Egri csillagok (1968)
2017. május 21. írta: FilmBaráth

Egri csillagok (1968)

Kiváló film, fantasztikus szereplőgárdával, ugyanakkora élményt tud nyújtani, mint régen

egri_csillagok.jpg 

Summáját megírtad anno az olvasónaplódban, ezerszer láttad a tévében, hosszú évek óta eszedbe sem jutott megnézni. Aztán egyszer csak szembejön veled a neten egy überállat előzetes, mert valakinek eszébe jutott, hogy összedob egy modern trailert ehhez a klasszikushoz, és neked kell. Azonnal. Nem számít, hogy minden részletetét kívülről tudod, évek óta sóhajtva kapcsolod el a sokadik ismétlést, mert gyerekkorod óta már hatszázszor meguntad ezt a filmet. Mire véget ér a nem kicsit hatásvadász kis videó, már a torkodban dobog a szíved, esküszöl fel a várra, hogy megvéded, ha kell, az életed árán, mert az most az ország, oroszlán vagy, hős, aki utolsó lehelletéig harcol a török ellen. Gyerek vagy újra, aki éjjel a takaró alatt zseplámpával olvasta csillogó szemmel Bornemissza Gergely és Cecey Éva romantikus szerelmének leírását, és persze mindenek felett az egri vár védőinek heroikus harcát. Már keresed is a filmet, teljes lázban égsz, a másodperceket számolod, amíg elkezdheteted nézni végre. Aztán elindul a főcím, te pedig kényelmesen hátradőlsz, és másodpercek alatt beleveszel a jól ismert történetbe. Viharsebesen eltelik a két és fél óra, te pedig teljesen lefáradva örülsz a happy endnek, mert olyannyira együtt lélegeztél a szereplőkkel, olyan intenzív érzelmi hullámvasúton vagy túl, hogy csak pihegni van erőd. Mert ez egy kiváló film, fantasztikus szereplőgárdával, csak te már elfelejtetted, ezért most újra rá tudsz csodálkozni, mint egykor régen.

A kis Gergőt és Évát foglyul ejti Jumurdzsák (Bárdy György), azonban a fiúnak helyén van az esze, és megszöknek. Dobó István (Sinkovits Imre) rajtaüt a törökön, a félszemű gazember azonban nem hal meg, viszont egy életre meggyűlöli a gyerekeket, mert ellopták tőle a talizmánként hordott gyűrűjét. Az évek telnek, a fiatalok egymásba szeretnek, összeházasodnak, aztán Eger váránál nemcsak az ország sorsa dől el, hanem a régi ellenségeké is...

Ma már ezt a filmet valószínűleg nem lehetne leforgatni, olyan iszonyú összegbe kerülne a kivitelezése, akkoriban azonban nem volt gond a statisztériára, nemes egyszerűséggel kivezényelték a hadsereget harcolni (ha esetleg van olyan olvasó, aki részt vett a forgatáson, kíváncsian várjuk az élménybeszámolót kommentben). A legendás karóra (állítólag valamelyik  statiszta magán felejtette a karóráját, miközben talpig törökben tolta az akciót, ami látszik a felvételen), nekem nem tűnt fel a vár ostromának hevében, de ha valaki cáfolhatatlan bizonyítékot tud szolgáltatni róla, ne fogja vissza magát. Olyan színészóriások sincsenek már, mint Sinkovits Imre, aki Dobó István szerepében elviszi a showt mindenki elől, Bárdy György élete szerepében gonoszkodik, Kovács István és Venczel Vera nagyon aranyosak, és a kisebb mellékszerepekben is olyan legendák tűnnek fel, mint Ruttkai Éva, Agárdy Gábor, Mádi Szabó Gábor, Bitskey Tibor, Bessenyei Ferenc, Somogyvári Rudolf, Latinovits Zoltán, vagy a nagyon fiatal Benkő Péter.

A látvány még mai mértékkel nézve is grandiózius, és mivel akkoriban még nem létezett CGI, itt bizony élőben harcoltak az egri várért (amelyet a film kedvéért újraépítettek Pilisborosjenő határában), az a rengeteg török(nek öltözött katona) valóban ott menetelt a kamera előtt, azt az ördögi kereket tényleg leküldték a domboldalon, azokat az ágyúkat valóban elsütötték, a létrákat valóban odatámasztották a várfalhoz, ahol  kellőképpen élethűen csépelték egymást a résztvevők. Ez még önmagában nem lett volna elég a sikerhez, kellett egy jó forgatókönyv is (Nemeskürty István szállította nekünk), a színészeket nem lehet elégszer magasztalni, na és persze adott volt egy remek könyv is, amellyel Gárdonyi Géza ajándékozott meg bennünket. A végeredmény egy sodró lendületű kalandfilm lett, amelyben dúl a romantika, a hősiesség, de egyetlen képkockája sem giccses, méltó emléket állít az egri vár hős védőinek, Sinkovits Imrénél hatásosabban pedig senki sem tud elmondani olyan mondatokat, mint pl. "Ha meg kell halni barátaim, haljunk meg, ahogy éltünk. Ne mocskolódjon be a nevünk, szálljon jó hírünk az utódainkra".

egri_csillagok2.jpg

"A falak erősek. Én nem a falakban bízom, hanem az emberekben." "Inkább kevés oroszlán, mint sok nyúl." A romantikát Bornemissza Gergely és Cecey Éva szállította, de a legemlékezetesebb jelenetek mégis Dobó Istvánnak jutottak. Nem festettek az alkotók idealizált képet az egri vár kapitányáról, neki is voltak rossz napjai, borzalmas lehetett stratégiai okokból a saját embereire tüzet nyitni ("lőjetek, ide lőjetek! Tűz" - iszonyú dráma két mondatban, Sinkovits Imre arcán pedig ott volt minden, a sírás folytogatja a nézőt a jelenet után sok-sok évvel a bemutató után is), lelket önteni a halálosan fáradt védőkbe, vezetni a védelmet, annak tudatában, hogy ha a vár elvész, a török végigpusztítja az országot. Levegőt nem mertem venni a várostrom végéig, annyira szurkoltam, hogy a jók nyerjenek (pedig tényleg ezerszer láttam már az Egri csillagokat, történelemrajongó is vagyok, tehát nem voltak kétségeim a végkimenetel irányában), tényleg hihetetlen, hogy mennyire jól összerakta Várkonyi Zoltán ezt a jó kis fimet, még ennyi év után is mennyire magával ragadó tud lenni.

A humor sem hiányzik a történetből, a történelmi ismereteinket is feleleveníthetjük a korról, az akció, a kaland, a romantika nagyon jól adagolódik, az első rész könnyedebb hangvétele után a második részben már a dráma kerül előtérbe, hiszen az egri várért nagyon sokan adták az életüket, árulásra is sor került, a törökök árja valóban félelmetes volt, de győzött a magyar hősiesség és haditudomány, a várat megvédtük, az élet szép. Jó volt újra leckét kapni hősiességből, bátorságból, megdobbant a szív, dúltak az érzelmek, ezredjére sem múlt el a varázs, és ez így van jól. Örök darab.

9/10

Az Egri csillagok teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr5012526579

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zizi6785 2017.05.21. 20:29:11

Komolytalan, ez a film egy nagy kalap sz....
Nyomába sem ér a regénynek

gyedmaróz 2017.05.21. 20:55:29

Én gyerekfejjel a regényt olvastam előbb, utána láttam a filmet, ami látványos volt, sztárparádés, szines, de nem volt jó film.

yerico1 2017.05.21. 22:03:56

A könyv kiváló, és a film is az, csak másként kell nézni. Akkoriban divatban voltak a kosztümös filmek, és a színészek is kicsit túljátszották a szerepeiket, Ennek ellenére mindkettőt szeretem.

laci_52 2017.05.21. 23:33:03

A film és a könyv is szenzációs volt. Többször túráztam a Pilisben és megnéztem a filmforgatásért felépített egri várat.

Egyébként(az Egri csillagok mellett sok egyéb remekművet is írt!) Gárdonyi Géza mindmáig az egyik legnagyobb magyar író, akit nem értékelt eléggé az utókor.

Lobo Marunga 2017.05.22. 07:45:34

Tudom, hogy ezért kapni fogok a többi kommentelőtől, de muszáj leírnom egyszer valahol, hogy miért ez minden idők egyik legrosszabb magyar regényadaptációja. Próbálom pontokba szedni:
1. Az nem gond, hogy változtatok a regényen, ez egy adaptáció, és nem illusztráció. De akkor nem írom ki a nyitóképben, hogy "Gárdonyi Géza: Egri csillagok"
2. A jellemek teljesen el vannak torzítva, és adaptáció ide vagy oda, ez zavaró a regény után, főleg akkor, ha ez a regény adaptációja. Lehet értelmezni egy regénybeli jellemet, de nem lehet gyökeresen megváltoztatni. Így zavaró pl. a káromkodó Dobó, vagy a heroizált Sárközi.
3. Apropó Sárközi. Agárdy nyilván zseniális. Sárközi viszont nem hős, és pont ez a karakter lényege a regényben. Nem, Gárdonyi nem gúnyolja ki a cigányt. Pont hogy szerethetővé teszi, és szembeállítva Hegedűssel, általa mutatja meg, hogy a bátorság önmagában nem érték, és nem a hősiesség, hanem a hűség az, amire a nemzetnek elsősorban szüksége van. A hős Hegedűs elárulja, a gyáva Sárközi megmenti a várat.
4. Fontos karakterek egyszerűen kimaradnak, pl. Mekcsey gyakorlatilag láthatatlan a filmben, a szellemes Fügedi és a könyvben a humort képviselő Zoltay helyett pedig teljesen fölöslegese és közhelyes módon jelenik meg a Tahi-Tóth által alakított vicceskedő diák vagy micsoda.
5. Halványan sincs ábrázolva Dobó és Bornemissza kapcsolata, ami pedig nagyon fontos vezérmotívuma a történetnek. Dobó apa, példakép, mentor, vezér Bornemissza számára, aki helyenként maga is rácsodálkozik, mennyire kötődik hozzá a tanítványa, és a legnagyobb mesterek alázatával ismeri el, hogy túlnőtt rajta. Ez a filmben felszínesen sincs meg.
6. Sinkovits a valaha élt legnagyobb magyar színészek egyike. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármilyen szerep illik hozzá. Ami elsősorban nem illik hozzá, az a katona. Éppen ettől olyan jó tizedesként, és emiatt borzalmas mint Dobó. Merjük kimondani, igazi színészóriás, de ez a szerep nem neki való. Nem tudom, ki lett volna jobb, talán Bessenyei (de akkor ki lett volna Török Bálint...), de Sinkovitson még a sisak is rosszul áll.
7. Értem én, hogy óriási dolog volt a rengeteg statiszta, meg a művár meg minden, és tisztelettel adózom a filmesek erőfeszítéseinek, de a látványvilág legfeljebb tűrhető lett. De ez a kisebbik gond a csatával, a nagyobbik a feszültség és végül emiatt a katarzis teljes hiánya. A regényben Gárdonyi csodásan érzékelteti, hogy a várba zárt emberek a halál torkában vannak, elképesztő erővel mutatja be a csatát. Ehhez képest a filmben annyi a feszültség, mintha a felsőszütymögényi falunap hagyományőrző bemutatóján lennénk. Ennek megfelelően elmarad a csata végén a katarzis is, nem érezni azt a mindent elsöprő felszabadulást, amit a regény olyan jól visszaad.
8. És akkor ott vannak az olyan részletesen kidolgozott, hosszú és tök fölösleges a jellemek és a cselekmény szempontjából egyaránt előre nem vivő jelenetek mint pl. Éva tánca az esküvőn vagy az éneklés Török Bálintnak.
Várkonyi Zoltán értett a filmadaptációhoz, szerintem tökéletes A kőszívű ember fiai, és az Egy magyar nábob - Kárpáthy Zoltán is. Az Egri csillagok viszont úgy érzem, sok volt neki, pontosabban nagyot emelt, de nem tudta letenni. Nagyot akart alkotni, de ez a film nem nagy, hanem elnagyolt lett. A rendező jó, a színészek jók, a sztori jó, de ettől még nem lesz a film is jó.

Zizi6785 2017.05.22. 12:26:23

@Lobo Marunga: minden szavaddal egyetértek, és köszönöm egyben a megerősítést

Terézágyú 2017.05.22. 15:57:03

"A legendás karóra (állítólag valamelyik statiszta magán felejtette a karóráját, miközben talpig törökben tolta az akciót, ami látszik a felvételen), nekem nem tűnt fel a vár ostromának hevében, de ha valaki cáfolhatatlan bizonyítékot tud szolgáltatni róla, ne fogja vissza magát. "

Nincs olyan jelenet a filmben, ahol látszana a karóra, ez csak egy legenda - a forgatás szünetében készültek olyan fotók a statisztákról, ahol látszik a turbános katonán az óra...

Inkább azt szokták emlegetni, hogy a török katonák lábán is kincstári magyar surranó van - naná, hol lett volna ennyi autentikus janicsár-bakancs... :)

Terézágyú 2017.05.22. 16:03:46

@Lobo Marunga:
Elfogadom a véleményed, de egy dologba hadd "kössek bele":
"ez minden idők egyik legrosszabb magyar regényadaptációja. ... 1. Az nem gond, hogy változtatok a regényen, ez egy adaptáció, és nem illusztráció. De akkor nem írom ki a nyitóképben, hogy "Gárdonyi Géza: Egri csillagok" ... Várkonyi Zoltán értett a filmadaptációhoz, szerintem tökéletes A kőszívű ember fiai, "

Nos, a Köszívű-film nagyon keveset tartalmaz az eredeti regényből. Hogy mást ne mondjak: a film vége teljesen "negatív", ahogy az anya ráborul a lelőtt fia ingére - de a könyvben ez után még rengeteg minden fontos történik... Pl. az öreg Salamon elárulja az egész történet okait, mozgatóit... és ugye a regény 1867-tel ér véget...

Persze, most mondhatod, hogy ezek a regény "hibái", és a film csak jobb lett lett, hogy ezeket kihagyták - de akkor megint csak arról van szó, hogy ilyen nagy mértékben eltért a filmadaptáció a regénytől... :)

Terézágyú 2017.05.22. 16:04:55

@Lobo Marunga:
Egyébként természetesen a Gárdonyi-regény nyilván sokkal magasabb színvonalú, mint a Várkonyi-film, efelől nem is lehet kétség...

Terézágyú 2017.05.22. 16:08:38

Ja, egyébként igen, Nemeskürty annak a korszaknak a művelődésével foglalkozott, ezért vannak a forgatókönyvben olyan betoldott jelenetek, hogy Török Bálint megjegyzi a Héttoronyban, hogy "már Magyarországon is nyomtatnak könyveket, ez például Sárvárújszigeten készült" stb. :))))

Osz Apo 2017.05.22. 16:29:11

@Lobo Marunga: Ennyi. Nem emlekeztem a filmre, letoltottem egy-ket eve, hogy a fiaim megnezzek, hat irgalmatlan meglepetes volt a film. A konyv zsenialis, a film meg... Mindent leirtal.

Lobo Marunga 2017.05.22. 16:57:48

@Terézágyú: Na igen, kétség kívül igazad van. Pl. 1-1-ben kimaradt belőle Tallérosi Zebulon, pedig bőven belefért volna. De alapvetően az Egri csillagokkal sem az a bajom, hogy változtatott, hanem az ahogy és amit, meg hogy egyszerűen nem jó. Szóval ha pontoznám a bejegyzés írójához hasonlóan ezeket az adaptációkat, nálam az Egri csillagok lenne max 5/10, a Kőszívű meg mondjuk 7/10.

Vén motoros 2017.05.22. 23:03:33

De ez általában szinte minden regényadaptációra vonatkozik. Én még nem találkoztam olyan megfilmesített regénnyel, ahol - amennyiben először a regényt olvastam, és csak ezt követően láttam a filmet, az ne okozott volna óriási csalódást és hiányérzetet. (Talán, esetleg David Suchet Poirot filmjei a kivételek, de ott a Suchet az egyedülállóan jó. Számomra külön grafikai és esztétikai élmény a Poirot filmek expresszionista főcíme, és a Florin Court-Whitehaven Mansion épület is nemkülönben. (Messzire jutottunk az Egri Csillagoktól.)

Terézágyú 2017.05.23. 08:59:10

@Lobo Marunga:
"Na igen, kétség kívül igazad van. Pl. 1-1-ben kimaradt belőle Tallérosi Zebulon, pedig bőven belefért volna."

Speciel Zebulont simán kihagytam volna én is...
De Salamont, illetve a Plankenhorst-örökséget nagy kár volt kihagyni! Kellene egy jó kis tévésorozat a Kőszívűből, amelyben ezek a részek is szerepelnek!

Tom Bobb · http://tombobb.blog.hu 2017.05.23. 10:50:45

@Lobo Marunga: Szeretem, mikor valaki lát és ki is meri mondani, ami zavarja. Gratulálok. Egyetértünk.