Villámkritikák: The Monster (2016), The Eyes of My Mother (2016)
2017. január 23. írta: Werewolfrulez

Villámkritikák: The Monster (2016), The Eyes of My Mother (2016)

low-budget horrorduó tavalyról

the_monster.jpg

The Monster (2016)

A low-budget költségvetésű The Monster pont ott erős, ahol az átlagos horrorfilmek gyengék szoktak lenni (szerethető főszereplők, feszültségteremtés, gondolati többlet), viszont pont ott vérzik el, ahol más mozik általában helytállnak (a szörny kivitelezése, dramaturgiailag erős finálé, a felvetett gondolatok logikus lezárása). A film több helyen rendkívül feszült atmoszférájú, ami a pazar fényképezés és a hangulatos helyszín mellett leginkább annak köszönhető, hogy nagyszerű, életszagú karakterekkel dolgozik, és a rém nagyon sokáig csak homályos árnyalakként ólálkodik a szereplők körül. A készítők hatalmas hangsúlyt fektettek arra, hogy a főszereplő anya-lánya párost minél árnyaltabban ábrázolják (a Zoe Kazan-Ella Ballentine duó tökéletes összhangban játszik, nagyszerű teljesítményt nyújtanak), és a köztük lévő konfliktusok fényében, egy sorsfordító próbatételként, valamint a kapcsolatukat veszélyeztető szimbólumként mutassák be a szörnyet. Amikor azonban a rémség a történet 2/3 részénél teljes egészében színre lép, a kivitelezésének gyengeségei miatt a néző kissé hátrahőköl, ráadásul a forgatókönyvíró - akiben a rendezőt, Bryan Bertinót is tisztelhetük - sem tudja aprópénzre váltani az addig építgetett gondolatokat. Így a végjáték megkérdőjelezhető logikai megoldásokkal zárul, katarzis helyett jórészt csalódottságot hozva. Egy más irányba elvitt finálé, egy jobban elkészített, vagy a végjátékban kevesebbet mutatott rémség, és egy átgondoltabb, néhol feszesebb forgatókönyv kiemelhette volna az átlagos minőségi kategóriából ezt a sablonos címmel megvert horrort, de sajnos erre nem került sor, pedig a potenciál megvolt az alkotásban.

5,5/10

A The Monster MAFAB-adatlapja

 

the_eyes_of_my_mother_2016_official_trailer_mp4_000108785.jpg

The Eyes of My Mother (2016)

Ez a film egy kifejezetten nehéz darab, szintén az alacsony költségvetésű kategóriából. Fekete-fehér, hosszan kitartott beállításokkal dolgozik, kevés zenét használ, semmit nem rág a szánkba, és kis túlzással az összes szereplője úgy viselkedik, mint katatóniás/elmebeteg lenne. Rettenetesen kegyetlen, viszont az erőszak az esetek 99 %-ában a képernyőn kívül történik, rendszerint mi csak az eredményét látjuk. A története egy lány körül forog, akit a sajátos anyai tanítás, egy gyermekkori trauma, és a világtól való elzártság pszichopatává tesz. Az időben kétszer is nagyot ugró történet kicsit a Frankenstein játékaira hajaz abból a szempontból, hogy egy zavart, diszfunkcionális fiatal nő áll a sztori középpontjában, bár sokkal kevésbé szórakoztató és humoros, mint Lucky McKee filmje - ezzel inkább Polanski Iszonyatához áll közelebb, viszont ahhoz képest meg eléggé hatásvadásznak és öncélúnak érződik a történet, és a dramaisága sem olyan erős. A főszereplő Kika Magalhaes nyugtalanító fizimiskáján és szikár játékán nem múlik semmi, Zach Kuperstein képei is nagyon markánsak és eredetiek, Nicolas Pesce forgatókönyvíró-rendező víziója azonban mégsem nyer átütő erőt a vásznon, alkotása nem tud igazán  kompakttá, tanulságossá, maradandóvá válni. Álláspontom szerint leginkább azért nem, mert a távolságtartó rendezői attitűd miatt a film szereplőivel igen nehéz azonosulnia a nézőnek (kivéve talán a kisgyermekes anyát, ő viszont nem sok játékidőt kap). A The Eyes of My Mother egy nem mindennapi élményt nyújtó, embert próbáló darab, amit a kegyetlen, egyszerre drámai, egyszerre horrorisztikus történetek rajongói tisztelni fognak - de szeretni aligha.

6/10

A The Eyes of My Mother MAFAB-adatlapja

 

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr6412127205

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mel gibson 2017.01.24. 07:37:08

De jó neked, hogy olyan sok szabadidőd van, hogy le tudsz ülni megnézni egy szar filmet, amiről előre tudod is, hogy micsoda szar.
Mondjuk ahhoz perverznek is kell lenni, hogy elkezdjek egy 6.0 alatti bármit.

Werewolfrulez · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2017.01.24. 08:31:18

@mel gibson: kötelességtudat, horrorfanatizmus, a rejtett gyöngyszemek keresése a kakában... kb. ezek a motivációim. Egyébként mostanság esténként szoktam nézni a filmeket, ágyból, laptopról, esetenként 3-4 részletben is, attól függően, mennyire vagyok álmos.

Father Merrin 2017.01.24. 21:21:36

The Monster
Annyira szerettem volna szeretni, főleg, hogy szörnyes horror mint olyan gyakorlatilag ma nem létezik, de ezt én is képtelen voltam. Inkább dráma próbál lenni, mint horror (a Kazan-Ballantine páros tényleg egész jó), az még úgy ahogy a klisék mentén elfogadhatóan működik, viszont a drámának alárendelve a rendező képtelen bármi épkézlábat is kihozni a horror-szálból és bicskanyitogató megoldásokon túl nem is nyújt semmit. Kár érte.
süti beállítások módosítása