1945 (2017)
2017. április 24. írta: danialves

1945 (2017)

Az 1945 látszólag komoly váltást jelent Török Ferenc olyan korábbi műveihez képest, mint a Moszkva tér vagy a Senki szigete. Valójában azonban egyáltalán nem esik messze a rendező hagyományos stílusától, egyedül a sokkal súlyosabb témája különbözteti meg. A film a magyar holokauszt egy olyan vonatkozásáról beszél, amely az adott korszakban pedig az újdonsült kommunista rendszer szabadrablása mellett hamar eltörpült, azóta pedig az évi többszöri megemlékezésektől és a Horthy-rendszer kollaborációjáról folytatott akadémikus vitáktól levegőt sem kap. Az 1945 a kollektív bűnösség vádja helyett egészen személyes szintre bontja le a tragédiát, azt mutatva be, hogy egy kis közösség tagja mit tettek vagy nem tettek a zsidók elhurcolása ellen, illetve kapzsiságból, féltékenységből vagy félelemből hogyan segítették azt - és a háború lezárultakor, az elhurcoltak várható visszatérése kapcsán hogyan tudnak szembenézni tetteikkel.1945-kep-5-47921.jpg

Fontos és érdekes témát dolgoz fel tehát a mű, azonban megvalósításában már korántsem tud felnőni ehhez. Persze amíg Ragályi Elemér makulátlan fényképezését, Török szokás szerint érzékletes hangulatteremtését nézzük, egy rossz szó nem érheti a produkciót (még az esetenként döcögős színészi játékot is feldobja Rudolf Péter szenzációs átlényegülése hatalmaskodó kiskirállyá), de az 1945 le sem tagadhatná, hogy egy novella alapján készült, és annak vékonyka tartalmát próbálja széthúzni másfél órára. Amely így egy kegyetlenül vontatott élménnyé válik, nem is feltétlenül azért, mert a komótos jelenetkoreográfiákat egyébként ne lehetne megtölteni tartalommal, hanem mert az alkotók mintha meg sem próbálnák megteremteni a korhangulat vagy az egyes figurák összetettségét.

Halljuk ugyan a japánban még zajló háborúról szóló rádióadást, és a faluban ott köröznek egy terepjáróval a megszálló szovjet katonák, akik rögtön egy kisebb belpolitikai válságot is teremtenek a jegyző és a Szabó Kimmel Tamás alakította ifjúkommunista között, ezek azonban csak hangulatfestő mellékzöngék, mintha Török a Moszkva teret az eggyel korábbi rendszerváltásra írta volna át. Hasonlóképp nem sikerül kirajzolni a jelenbeli konfliktusokat tápláló múltbéli sérelmeket, sejtelmes félszavakban hallunk dolgokat, amelyek soha nem kerülnek kibontásra, ettől pedig a legtöbb karakterív a levegőben lóg. Egy olyan film elnyújtott fináléjának vagyunk tanúi, amelynek első kétharmadát soha nem láthattuk. A forgatókönyv ahelyett, hogy megpróbálná megérlelni az évek óta elfojtott bűntudatot, a felszínre kívánkozó feszültséget, a sejtetésbe menekül, ahol a szereplők virágnyelven megfogalmazva jeleneteken keresztül rágódnak végül 1-2 mondatban szájba rágott információkon.1945-kep-16-52041.jpg

Török ahelyett, hogy számos karakterén, a falu összetett viszonyain keresztül teljesítené ki alkotását, inkább egyetlen fő motívumába nyomja bele az orrunkat újra és újra, azonban mivel így alig van kontextusa a falusiak sorra kiderülő bűneinek, a főkolomposok egyre tovább gyűrűző őrültségének,az pedig már kezdetben is sejthető, hogy a szarkasztikus fő fordulat a zsidók céljának banalitásából fog származni, a játékidő előrehaladtával kevés olyan felfedeznivaló akad az 1945-ben, amit már az első néhány jelenet ne festett volna meg remekül.

Abból a szempontból persze a rendező nem hazudtolta meg magát, hogy korábbi alkotásaihoz hasonlóan az 1945 is egy hangulatfilm, egy másfél óráig kitartott pillanatkép, amelyben a történetiség másodlagos. Csakhogy ebben a sztoriban ennek éppen fordítva kellett volna lennie, így ugyanis a háború utáni magyar vidék életképei csak egy üres héjt képeznek, amely adós marad a témafelvetéshez méltó tartalommal.

7/10

Az 1945 teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr112449553

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Alex Lavour 2017.04.25. 09:01:37

Számomra is csalódás volt a film. Tele volt klisékkel, összefüggéstelen részletekkel. A hatást tovább rontotta a sok életszerűtlen jelenet. A használaton kívüli vágányra becammogó 424-essel húzott rövidke vonat, az állomást otthagyó állomás főnök, a mezőn ügyetlenül tébláboló parasztok, a céltalanul furikázó orosz katonák, és még sok más jelenet. Ettől kezdve a film egész mondanivalója gellert kapott, hiteltelenség áradt belőle. Még Rudolf Péter sem tudta jól megélni ezt a hamis szerepet. Mesterkélt érzelmek fortyogtak egy mesterkélt környezetben. Ez a film nem az 1945-ös magyar valóságról szólt, kár volt elkészíteni.

Jakab.gipsz 2017.04.25. 23:05:24

@Alex Lavour: Egyet értek.

Ez a szájba rágósdi, uncsi, sablonos és komcsis, Révai elvtárs pedig röhög a markába.

Még a városi értelmiségnek sem sok köze és fogalma volt arról ami megtörtént, a vidéki falvak népének abszolult de semmi, a rabbik miért hallgattak, pedig voltak elegen.

Magyarországról a vonatok két irányba mentek, ment Svájcba is, őket a gazdagokat, nem a csendőrség szelektálta. Ezt a tényt H. Arendt ismerte fel, az Eichmann per kapcsán.
süti beállítások módosítása