Sorozat: American Gods - 1x01
2017. május 02. írta: danialves

Sorozat: American Gods - 1x01

Az American Gods-nak aligha kellene a nézők kegyeiért versengeni, bestseller regény alapján, hatalmas várakozások által övezve érkezhetett meg a tévék képernyőjére. A pilot alapján én mégis egy kishitű produkcióval szembesültem, amely úgy tűnik, az egyre szélesebb kínálattal versengve csak akkor érzi eladhatónak magát, ha állandó hatásvadászattal bombázza nézőjét és igyekszik minden lehetőséget megragadni, hogy kitűnjön a tömegből.american-gods-ian-mcshane-slice-600x200.jpg

Neil Gaiman könyvének sikere alapján teljes mértékben el tudom képzelni, hogy az American Gods eredetileg egy remek fantasyba oltott szatíra volt, amely az istenek személyiségén keresztül pazarul nevette ki világunk jelenségeit, azonban a sorozatban semmi nyoma ilyesminek. A Tömény történelem-szagú felütéstől a főszereplő végül brutálisan szitkomszerű (de kilométerekről kiszagolható) fordulatot vevő drámájáig az epizód során gyakorlatilag nem akad pillanat, amiről egyértelmű lenne, hogy a halálos komolyságtól a saját maga paródiájába forduló őrületig hol helyezkedik el a skálán. Shadow gyásza úgy kéne, hogy tragédiát képviseljen, hogy közben a legelcsépeltebb altesti komikummal fűszerezi meg a forgatókönyv, azaz szó nincs arról, hogy itt a dramedyk vidám bája töltené meg az atmoszférát.

Ez pedig elsősorban az American Gods stílusbeli bizonytalanságára vezethető vissza, ugyanis az alkotók szemében mintha a túltolt pózerkedés töltené be ezt a funkciót. Szó szerint vödörrel öntik hőseink nyakába a vért, tele vagyunk semmitmondó, de nagydumás figurákkal, mintha csak a Preacher egy elfuserált remake-jét látnánk - és valószínűleg alapvetően erről is van szó. Mint egyre több sorozat mostanában, az American Gods is jellegzetességben és egyediségben próbálja felülmúlni versenytársait, elképesztően szerelmes a saját manírjaiba, csak éppen elfelejti a külsőségeket bármivel is alátámasztani. Hatalmas szarvashiba például egy ilyen jellegű sorozatot egy Shadow-hoz hasonló sótlan, hétköznapi figurára építeni, ha már az extravagancia és az őrület a cél, az lenne a minimum, hogy a széria központi alakja is egy ilyen karakter. Máskülönben ugyanis pont egy ilyen zavaros összképet kapunk, amely a mesterkélt melodráma, a béna poénok és a feszélyezett műmájerség között vergődik össze-vissza.americangods.jpg

A Bilquisről szóló jelenet volt az egyetlen megcsillanása annak, hogy hogyan is mutatna csúcsformában a mű: ennek a rövid szakasznak egyszerre volt karaktere, humora, rémisztő misztikuma, és ezek tökéletesen egészítették ki egymást. A maradék 55 perc viszont egy saját hangját kereső alkotás vergődésének tűnt, amely mintha úgy okoskodott volna, ha minden eszközét a néző lenyűgözésére veti be, azzal biztosan nem hibázhat. A reakciókat elnézve nem tévedett, de én inkább maradok azoknál a sorozatoknál, amely nemcsak egy konzisztens stílust képesek fenntartani, hanem valódi történetmesélést is pakolnak mögé.

Az American Gods teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr9612472365

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

The Man Who Laughs · http://trashneveles.blog.hu/ 2017.05.02. 15:19:57

Itt most úgy érzem, hogy az a probléma, hogy fals elképzeléseid vannak a regényről.

Persze egy filmnek/sorozatnak a regény ismeretében is meg kell állnia a helyét, de a leirás alapján, amiket hibaként hozol fel, azok a regényben is hasonlóak. Olyanért kárhoztatni valamit, ami sosem akart lenni (lévén a regény sem volt olyan) nem igazságos. Persze lehet, hogy neked akkor a regény sem tetszene, amivel nincs gond, csak attól még nem "hiba", hogy a sorozat egy hű adaptácíó.

Ugyanis Gaiman regényében sincsen hagyományosan strukturált történetmesélés. Éppen ezért is érdekelt a sorozat (igaz még várnia kell, mert vannak egyébb elmaradásaim), mert a könyv hosszú és elég lassú. A hangsuly ott is az atmoszférateremtésen illetve Gaiman istenekkel kapőcsolatos meglátásain vannak. Az Árnyék nevű fősszereplő pedig pont olyan, mint amilyet a neve suggal. Sztoikusan szemléli maga körül az eseményeket és a könyv nagy részében csak sodródik az árral. Szinte már egy "carte-blanche", hogy a néző könyen azonosulhason vele és az ő szemén keresztül ismerje meg az istenek világát. (Sőt a könyv közepén van egy hatalmas rész, amikor Árnyék gyakorlatilag kiválik a főcselekményből, amit Szerda a háttérben alakít, de mi - az olvasó - ebből semmit nem láttunk, mert Árnyékot és (és a történet szempontjából teljeséggel másodlagos, elhanyagolható) kalandjait követjük.

Egy hömpölygő tempójú, "hangulat regény". Nem éppen a legideálisabb egy hagyományos felépítésű TV sorozatra. (Bár az általam olvasott bővített kiadás elég hosszú, érdemi dolog alig történik benne, így elképzelni sem tudom, hogy milyen hosszú sorozat lesz ebből.)

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2017.05.02. 16:24:04

@The Man Who Laughs: Félreértesz, pont azt akartam megfogalmazni, hogy amit leírok, az független a regénytől, mint hogy nem olvastam. Mindenesetre akár jó adaptáció, akár nem, nem működik (az meg már egy teljesen más téma, hogy egyáltalán adaptálható könyvről beszélünk-e).

Itt viszont még atmoszférateremtés sincs, nem látom, mi lenne az az atmoszféra, amit meg akarna teremteni. És Shadow karakterével sem lenne baj, ha a sorozat nem rá építkezne (ez így olyan, mintha a Sicario Kate múltjáról szólna és nem Alejandroéról), meg ha lennének reakciói, amivel tudná képviselni a nézőt. De amikor azt írom, hogy semmit nem csinál, az konkrétan a nagy semmi.

Brrrrrrrrrrrrr 2017.05.02. 21:20:11

A sorozat jó a kritika gyászos.A szerzőjének pihenni kell túl elkényeztetett

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2017.05.02. 22:49:20

@Brrrrrrrrrrrrr: Szerintem olyan gyászos kritikát akarva sem tudnék írni, mint ezek az izzadságszagú beszólások...

Snowflake71 2017.05.03. 04:16:33

@The Man Who Laughs: Tökéletes válasz a "kritikára", köszönöm!

@Danialves, a legnagyobb baj, hogy nem olvastad a regényt. Ezzel belesétáltál egy magadnak ásott nyakig érő gödörbe. Olyanról fogalmazol meg véleményt, amiről konkrétan halvány gőzöd sincs hova tart.
Mintha egy könyv első tíz lapja után írnál róla véleményt. Sicariót előhozni hasonlatnak? Egy lineáris, totál kiszámítható non-fiction sztorit? Nem lehetne mondjuk az ezüst tó kincsét? Nem nagyon ismered Gaiman munkásságát, gyanítom.

Okosabban tetted volna, ha vársz. Persze, hogy nem látod az atmoszférát, a könyvnél is később szakad le az arcod, hogy hoppá, ez most berántott; az elején csak egy olyan "nameglássuk" fajta. Nem szégyen, nem kell védened ezt a botlásodat. Csak ne szégyeld majd bevallani, amikor rájössz, hogy hoppá. Ha meg nem, nem a te hibád. Egyszerűen nem érted. Azt meg hogy olyanok írnak valamiről, amihez lövésük nincs ... Tudod mit? Ez van, erről szól a történet is. Vagy megérted, vagy nem. :) Szerintem mi nem veszítünk, mi értjük, mi már beljebb vagyunk. ;) Max akkor veszítünk, ha az ilyen rövidlátóknak hála bukjuk a sorozatot. Bár akkor sem, a könyv már létezik. Javaslom a könyvtár gyarapítását.

Snowflake71 2017.05.03. 04:32:05

Na, ez meg csak elfelejtettem első felháborodásomban:
"el tudom képzelni, hogy az American Gods eredetileg egy remek fantasyba oltott szatíra volt, amely az istenek személyiségén keresztül pazarul nevette ki világunk jelenségeit, azonban a sorozatban semmi nyoma ilyesminek"
Hát nem. Egyáltalán nem. Nem fantasy-be (!) oltott szatíra. Nem árt nem sablonosan gondolkodni.
"ha már az extravagancia és az őrület a cél" - ezt ugyan honnan a búbánatból gondolod? Nem mindenki olyan kiszámítható és fekete fehér, ahogy azt az egyszeri türelmetlen kritikus elvárja pár percnyi a Vikingekre halványan hasonlító bevezetés után.

Egy kis gyorstalpalónak Gaiman-ból:
Kezdetnek a "The Ocean at the End of the Lane" - rövid történet, gyerekmese (de konkrétan tényleg), hamar megvan. Utána jöhet a "Neverwhere", hogy érezz egy kicsit látásmódból, aztán irány a Sandman sorozat. Utána persze az American Gods. Szerintem utána nem fogsz csak így elvárásokról, meg előre elképzelésekről írni.

Coligny 2017.05.03. 08:02:38

@Snowflake71: Mivel felkiáltójellel írtad, megjegyezném, hogy 'fantasybe', nem kell a kötőjel.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2017.05.03. 08:10:26

@Snowflake71: Imádom, hogy még egy olyan embert nem láttam, aki úgy pattogott volna, hogy "miért írsz olyanról, amiről lövésed sincs", aki felfogta volna a kritikát, szóval veled is menjünk végig egy olvasás-szövegértés gyorstalpalón:
- Nem ártott volna el is olvasni kritikára adott "tökéletes választ", ahelyett, hogy tipikus sértődőtt rajongóként leborult az első komment előtt, amelyik vitatkozik a kritikával, ugyanis Shadow "carte blanche" szerepe kapcsán hoztam fel a Sicariot, mint hogy az is pont egy hasonló főszereplővel dolgozott. Most azt hagyjuk, hogy eszerint az egész vonatkozó részt nem érted, de talán egy jó kiindulópont, hogy hogyan hasonlíthatok egy "lineáris, non-fiction"-t a sorozathoz (van egyébként egy rossz hírem: a Sicario is fiction attól, hogy nem fantasy). Ha ez megvan, akár szívesen elmagyarázom, miről vitatkoztunk Shadow kapcsán, és akkor majd tudsz is valamiről írni és nem kell a fél kommentedet annak ecsetelésének szentelni, hogy milyen okos vagy, mert te ÉRTED a sorozatot :D (Ja, igen, ha már sablonok, mondjam, az "akinek nem tetszik, az csak nem érti" micsoda?)
- "Persze, hogy nem látod az atmoszférát, a könyvnél is később szakad le az arcod, hogy hoppá, ez most berántott"
Itt sem értetted meg, hogy nem az atmoszféra hiányát kérem számon, hanem a következetesség hiányát, hogy Shadow sztorija egyszerre kéne legyen egy komolyan vehető gyász és egy elcsépelt disznó vicc csattanója, amiből aztán helyenként átváltunk egy Preacher-utánzatba. El kellett volna dönteni, hogy én a tragédiájával foglalkozzak, vagy nevessem ki.
- "Nem árt nem sablonosan gondolkodni" Figyelj, én gondolhatom azt is, hogy a könyv egy Disney-hercegnős mese, ha az úgy neked kellően sablontalan, de célszerűnek tartottam a látottak alapján extrapolálni. :D Ha ebből bármi sablonos (mondjuk egy fantasy-szatíra nemtom melyik univerzumban sablon...), az esetleg abból ered, hogy a látottak is azok voltak.
- "ezt ugyan honnan a búbánatból gondolod?" Vegyünk végig egy gyors recapet a részből? Kezdve az alternatív történelem felütéssel, ahol az emberek öncsonkítanak majd szerteszét repülő végtagokkal egymásnak esnek? Folytatva ott, ahol egy nő gyakorlatilag felfal egy férfit szex közben a vaginájával? Tovább folytatva a nagydumás ír kocsmatöltelék leprechaunnal, aki bunyókat provokál ki just for fun? Tovább folytatva ott, ahol főhősünk megtudja, hogy a felesége a legjobb barátja farkával a szájában halt meg - majd a szóban forgó barát felesége le akar feküdni vele a sír mellett? Vagy amikor esetleg jön a békapipázó Tron-imitátor az arctalan digitális sameszaival, akik (a nyitójelenethez méltóan szintén) 100 liter vér társaságában széttépődnek? Tényleg, felfoghatatlan, miért nem egy átlagos, szürke sorozat képe alakul ki valakiben ebből... :D
- "Mintha egy könyv első tíz lapja után írnál róla véleményt." Elmesélem, miről szól a pilotkritika: a pilotról. Szóval nem tettél olyan nagy felfedezést azzal, hogy lehet, hogy nem lesz igazam a teljes évad kapcsán, sőt, mondok valami egészen döbbeneteset: előfordult már, hogy más volt a véleményem az évadról, mint az első részről. (Egyébként hacsak nem egy 80 oldalas könyvről beszélünk, nem hiszem, hogy megállna ez az analógia.) És ha már itt tartunk, a legnagyobb semmitmondó közhely egy pilotra reagálva benyögni, hogy "na majd meglátod", érdemes lenne ezen is elgondolkodni, ha már annyira nem szereted a sablonokat...
- "Csak ne szégyeld majd bevallani, amikor rájössz, hogy hoppá." Nem szégyellném (két l-lel), csak nem vállalom be, hogy még 7 órát elpazaroljak valamire, amiből már az első sem tetszett. Ugyanakkor bízom abban, hogy ez a "nem szégyen bevallani"- elv saját magad és a kritika megértése vonatkozásában is érvényes lesz majd...

Snowflake71 2017.05.03. 14:42:38

@Coligny: Igaz, "fantasybe (!)" kellet volna hogy legyen. Szégyellem (hehe) magam.

@danialves. Pfff. K. Sok sikert. ¯\_(ツ)_/¯ Hogy stílszerű legyek, nekem ez volt a pilot ebből a blogból, nem győzött meg, :q!.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2017.05.03. 14:52:43

@Snowflake71: Hogy stílszerű legyek, "csak ne szégyelld majd bevallani, amikor rájössz, hogy hoppá"....
Mindenesetre addig sem fogok könnyeket hullajtani.

exterminador 2017.05.03. 19:25:01

Gaiman szerintem borzalmasan túlértékelt. Elolvastam pár könyvét, és úgy gondolom, a jó részük rémesen erőltetett, mesterkélt zagyvaság.

The Man Who Laughs · http://trashneveles.blog.hu/ 2017.05.05. 17:41:35

@danialves:

" ha lennének reakciói, amivel tudná képviselni a nézőt. De amikor azt írom, hogy semmit nem csinál, az konkrétan a nagy semmi."

Na, de az alapanyagban sem aktívabb :D. (Konkrétan szó nélkül belemegy, hogy az egyik isten megakarja majd ölni, nem igazán érdekli.)

Na, de innen nem tudunk többet relevánsan beszélni, mert én még nem láttam, te meg még nem olvastad, szóval inkább átváltok személyeskedésbe, az minden kommentmezőbe kell:

Elég röhejes, hogy pont olyan ember fikázz valamit a "túltolt pózerkedés" miatt, aki elájult a Visszatérőtől, ami maga a túltolt pózerkedés.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2017.05.05. 18:53:19

@The Man Who Laughs: "Na, de az alapanyagban sem aktívabb"
És ettől már jó? A szürke 50 árnyalata meg egyenesen remekmű, ha hű az alapanyaghoz? :)

Amúgy meg nem túltolt pózerkedés A visszatérő, csak nem érted. De majd megérted. Vagy nem. Csak aztán nehogy rájöjj majd, hogy hoppá!

The Man Who Laughs · http://trashneveles.blog.hu/ 2017.05.06. 14:52:10

@danialves:

Nyilván nem jó. Csak, olyan, mint számon kérni a Gyűrűk úrán, hogy nincsennek benne morálisan komplex karakterek.

De amúgy ez érdekes kérdés, ha egy könyvnek vannak gyenge részei, akkor vajon az azt megfilmesítő írónak szabad-e kíjavítani azt. Feladata-e ez vagy a forráshoz való hűsgre kell törekednie. És, ha egy gyenge könyvet megfilmesít forráshűen, akkor elitélhető-e azért, mert gyenge lett a film?

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2017.05.06. 18:15:05

@The Man Who Laughs: Miért ne lehetne számon kérni A Gyűrűk Urán ezt? :)
Mert az már elég szent tehén ahhoz, hogy ne kérjünk rajta semmit számon, ahogy a Star Warson meg a többin?

Egyébként pont erről beszélgettünk talán a Halo kapcsán, ha adaptálsz, az már eleve kizárja a forráshűséget, mert tök máshogy működik a két médium. Jackson is eszközölt egy csomó ilyen változtatást A Gyűrűk Urán. Most persze nézhetjük úgy, hogy csak azt változtatta meg, ami azért nem működött volna, mert más a két médium, de ha az ökölszabály az, hogy változtasson meg bármit, ami nem működne filmen, akkor miért ne lehetne "kijavítani"? Persze nyilván itt felmerül a kérdés, hogy meddig lehet elmenni, amíg adaptációnak nevezhetik, azaz ha a babában kicserélünk 4 betűt és hozzáadunk hármat, akkor kijön, hogy sör, de szerintem az adaptációnak eleve nem az adaptáció a lényege (azaz, hogy az eredeti mű örökségét továbbörökítse), hanem hogy értéket teremtsen a néző számára. (Ez az, amit pl. nagyon sok remake elfelejt.)

hannigabi 2017.06.02. 21:21:42

Nekem nincsen jogom sem az ízlését, sem az értékítéletét kétségbe vonni más embereknek, de az a szégyentelenkedés, amit ezzel a pilottal megpróbálnak eladni, az valami katasztrófa. Ennyire hatásvadász mozgókép aligha született az elmúlt években, és erre rátesznek egy lapáttal azzal, hogy állandóan belassítják, de kurvára indokolatlanul. Néha megpróbálja megütni a saját hangját,és eltérni a könyvtől, ami dicséretes, de a forma túlnőni látszik a tartalmon. Néha pedig hű próbál maradni az alapanyaghoz, ami kevésbé dicséretes, de a járható útnak mégiscsak ez látszik. Amikor a mosdóban Árnyék másodszor találkozik Szerdával, és az újra munkát ajánl neki, akkor elküldi a halál faszába, mert állítása szerint eddig próbálta szépen megfogalmazni, hogy Szerda kopjon le. Igen? Mikor? A könyvben tényleg így volt, de a sorozatban a gépen játszódó jelenetnél egyszer sem próbálta meg ténylegesen lerázni. Ezt a CGI erdőt meg barlangot nem igazán tudom hova tenni. Az egyetlen dolog, amit sosem bocsátok meg a Fury Roadnak, az az, hogy elhitette, sok vágással lehet igényes akció jeleneteket megcsinálni. Ja, csak nem minden produktum lesz Fury Road. Az a kocsmai verekedés egy káosz, és borzalmas. A színészek legalább - szinte - egytől egyig jók. Akiket külön kiemelnék az Jonathan Tucker Low Key szerepében. Ő pazar lehet majd a továbbiakban. A másik Ian McShane. Máshogy játssza el Szerdát, ahogy azt elképzeltem, de baromi élvezetes nézni azt a palit. Sajnálom, hogy nem jött neki össze több jó film/sorozat, egy igazságos világban aranybetűkkel lenne beleírva a neve a film történelemkönyvébe. Persze a színészeknél (is) van sötét oldal, mert Ricky Whittle annyira impotens egyelőre Árnyékként, hogy arra szavak nincsenek. A temetési jelenet főleg miatta nem drámai vagy szomorú, sokkal inkább kínos volt. A modern istennel való találkozás pedig a komikum legmagasabb szintje. Értem én, hogy mit akartak a kinézetével, de attól még rossz. A már említett forma túl nő a tartalmon jelenség megvolt idén más sorozatnál is, például ott volt a Legion, és ott nem is jutottam tovább a pilotnál vagy a Taboo, ahol meg volt egy Hardy, aki az egészet elvitte a hátán. McShane miatt még egy részt megnézek, de ha az is ennyire tolakodó és hatásvadász lesz, akkor inkább kasza.

erkölcsi hulla 2017.07.10. 09:17:37

a könyv erős közepes volt, néha elég szétszórt és ködös, de most már elkezdett érdekelni a sori is