A kaptár: Utolsó fejezet / Resident Evil - The Final Chapter (2017)
2017. január 28. írta: The Man Who Laughs

A kaptár: Utolsó fejezet / Resident Evil - The Final Chapter (2017)

Végre vége.

kaptar6_1000x1443_1.jpg

Mikor meghívtak a Resident Evil-széria hatodik részének sajtóvetítésére, arra gondoltam, hogy kevés haszontalanabb dolgot tudok elképzelni, annál, hogy egy Resident Evil-filmről írjak kritikát. Hiszen az elmúlt tizenöt év és öt film alatt már mindenki pontosan tudja, hogy miként érez Paul W. S. Anderson megélhetési projektje iránt. A kritikusok biztos le fogják húzni, ám akik eddig örömüket lelték Alice zombiországi kalandjaiban, azok nyilván ezt is meg fogják nézni, így garantálva, hogy a film – legalább – a nemzetközi piacon sikeres lesz. A magam részéről pedig bevallom, hogy egészen ez idáig nem is foglalkoztam a sorozattal, sőt maga a tény, hogy még mindig fut, kissé meg is lepett. Na, de persze lehet, hogy bennem van a hiba, mert valamit csak tudhat Milla Jovovich és tisztelt férje, ha eddig húzta a sorozat. Ha pedig már a szerda estémet úgy is Alice és a rezidens gonosz utolsó buliján leszek kénytelen tölteni, akkor elhatároztam, hogy profihoz méltóan elvégzem előtte a házi feladatomat, és egy maraton keretében le tudom az eddigi részeket is.  (A sorozat korábbi részeiről ITT és ITT írtam.)

Öt rész után pedig nyugodtan kijelenthetem, hogy továbbra sem látom ennek a sorozatnak a létjogosultságát. Egy inkonzisztens, olcsó és buta akciósorozat, amely legjobb pillanataiban is csak az olyan-rossz-hogy-már-jó, vagy a bűnös élvezet szinthez képes felnőni. (Azért egyetlen érdeme volt a Resident Evil-sorozatnak: tele volt női akcióhősökkel egy olyan korban, amikor ez főleg a férfiak műfaja volt. Csak éppen Milla Jovovich – meg a női nem – is megérdemelne egy ennél minőségibb franchise-t.) Viszont annyi haszna mindenesetre volt az előzmények megnézésének, hogy ne helyezzem magasra az elvárásaimat. Hogy mit vártam a Kaptár – Az utolsó fejezettől? Egy afféle All-Star pankrátor gálát, amiben a sorozat minden fontosabb szereplője/szörnye tiszteletét teszi és közepesen látványos akciókban zúzzák szét egymást. Paul W. S. Anderson pedig hozta is a formáját, azaz ismét csalódást okozott. A Resident Evil-sorozat – vélhető – záróetapja, ugyanis az egyik legrosszabb és legkevesebb élvezeti értékkel bíró film, amit valaha láttam.

akaptar_utolsofejezet_jelenetfoto_1_1.jpg

Alice fásultságával ezen a ponton már a néző is könnyen azonosul

Azon már meg sem lepődöm, hogy a sorozat záródarabja úgy indul, hogy Anderson rögtön megváltoztat egy csomó dolgot a sorozat eddigi történetéből. Dr. Ashford (akit nemcsak más színész játszik, mint a Kaptár 2-ben, de már nem is mozgássérült) nem azért készíti el a T-vírust, hogy a lánya járni tudjon, hanem mert egy ritka genetikai rendellenessége van, ami miatt gyorsabban öregszik. Továbbá az Umbrella nem ellopta Ashford találmányát, hanem eleve mindig is nekik dolgozott, csak amikor előbukkantak a T-vírus mellékhatásai (kiderül, hogy nem a Kaptárban szabadult el először a vírus), akkor Ashford le akarta állítani a projektet, amire a partnere (az Iain Glen által alakított, 3. rész során egyszer már meghalt Dr. Isaacs) felbérelte Weskert, hogy végezzen vele. (Szóval nem a Kaptár 2. eseményei alatt halt meg.)  Miután pedig Isaacs átvette a vállalat irányítását, elrendelte a világvégét. (Igaz a 3. részben még civilizálni akarta a zombikat, most már egy személyben képzeli magát Istennek, aki a zombi áradattal elpusztítja a bűnös régi világot, és modern Noénak, aki elvezeti az új világba az emberiség alapját képező Umbrella vezetőket).  Szóval miután megismerkedtünk a sztori új változatával, Alice ismét felébred (és ebben a részben még minimum kétszer kell majd magához térnie), és kiderül, hogy amikor az előző rész végén Wesker (Shawn Roberts) összegyűjtötte a túlélőket, hogy küzdjenek meg a Vörös királynő zombi seregével, az csak egy csapda volt. (Mellesleg a többi túlélő sorsát nem tudjuk meg.) Szerencsére azonban a Vörös királynő hirtelen megsajnálja az embereket, és elárulja Alice-nek, hogy a Kaptárban van egy gyorsan terjedő ellenszer, amit ha sikerül 48 órán belül megszereznie, megakadályozhatja a világ végét.  

De mint írtam, a sorozat eddig is hemzsegett az ehhez hasonló önellentmondásoktól, és az inkonzisztens motivációjú gonoszoktól. Szóval, nem ezért utáltam a filmet, sőt bevallom erre még számítottam is. Ám arra már nem voltam felkészülve, hogy az akciók terén még az eddigi filmek szintjét sem lesz képes hozni az Utolsó fejezet.

Az egyetlen dolog ugyanis amiben reménykedtem, hogy általuk szórakoztatóvá válhat az utolsó Resident Evil film, az a látványos, kreatív és lehetőleg minél őrültebb akciójelenetek.  Bár elismerem, hogy van is egy-két jól sikerült snitt, illetve itt-ott a 3D is egész jól működik, összességében nézve nagyjából annyira esztétikus ez a film, mint egy összeszart, rozsdás szemeteskonténer. Az egész egy színtelen, barnás massza, de ami még ennél is rosszabb, az a szanaszéjjel vágott akciójelenetei. Szerintem még életemben nem láttam ennyire követhetetlen és kaotikus verekedéseket és üldözéseket. Ez egy audiovizuális zaj, amit senkinek, még a legelhivatottabb Resident Evil rajongóknak sem tudnék ajánlani. De miért is ajánlanám, amikor a film karaktereinek csak a 3D képes minimális mélységet adni (azért Iain Glen és a továbbra is röhejesen over-the-top Wesker most szórakoztatóak tudnak lenni), a történet pedig nem pusztán szembemegy a sorozat eddigi részeiben lefektetett alapokkal, hanem emellett még unalmas és jórészt kiszámítható is.  Szóval normális sztori vagy karakterek hiányában maradt volna a látvány, ami még megmentheti a filmet, de az nem hogy javítani nem tudott az összképen, még rontott is rajta. (És, akkor még nem is említettem a sokszor iszonyúan kínos, élettelen párbeszédeket, amelynek köszönhetően nem csak nézni, de hallgatni is fájdalmas a filmet. A filmzene pedig ugyanaz a tizenkettő egy tucat zúzás, mint amit az előző részekben is kaptunk. Mit ne mondjak, illeszkedik a vásznon látottakhoz: zajos, hangos és másnapra már semmire sem fogunk belőle emlékezni.)

akaptar_utolsofejezet_jelenetfoto_4_2.jpg

A sötét, kapkodó akciójelenetek, nem csupán fantáziátlanok és unalmasak, hanem még zavaróak is. A Kaptár 6. a filmes megfelelője annak, hogy valaki rozsdás szögekkel szembedöf. Szem- és fejfájdító élmény. Mit is lehetne mondani róla azon túl, hogy gyakorlatilag nincsen olyan aspektusa a filmnek, amiben legalább a minimumot képes lenne hozni. Mivel pedig kifejezetten fárasztó nézni, és egy csepp – szándékolt - humor sincs benne, ezért még az olyan-rossz-hogy-már-jó filmként sem állja meg a helyét. (És ne feledjük, közel kétszer annyiból készült, mint a John Wick, és annál többet nem is vártam el tőle.)

Nem szoktam ilyet mondani, de ezt most ne nézzétek meg. Ha mindenképpen Resident Evil filmre vágytok, akkor inkább nézzétek újra az ötödiket (vagy bármelyik másikat), ha pedig egy szórakoztató, „agykikapcsolós” és látványos, akciófilmes mozi élményt kerestek, akkor inkább várjátok meg a John Wick 2-t, nincs már az olyan messze. Elnézést az ingerült hangvételű írásért, de egyszerűen a végletekig lefárasztott ennek a filmnek a mindenre kiterjedő igénytelensége. Én pedig ezek után már tényleg csak abban merek reménykedni, hogy ezzel valóban véget ért ez az széria (mert természetesen nem tudták úgy befejezni a filmet, hogy ne hagytak volna egy aprócska kiskaput a folytatásnak), mert így is már jóval több rész készült belőle, mint amennyire a világnak szüksége volt.  

 1/10

A kaptár – Utolsó fejezet teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr112158449

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

napalm 2017.01.28. 08:54:44

Sajnálom...
Nekem az első két rész nagyon bejött, a többi felejtős.
Pedig játékban imádtam, szépreményű PS1 ;)

Serrin 2017.01.30. 14:22:32

Az első két film nem rossz, de a folytatásokat bármely Asylum zombis film alázza, pedig azok sem túl jók.

EG0 2017.02.07. 00:01:55

Ez a kritika sajnos igaz. Kb. 30 másodpercenként volt WTF érzésem.