyan, mintha egy kisebb költségvetésből, de nagy szakértelemmel készült független darabot néznénk, nem egy 150 millióból összerakott blockbustert. A fényképezés fantasztikus mindvégig, a lepusztult táj, a civilizáció maradványai gyönyörűen, s mégis rendkívül szomorúan festenek. A tempó lassú, kimért, de soha nem unalmas, vagy elnyújtott ez a szakasz. Olyan elégikus itt minden. A megjelenített majmok meg... Rossz szó volna az, hogy élethűek, mert igazából talán már túl is vagyunk azon. ÉLNEK. Reevesék már annyira bíznak a WETA mágusaiban, hogy kis túlzással a film felét az emberszabásúakról készült arcközelik teszik ki. Ezek a premier plános felvételek pedig egyszerűen lenyűgözőek: iszonyatosan részletgazdagok, és minden érzelmi reakció tökéletesen fest rajtuk. Olyannyira igaz ez, hogy a drámai vonal minden (némileg talán szájbarágós, vagy néhol kissé túltolt) pillanata egy keveset képes volt kiszakítani a lelkemből. Egy olyan moziban, ahol majmok ülnek lóháton és fegyverrel lőnek. Bámulatos munka, így is lehet, így kellene csinálni mindenhol!

Bár a színészek egészen fantasztikusak (#adjatokOscartAndySerkisnek), a karakterek felépítésében azért kissé felemásan teljesít a film. A régi figurákon ismét árnyalnak egy kicsit, Cézár életútja pedig továbbra is szépen halad előre, teljesedik ki. Az újak közül egyértelműen Woody Harrelson figurája az egyik leghangsúlyosabb, a mindig jól teljesítő aktor pedig hozzá is teszi a magáét az egészhez. Az általa megformált katonai vezető előképét az Apokalipszis most környékén érdemes keresni. A remek filmtörténeti ős ellenére azért nem ártott volna még néhány plusz jelenetben felépíteni az ő személyiségét, mert így három percben és szinte egy monológban kellett mindent összesűríteni vele kapcsolatban. Újdonság még egy kislány, aki a Cézárék mellett talál új családra, s őket segíti, valamint a Rossz Majom, aki elvileg a comic relief szerepét kellene, hogy betöltse, de Reeves rendezése annyira (pozitívan értve) komoly, hogy nem igazán tudott ez a funkciója kiteljesedni. 

war-for-the-planet-of-the-apes-caesar-holding-a-gun.jpg

A vándorlós részek után a film cselekménye egy helyszínre korlátozódik, és itt már úgy éreztem, hogy kissé esik a színvonal az első órához képest. Az még csak-csak megbocsátható, hogy a finálé akciójelenete kissé elnagyolt, hiszen a War for the Planet of the Apes nem igazán ezekre a mozgalmas momentumokra fókuszált addig sem. Viszont néhány szálat nem igazán tudtak kielégítően lezárni, illetve volt pár (az előzményekhez képest) hanyagabbul kidolgozott jelenet is. Az érdekes viszont az, hogy a katarzis élmény így sem maradt el. Az érzelmi, emocionális töltet működött, és ez az, ami a legfontosabb volt e film esetében. Igaz ez még akkor is, ha azt mondom, hogy az egyébként hibátlan Giacchino taktusokat egy cseppet túlhasználták. Olyankor is szólt a zene, amikor a csend mindennél erősebb lett volna. 

Minden apró kis malőrje ellenére a War for the Planet of the Apes csodálatos darab. Szépen kerekíti ki Cézár történetét, zárja le a trilógiát. Reeves rendezése nem siet sehova, hagy időt a nézőnek, hogy átélje a dolgokat, s kicsit elgondolkodjon a látottakon. Néhány közönségbarát, kompromisszumos megoldás akad, de a film egy pillanatig sem nézi hülyének a moziba látogatókat: a mindig pörgő, gyorsan vágott, hangos nyári kalandokhoz képest ez egy kifejezetten eszes, megfontolt darab lett. 2011-ben egészen szkeptikus voltam, mielőtt megnéztem eme sorozat első darabját, most meg ott tartok, hogy véleményem szerint ez az egyik legszínvonalasabb franchise ebben az évtizedben. Jó pozitívan csalódni, és látni, hogy egy harmadik felvonás is lehet olyan kiváló, mint az első kettő volt. 

8,5/10

A film teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr8712661851

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bergyilkos Bohoc 2017.07.17. 09:08:32

A táboros részig kifejezetten elégedett voltam, utána már néha húzgáltam a szám. Bár a cikk is említi a színvonal csökkenést. Ezeket a negatívumok

SPOILER-esek, de megpróbálom körülírni:

Az ezredes és a követők motivációja nekem nem volt meggyőző (vagy valamit félreértettem), a két győzelem "módját" már egyenesen banálisnak tartottam, valamint a kötelező nagy halál amit tulajdonképpen értelmetlennek és hatásvadásznak éreztem.

6/10

wolves84lb 2017.07.17. 10:26:46

Olyan jó lett volna végre nem olvasni azt a klisét, amit eddig minden, ezzel a filmmel foglalkozó poszt leírt - viszont annál tbbet senki. Vagyis hogy a Woody Harrelson által megformált ezredes az Apokalipszis most-ból eredeztethető...

Ne haragudj, de ez egy borzalmasan vérszegény poszt lett, csak elismételted ugyanazt, amit már előtted itt az indexen IS leírtak.
süti beállítások módosítása