Az Első Nemzeti Blockbuster avagy ha csak a lónak vannak tökei
2017. március 31. írta: danialves

Az Első Nemzeti Blockbuster avagy ha csak a lónak vannak tökei

Ha filmkritikát kellene írnom a Kincsemről, valószínűleg ugyanazt ismételném el, amit a legtöbb kritika, vagy legalábbis az azokból kialakult konszenzus ír: külsőre igényes, belsőre meglehetősen sekélyes darab lett. Azonban számomra sokkal fontosabb, hogy pontosan mit is jelent az egyre inkább fénykorát élő filmgyártás számára az Első Nemzeti Blockbuster létrejötte és sikere. 2013-2014 tájékán még rendkívül boldog is lettem volna a Kincsem nyújtotta összképpel, hiszen akkor még ritkaságszámba mentek az épkézláb alkotások, azonban 2017-ben a Kincsem létezése azt mutatja, hogy alapvetően még mindig csak ennyi a mérce. Nyilván aligha lehet egy konkrét fejlődésnarratívába illeszteni, ahogyan egyre jobb, bátrabb, tehetséges új rendezőknek teret adó alkotások születtek, de Herendi Gábor művében (és annak filmalapos támogatásában) világosan jelen van az a fundamentális ellentmondás, ami az Andy Vajna vezette szervezetet mindig is jellemezte.kincsem_2.jpg

Vajnának nyíltan kimondott fixa ideája, hogy ő közönségfilmeket, sőt, közönségsikereket akar finanszírozni, aminek abszurditásáról a magyar piac vonatkozásában már épp eleget írtam. Bár az utóbbi időben szerencsére számos alkalommal megszegte ezt az elvet, már az első pillanattól kezdve sejthető volt, hogy a Kincsem lesz a Liliom ösvények bukásait kompenzáló zászlóshajó. A film természetesen már attól kezdve kényszerpályán volt, hogy pénzt költöttek rá, hiszen a diákfilmes szívességekre épített VANon és a nemzetközi színtéren nyereségessé tett Saul fián kívül még mindig nem sikerült piacképes produkciót előállítani a Filmalap berkein belül, de éppen ezért valószínűleg senkinek szeme sem rebbent volna, ha az egymilliárdos Veszetteket megelőzve, de az Arany Medvét nyert Testről és lélekről mögött landol valahol. Viszont onnantól, hogy ez az összeg a rekorder 3 milliárdra rúgott, muszáj volt bebizonyítani, hogy a Kincsem különösen is népszerű és sikeres produkció lesz. Ezzel pedig megszületett az Első Nemzeti Blockbuster.

A Kincsemet kezdettől fogva rengeteg vád érte, kezdve a Honfoglalás-Hídember-Sorstalanság-Szabadság, szerelem sort folytató kurzusfilm-jelleggel az állandóan ugyanazt a filmes kört futtató elosztórendszeren át az elkaszált Pálfi-film ide kivetülő fájdalmáig, amelyekre egytől egyig rácáfolt. Herendi látványosan nem akar korszakos filmklasszikust rendezni, érződik rajta az alázat, és hogy valamit vissza akar adni közönségének a bizalomból, amit kapott. De legfőképp bizonyítja azt, hogy ekkora büdzsével sem remeg meg a gyeplő a kezében. Bár az avatott szem számára nyilvánvaló lehet pár kompromisszum, amikor megindulnak a lovak, feldübörög a zene, minden montázs és lassítás tökéletes svunggal ránt magával, a rendező pedig meglehetősen erős érzelmeket tud előcsiholni ezekből a pillanatokból.

Azonban blockbuster született abban az értelemben is, hogy - ahogyan jelenleg az Hollywoodban is zajlik - a Kincsem első számú célkitűzése is a minél szélesebb rétegek számára kielégítő langyos víz, biztonsági játék lett. A profizmus inkább jéghideg, mint lelkes, a moneyshotok szinte görcsösen vágyják indokolni a nagyszabású jelleget (ugyanakkor már csak rajzfilmes CGI-ra futja), és minden jeleneten látszik a megfelelés az egymásnak nem egyszer ellent is mondó elvárásoknak. Már az előzetesen is erőszakot tett, hogy egyszerre próbálunk valamit nagyívű nacionalista-történelmi moziként és könnyed családi kalandfilmként eladni, de a romantikát azért erősen az erotika felé hajlítani, miközben a Mizu éneklésével és egyéb anakronizmussokkal próbálunk nagyon trendik lenni, hátha a képregényfilmeken kívül gyakorlatilag semmilyen moziélmény iránt nem érdeklődő tinik is felkapják a fejüket. Ezt végiggondolva egyenesen csoda, hogy nem lett teljes csőd a végeredmény.kincsem2.jpeg

Herendinek mindössze annyit kellett volna tennie, hogy a fentiek közül akármelyikbe bátran beleáll (persze most Herendiről beszélek, de a filmalapos forgatókönyvfejlesztés során nyilván nem az övé volt a utolsó szó). Rendezhetett volna egy súlyos történelmi bosszúthrillert, amelynek sokkhatása nem ér véget a nyitósnitt akasztott emberével, egy kosztümös screwball komédiát két, folyton perlekedő szerelmessel és remek comic relief karakterekkel - de még egy történelmietlenségben fürdő steampunk kalandfilmként is működhetett volna a Kincsem, ha e mellett teszi le a voksát. Így viszont felőrlődik ezek között: nem is jelenetekből, hanem fél perces jelenetkezdeményekből áll, amelyeknek mindössze arra futja az időből, hogy ledarálják a történet előrelendítéséhez szükséges információmennyiséget, majd véletlenszerűen kipipáljanak valamit a humor-romantika-intrika trióból. A polírozott felszín alatt rendkívül üres és mechanikus gépezet rejtőzik, amely nem hogy síkegyszerű karakteríveket és a sokoldalú konfliktusrendszert, de az egyes jelenetek komikumának felépítését vagy a két főszereplő közötti kémia kialakítását sem képes tudatosan végigvinni. De igaz, ami igaz, papíron, ha kilóra mérjük, mindent kipipál.

És ahogy egy blockbustert, a Kincsemet is sikerre vitte ez az szemlélet: ezrével rohantak rá azok a magyar nézők, akiket még egy Oscar-díjjal sem lehetett becsábítani a moziba, tényleg évtizedek óta először hallani olyat, hogy egy hazai (közönség)film beszédtéma, és az emberek azt kérdezgetik a másiktól, hogy látta-e már. De előrelépésként ezt aligha értékelném. A filmgyártás ugyanis nem lóverseny, egyetlen megnyert futam nem jelent semmit, ha azt nem tudjuk győzelmi szériává alakítani. És lehet, hogy a címszereplő soha nem bukott futamot, de veszíteni is tudni kell. Erről meg lehet kérdezni például Jason Blumot, aki az egyik legsikeresebb stúdiót építette fel úgy, hogy csak minden ötödik produkciója siker, mégis az ő nevéhez fűződik a Whiplash, vagy éppen a Get Out képében az első horror az elmúlt 35 évből, amely az Imdb top250-be jutott.

A helyzet iróniája az, hogy elmehet akár 300 ezer nézőig is a Kincsem, akkor is valószínűleg nagyobb veszteséget kell leírnia, mint az idei összes többi filmalapos alkotásnak együttvéve. Ha a piacon akarjuk megméretni, a Filmalap legnagyobb közönségsikerét arányosan nézve még egyes fesztiválfilmek is felülmúlják. És lehet, hogy a konkrét nézőszámmal az elmúlt évtizedben példátlan eredményt mutat fel, de ezzel egy fikarcnyit sem kerültünk közelebb ahhoz, hogy a magyar néző majd megnézzen egy Kojotot vagy egy Kutat is, és ne csak eltartott kisujjal fanyalogjon reflexből. Eltelt 6 év a Filmalap megalapítása óta, és még mindig azt látjuk, hogy a hazai közönség csak a szépen mutató díjakat felvonultató fesztiválfilmekre, illetve az amerikai mintákat másoló tucatmozikra kíváncsi. A Kincsem egyetlen, ámde feloldozhatatlan bűne pedig az, hogy ezt a dichotómiát nemcsak nem tudja, de nem is próbálja megtörni. Gyakorlatilag 3 milliárdból bebizonyítottuk azt, ami már a Megdönteni Hajnal Tímeát vagy az Argo 2 idején is közhely volt: képesek vagyunk hollywoodi sorvezető szerint filmet készíteni és azt viszonylagos sikerre vinni. De a magyar filmgyártás jövőjére nézve nagyon nagy baj, hogy a Kincsemben csak a lónak hagyták meg a tökeit.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr3712387023

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A nép fia 2017.03.31. 09:05:57

Rég írtam már filmről, de most górcső alá veszem a hivatalosan is "minden idők legdrágább magyar produkciója"-nak hirdetett Kincsem című nagyjátékfilmet.

Egy történelmi blődségekbe és sablon-romantikába bugyolált bosszú-kalandfilm néhol erőltetetten, de többnyire mégis élvezhetően produkálva. Hitelességét nem a kiszámíthatósága ássa alá, hanem az alább taglalt apróságok.

Ha a készítők vették volna a fáradtságot és megnézik a Sissy című filmet, akkor láthatták volna, miként lehet filmre adaptálni HITELESEN a 19. század második felének osztrák udvari etikettjét (ami a spanyol etikett volt egyébként).

A film szerint a császár egy hobbiból gonoszkodó kis pöcs, aki totál ráér minden lóversenyen részt venni. Nem! Ferenc József egy hajnaltól éjszakáig dolgozó, önmagára katonaként tekintő, rettentő szigorú szabályok szerint élő államférfi volt, nem ilyen kis mitugrász, aki öngyilkosságba kergeti a "barátját". E filmben udvartartása kb. 8 főből állt. Sehol egy ajtónálló, egy hopmester vagy rendes szolga... Ez komoly? Feltűnik egy rangos lóversenyen, de csak leül egy közepes páholyba, bejelentés nélkül, katonai kíséret és őrség nélkül?

Nagy Ervin könnyed játéka vitte a prímet, egyszerre dacos és bosszúvágyó, ugyanakkor a hűséges kutyaszemű, mégis szoknyapecér dzsentri figurája még sok negyvenes nő szívét dobogtatja majd meg. Side kick-je, Gyabronka József az ilyen történetek kötelező öreg mesterét minden manírosságtól mentesen hozza, miközben tisztában van figurája karikatúra-jellegével.

A főszereplő hölgy egy rossz rendezői döntés miatt nélkülözik minden nőies eleganciát és stílust, hanglejtése és dialektusa olykor útszéli. Hiányzik minden jólneveltség belőle, ami a kor főnemes kisasszonyait jellemezte. Apja, az ősellenséget megtestesítő báró egy dilettáns, ostoba, kisstílű és gyenge alak, szinte nincs önálló döntése. De nem csak döntése, szolgája és uradalma se... a kastélyuk bántóan élettelen, ahogy a legtöbb nagy díszlet is.

A képi hiányosságokat csak a szappanopera-hatású szuperközelik próbálják elfedni, inkább kevesebb sikerrel. Helyenként szép a fényképezés és a kompozíció, ám valahol tévéfilmes hatása is van.
A 21. századi kikacsintások zavaróak és kizökkentenek.

Olyan ostobaságok, hogy vattacukrot esznek 1869-ben, amikor azt csak 1904-ben mutatták be, szintén átgondolatlanságról tanúskodnak. Miért táncolnak hip-hoppot a báró bálján? Miért dúdolja a lány a "Mizú" c. dalt? Miért jár a főszereplő karaktere olyan ruhába, ami egy viktoriánus steampunk-ba oltott mátrix-jelmez? Miért 10 szolga egy főnemesi kastély teljes személyzete? Miért másznak le a CGI-lovak a képernyőről? Miért van a csajnak ribancrendszám tetoválása? Miért szelfiznek az emberek? Miért lesz az orosz cárból egy fölösleges bohóc, akinek sem súlya, sem karaktere? Miért érzem azt, hogy a Scherer Péter által játszott ügyeskedő lókupec az egyetlen igazán magyar archetípus az egész filmben?

Sajnos nem tudom, mire ment egy az a sok milliárd a film büdzséjéből. Mert nem statisztákra, nem CGI-re, nem tömegjelenetekre, nem nagy totálos kastélyos vágóképekre és nem történelmi szakértőkre. Talán marketingre.

A fentiek ellenére sem tudom porig gyalázni a filmet és mégis buzdítok mindenkit a megtekintésére. Ez egy közönségfilm, nem pedig történelmi tabló. Ha ma ez a közízlés, akkor - bár sajnálatos - el kell fogadni. Az biztos, hogy a Zimmer Feri és a Csudafilm-jellegű filmgyártáson túlnőttünk. Az irány jó. Támogassuk őket egy mozijegy árával.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2017.03.31. 18:01:39

@A nép fia: "Sajnos nem tudom, mire ment egy az a sok milliárd a film büdzséjéből. Mert nem statisztákra, nem CGI-re, nem tömegjelenetekre, nem nagy totálos kastélyos vágóképekre és nem történelmi szakértőkre."

Hát pedig de. Tök jó, hogy mindenki be tudja nyögni ezeket a közhelyeket, hogy "nem tudom, mi került ezen ennyibe", de azért végig lehet gondolni, hogy ennyi tömegjelenet, mind kösztümben, állatokkal forgatni (ami simán kétszer annyi időt vesz igénybe), ezeket a kastélyokat kibérelni és odautaztatni egy ekkora stábot (ráadásul többnyire vidékre) nem két fillér + vannak benne azért bőven effektek a nyilvánvaló moneyshotokon is kívül (főleg a tűz a fináléban).

Amúgy egy nagy totálos vágókép meg a történelmi szakértő kerül a legkevesebbe, de nyilván azt te is látod, hogy nem történelmi filmet akartak forgatni direkt és nagyjából ez is a válasz minden kérdésedre :D Abban persze igazad van, hogy nagyon nem működtek ezek a dolgok és nem volt mögöttük koncepció, azt pl. jó is, hogy felhoztad, hogy Petrik Andreának miért kellett egy dacos kamaszlányt játszania, mert ezt én sem tudtam hova tenni.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2017.03.31. 19:30:28

szerintem itt a külföldi piacot is megcélozták, mert arra van esély hogy ez a film külföldön is érdeklődést válthat ki

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2017.04.01. 06:40:44

@endike: Hát én nem sok esélyt látok arra, hogy egy magyar "hírességről" szóló, magyar történelmi környezetbe beágyazott, magyar kulturális utalásokkal és poénokkal teli film külföldön nagy érdeklődést fog kiváltani, komolyabb fesztivál- és kritikai siker nélkül. Főleg, hogy a hasonló kategóriájú német vagy francia filmek hatszor ekkora költségvetéssel dolgoznak.
(Az persze lehet, hogy ettől még ez volt az alkotók és a Filmalap célja, de ettől még külföldön annyi nézője sem lesz, mint itthon.)

The Man Who Laughs · http://trashneveles.blog.hu/ 2017.04.01. 11:02:33

@endike:

A lehető legrosszabb taktika lenne, ha most Andy Vajna ráállna arra, hogy külföldön is sikeres blockbustereket csináljunk. Ilyet ugyanis nem tudunk, és nem csak azért, mert költségvetésben/látványbán nem tudunk versenyezni (nem csak az amerikai, de mondjuk a kínai vagy nyugat Európai) konkurenciával, hanem azért is mert szinte nincs is rá példa, hogy amerikában tömeges érdeklődést váltson ki egy nem angol nyelvű blockbuster. Japán, kínai filmeket még be is mutatnak náluk, de azokat is csak egy jóval szűkebb közönség nézi meg. Ráadásul a Kincsem nagyon specifikusan magyar. Miért érdekelne egy - ottani átlagközönség számára - teljesen ismeretlen verseny ló, egy számukra ismeretlen történelmi kontextusba helyezett története bárkit arrafelé? Európai piacon talán működhet, de azért látjuk, hogy blockbuster fronton itt is az amerikai cuccok uralkodnak. Németországban meg elmegy a közönség ehelyett egy hasonló kaliberű német filmre.

Ahhoz, hogy egy ilyen kaliberű filmet itthon sikeressé/megtérülővé tegyünk itthon nincsen meg a kellő méretű felvevő piac, importra meg nincsen elég pénzünk - hiszen ahoz, hogy ott kitűnjünk marha nagy marketing kell, és még ha lenne is rá pénz sokkal általánosabb tematikájú sztorik kellenének, de ez se változtat a tényen, hogy Amerikában eleve nem nagyon néznek a tömegek feliratos filmeket.

Persze annak ellenére, hogy a kortárs magyar filmek közül a Kincsem érdekel a legkevésbé örülök a sikerének, de nem ebben látom a magyar film jövőjét.

Mondjuk, hogy miben látom az jó kérdés, mert egész eddig úgy véltem, hogy a hazai közönséget a közepes költségvetésű, érezhető magyar hátérrel készült alapvetően műfaji filmek csábíthatják vissza a moziba (mint a Kojot, Hurok, Tiszta szívvel, Martfűi rém talán a Kút), de úgy látom a nézettségek nem teljesen igazolják ezt. (Nyilván ennek az is oka, hogy kevesebben járnak moziba, és akik igen, sokszor azok is a látványfilmre mennek, mert a kisebb/magyar "jó lesz otthon is". Sajnos volt, hogy én is ebbe a hibába estem, igyekszek mindent moziba látni, de túl nagy manapság a filmkínálat, így értelemszerűen van, ami kimarad. És, ha dönteni kell, akkor lehet, hogy azt a filmet választom, ami "jobban igényli a nagy vásznat.)

Külföldre pedig a szerzői, fesztiválsikerekkel lehet berobbanni. Persze ez nem az öncélú, köldöknézős művészkedést jelenti, sőt a két kategória (lásd Tiszta szívvel) könnyedén egybe eshet.

Mert egy-egy nívós díjjal, fesztivál szerepléssel külföldön is elérhetjük az ilyen (kisebb, független, külföldi) filmekre vevő közönséget, így egy közepes költségvetésű film elvileg megterülőbb lehet, mint egy Kincsem, amit megnézhetnek itthon 500 000-en vagy 1 000 0000-an is, akkor sem lesz nyereséges.

Persze annyira kicsi a filmpiacunk, hogy sosem tudta eltartani magát, így talán nem is a sikerességet kéne célként kitűzni, hanem, hogy jó filmek szülessenek.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2017.04.01. 13:36:32

@The Man Who Laughs: nem is arra gondoltam hogy gigasiker lesz nyugateurópában vagy az usa-ban a kincsem, hanem hogy annyit hozzátehet a bevételhez, hogy a magyar bevételekkel együtt talán visszahozza a költségvetést. és nem csak nyugatra adható el talán...
asszem nincs túl sok lovas film, bár ez se az, ha jól hallom... :)

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2017.04.01. 17:49:22

@endike: Én értem, de hidd el, annyit sem tehet hozzá. Franciaországban 1 hét alatt 10 ezer ember nézte meg a Tiszta szívvel-t, ami azért sokkal inkább egy olyan sztori volt, amely működik magyar közegen kívül is (+ kritika és fesztiválsiker), ezen kívül még Görögországban kapott premiert, Japánban meg megy DVD-re. A Hurkot két országba tudták eladni, Tajvanba meg Japánba asszem és ennyi, pedig talán az volt a legnemzetközibb stílusú filmünk 2011 óta. A Liza, a rókatündér fesztiválon kívül Hollandiában és Japánban került forgalmazásba. Még odáig sem jutunk el, hogy legalább megbukhasson külföldön, mert látod, hogy átlag 2 országba veszik meg a filmjeinket.

Terézágyú 2017.04.03. 09:38:53

@danialves:
A környező országokban sem veszik meg ezeket a filmeket??? :(

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2017.04.03. 09:49:39

@Terézágyú: Nem veszik meg ott sem. Gondolj bele, nálunk is hány lengyel, román, szlovák, osztrák stb. filmet játszanak...

Terézágyú 2017.04.03. 10:16:33

@danialves:

Hát éppen ez az, hogy mi semmit nem mutatunk be a környező országok produktumaiból (ezt már sokszor beírtam, hogy milyen hülyék, illetve nyugatmániások vagyunk) - de gondoltam hátha a többi ország okosabb... :(

Annak idején láttam a Sose halunk meg-et a szlovák tévében...
A Gyuszi bácsi ott is Gyuszi bácsi volt :)

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2017.04.03. 10:24:52

@Terézágyú: Ez nem azon múlik, hogy bemutatják-e vagy sem, mert ha be is mutatnának évi 10 román filmet, iszonyatos bukás lenne mind. Ugye egyelőre még ott tartunk, hogy azt kéne elérni, hogy legalább a magyar filmeket nézzék. A közönségnek nincs igénye rá sem itthon, sem külföldön. És belegondolva, nekem sincs rá kapacitásom, hogy a román filmtermést szemlézzem, engem is csak az érdekelne, aminek nemzetközi szinten is bizonyított már (Mungiu filmjei vagy az Aferim!)

(Meg azt tegyük hozzá, hogy a Kincsemet is kicsit lesajnálóan, "azért nézzük meg, mert a miénk"-elven tekintették meg sokan, ami ugye szintén nem működik határokon átívelően.)

Terézágyú 2017.04.03. 10:33:06

@danialves:
Jó, nem feltétlenül a mozikban gondoltam - de pl. a tévékben bemutatják-e?...

Nem is feltétlenül neked kellene szemlézni a román filmeket - csak az a baj, hogy senki nem szemlézi. Nincs egyetlen ember ebben az országban, aki írna egy cikket/blogbejegyzést (maradjunk ennél, és nem ott, hogy javasolná egy forgalmazónak a megvételt) arról, hogy "Hű, mekkorát dobott az XYZ című román film, őnáluk 10 millióan látták, magyar vonatkozása is van stb.
Nincs ilyen illető, ilyen cikk. Sose volt. Még a Kádár-rendszer alatt sem.
Ugyanez Szlovákiával kapcsolatban (ott filmet csináltak Báthory Erzsébetről, musicalt Csák Mátéról), vagy a éppen a nagy barát Lengyelországgal kapcsolatban?

Éppen ez a baj, hogy a nyugat a mérce: ha ott sikere van egy román/lengyel stb. filmnek/zenének, akkor ide is elkerül - egyébként leszarjuk.

Fentebb írtátok, hogy nyugaton úgysem lenne nagy siker ez a Kincsem - akkor nem kéne valahogy megjátszani, hogy a környező országokban bemutassák?...

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2017.04.03. 12:25:23

@Terézágyú: Tévékben nemtom, de pl az HBO csomó ilyet behoz, még sorozatok szintjén is. De a beszélgetés kiindulópontjához visszatérve abban nincs pénz.

Szemlézni meg persze, hogy nen fogja senki, senkinek nincs ideje ennyi filmet megnézni, pont ezt mondom.

A Kincsemre meg nem azt mondtam, hogy nyugaton nem lenne siker, hanem sehol az országhatáron kívül. Nem működnek a kulturális elemei, azok nélkül meg semmivel sem több a külföldi versenytársaknál. A lengyeleknek is biztosan megvan a saját Kincsemük és inkább azt nézik.

Terézágyú 2017.04.03. 13:44:32

@danialves:
"Szemlézni meg persze, hogy nen fogja senki, senkinek nincs ideje ennyi filmet megnézni, pont ezt mondom."

Na jó jó, de ugye az új amcsi filmről, sőt minden egyes amcsi filmről két nap alatt húsz kritikát ír húsz filmes blog is... csak a blog.hu-n :)
Erre mindenkinek van ideje :)

"A Kincsemre meg nem azt mondtam, hogy nyugaton nem lenne siker, hanem sehol az országhatáron kívül. Nem működnek a kulturális elemei, azok nélkül meg semmivel sem több a külföldi versenytársaknál. A lengyeleknek is biztosan megvan a saját Kincsemük és inkább azt nézik."

Nem feltétlenül a Kincsemről beszélünk most. A többi általad említett filmet se veszik meg a környező országokban, ugyebár...

És ugye - ahogy mondtam fentebb - a szlovákok Báthory Erzsébetről is csináltak naaaaaagy kosztümös filmet... de úgy látszik ez sem érdekelné a magyar közönséget...

Mellesleg: fura, hogy a Kincsem nem menne külföldön... olvastam már olyan véleményt, hogy Puskás mellett ez a másik név az, amelyet ismernek nyugaton is a magyar sportból... (A külföldi újságolvasó közönség a „Hungarian Wonder”, azaz Magyar Csoda jelzőkkel ékesített néven ismerhette meg. AZ Egyesült Királyság telivértenyésztésének egyik központjában, az angliai Newmarket Horse Racing Museum nevű múzeumában felállították Kincsem szobrát, a versenyzői karrierjének dokumentumai pedig a múzeumi tárlókban tekinthetőek meg. Világszerte ma is róla elnevezett nagydíjakat rendeznek a tiszteletére.)

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2017.04.03. 16:32:08

@Terézágyú: "minden egyes amcsi filmről" Hogyne, persze :D Kezdem úgy érezni, hogy átmentél ész nélküli kötözködésbe. ;)

A többire is ugyanúgy igaz, hogy megvannak a saját filmjeik ebben a kategóriában, akkor meg miért válasszák a külföldit, hacsak nem Oscar-díjas? Azt meg ne keverjük össze, hogy valami népszerű és hogy közönségcsalogató filmként is: A Warcraft pl baromi népszerű, aztán mégis kb rekordszintű bukás lett a legtöbb helyen. Az NWA is népszerű, a Straight Outta Comptont mégis alig adták el az USAn kívül. Kell hozzá az a közeg is, te hiába forgatnál George Washingtonról filmet, nem menne az USAban, mert nem néznek külföldi filmeket, és ez valamilyen szinten minden országra igaz.

Dan da Man 2017.11.04. 11:54:08

Félreértések elkerülése végett, Herendi Gábor azért "nem állt bele" semmibe, mert Herendi Gábor üres, mint egy focistadion. Ennyi van benne, mint ezek az anakronisztikusnak szánt poénok, amik valójában ízléstelenek. Mert Herendi Gábor ízléstelen. Amit tud, azt profin csinálja: nagyszerű reklámfilmrendező. De hidd el, jobb, hogy nem állt bele semmibe, mert a Lorával megmutatta, hogy azt nem kéne erőltetnie. Ezen túl se stílusa, se mondanivalója nincs a világról. Amerikában egy TV-rendező szintjét nem érné el, mert a szakmai tudása is hiányos hozzá sajnos.
És mindent elmond a magyar film állapotáról, hogy ő a legsikeresebb filmeket gyártó magyar rendező...
süti beállítások módosítása