Könyvkritika: Nate Jackson: Kelj fel és járj! - Túlélni az NFL-t a rakás alján
2017. január 04. írta: FilmBaráth

Könyvkritika: Nate Jackson: Kelj fel és járj! - Túlélni az NFL-t a rakás alján

Meglepően őszinte és jól megírt könyv az NFL-ről

nate_jackson.jpg

Az európai foci hisztis kislányoknak való, az igazi férfiak amerikai focit játszanak. Ott aztán senki nem áll neki nyavalyogni, ha valakivel erősebben ütközik, ez a sport véres és kegyetlen. Az NFL az amerikai foci elitligája, az a játékos, aki eljut arra a szintre, hogy itt játszhat, azt fölre szállt istenként ünneplik a szurkolók, fürdik a sikerben, dől a pénz, nincs hiány lányokban és buliban. De ennek ára van, mégpedig nagyon súlyos. A játékosok iszonyú stressz alatt élnek, kizsákmányolják a testüket és a lelküket a csapat és a siker érdekében, elég egyetlen sérülés, és vége a szezonnak, innentől kezdve pedig senki vagy. És eljön az idő, amikor a tested cserben hagy, már nem tudod teljesíteni a teszteket, és befellegzett a karrierednek, amelyre te rááldoztad az életedet. Embertelen és kegyetlen világ, amelyről Nate Jackson (aki 6 évet húzott le az NFL-ben) meglepő őszinteséggel ír, meglepően jól.

Nate életének álma volt, hogy az NFL-ben játszhasson, és rengeteg munkával el is érte, hogy bekerüljön a Denver Broncos csapatba. Az eufória hamar tovaszállt, jöttek a dolgos hétköznapok, a rengeteg edzés, a vérre menő csaták a pályán, a magány, a kiszolgáltatottság. És persze a bulik, a lányok, egy olyan életforma, amelyet annak minden árnyoldala mellett mégis mindennél jobban szeretett, de eljött a pillanat, amikor az álom véget ért...

Annak ellenére teljesen letaglózott a könyv, hogy családi érintettség okán nem most hallottam először erről a sportágról (a sógorom amerikai focista volt, a Tatabánya Mustangs játékosaként tevékenykedett, ma már edzőként dolgozik, nagyon büszkék vagyunk rá). Nőiesen bevallom, hogy eddig egyszer voltam amerikai foci meccsen, de képtelen voltam végignézni, mert szerintem nagyon durva sport, ráadásul premier plánban láthattam, hogy mindenki a sógoromat bántja (center volt, és ugye mindig azt ütik, akinél a labda van). Mivel közelről láttam, hogy mivel jár ez a sport (sérülések, rengeteg edzés stb.), nem voltak illúzióim, de arra azért nem voltam felkészülve, hogy az amerikai profi ligában milyen körülmények között kell helyt állnia a játékosoknak, mennyire kiszolgáltatottak, mennyire meg kell küzdenük a helyükért a csapatban, amelynek a sikeréhez vérrel és verítékkel járultak hozzá, és amely olyan könnyen elfelejti őt, ha már nem tud 100%-osan a rendelkezésére állni.

Nate Jackson nem kertel, tiszteletre méltó őszinteséggel leírja, hogyan telnek a hétköznapok az NFL-ben, a kábítószerektől a bulikon át a kőkemény edzésekig. A játékosok úgy hajtják végig a szezont, hogy tudják, elég egyetlen hiba, vagy sérülés és már ki is kerültek a kezdőcsapatból, amelybe nagyon nehéz visszakerülni. Lélek- és testölő dolog az NFL-ben játszani, ugyanakkor hatalmas dicsőség, amelyet soha senki nem vehet el a játékostól. Az író laza stílusban osztja meg velünk emlékeit, nem finomkodik, ez nem az a sportág, amelyben kedvesen és fentebb stílben osztják az észt az edzők, itt dzsungelharc van, le kell taglózni a másikat, hogy nyerj. A látszat ellenére azonban mégsem a fizikai erőfölény dönti el a meccseket, hanem a taktika és a stratégia. A játékosok mindent megkapnak, tökéletesen kiszolgálják őket, de el is várják tőlük, hogy minden feláldozzanak a csapatért. Emellett az őrület mellett nem igazán lehet hosszú távú párkapcsolatot kialakítani, folyamatosan utaznak a játékosok, minden percük be van osztva, azt kell tenniük, amit mondanak nekik, és szétgyilkolják a testüket, hogy a meccseken a maximumot tudják nyújtani. Miért válallják mégis ezeket az emberfeletti gyötrelmeket? Mert imádják a futballt, harcosnak születtek, szomjúhozzák a sikert, és ahogy elkezdődik a mérközés, mindent elfelejtenek, teljesen más dimenzióba kerülnek, ez egy olyan drog, amelyről nem lehet leszokni. NFL nélkül lehet élni, csak nem érdemes.

nate_jackson2.jpgSzámomra elég zavaró volt, hogy tele volt szakkifejezésekkel a könyv (igaz, hogy ezeket lábjegyzetben mindig elmagyarázták, de viharsebesen el lehet veszíteni a fonalat), ugyanakkor ez nyilván a hitelesség miatt fontos volt, és igazából nem is kell érteni, hogy pontosan mi zajlik a pályán, hiszen bennünket, olvasókat az ember érdekel, aki megpróbálja túlélni azt az extra testi és lelki megpróbáltatást, amelyet az NFL-ért el kell szenvednie. Jól megírt könyvről van szó, amely végig fenn tudja tartani az érdeklődést, csak a vége lett egy kicsit elnagyolt, de egyébként teljes mértékben úgy érezhetjük, mintha mi is ott lennénk Nate-tel az edzéseken, a bulikon, együtt éljük át vele a mindennapi harcait. Rendkívül szimpatikus, hogy a szerző nem bánt senkit sem a régi életéből, egyszerű tényként közli, hogy így zajlanak a dolgok az NFL-ben, ez egy ilyen világ, ezzel kell együtt élni.

Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, akit érdekel az amerikai foci, és nemcsak a fényre kíváncsi, hanem az árnyékra is. Megtudhatjuk belőle, hogy ez is csak olyan meló, mint az összes többi, csak a hírnév és a pénz a több, ugyanakkor az ára is nagyobb ennek az életformának, mint egy hétköznapi munkának. Olvasmányos stílusban megírt, mégis kőkemény könyv, kár lenne kihagyni az életünkből!

8/10

A könyvet a Cser Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr2612072603

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zacskóstej 2017.01.05. 15:06:10

Köszi az ajánlót. Be is rendelem a könyvet. Egy dolgot nem értettem....lehet hogy én tévedek, de a center az aki a játék indulása után közvetlenül hátradobja a labdát a lába között az irányítónak...tehát nála nem igazán lesz laszti. Nem ezért ütik a centert :)

FilmBaráth 2017.01.05. 16:21:46

@Zacskóstej: ennyire nem értek az amerikai focihoz:-) ő volt középen, neki passzolták a labdát, erre mindenki rávetette magát:-) Jó szórakozást a könyvhöz:-)

Zacskóstej 2017.01.05. 16:24:27

@FilmBaráth: Köszönöm :) Szerintem nem center volt hanem irányító? Futó? Valami ilyesmi. Mindegy..nem számít :)

FilmBaráth 2017.01.05. 16:26:13

@Zacskóstej: Gyorsan rákérdeztem, irányító volt:-) elírtam, sorry:-)

MolnarErik · http://heraldika.blog.hu/ 2017.01.05. 17:41:00

Ugyanezekről a dolgokról szól a Minden héten háború is, ha már filmes blogon vagyunk, és ott még a szakkifejezéseket se kell érteni (a fordítója se értette).
Egyébként azért a centert is (sőt) ütik rendesen, mert hiába csak egy pillanatra van nála a labda, neki minden playben, akár passz, akár futás, blokkolnia kell.

Dr.Jones · http://mediaviagra.blog.hu 2017.01.10. 20:03:55

Csak 2 éve nézek NFL-t, így Nate Jacksont nem láthattam játszani, viszont azóta minden könyvet, magazint, filmet, sorozatot igyekszem magamévá tenni, ami az amcsi focival foglalkozik, így nem fog kimaradni ez sem. Meskó Zoli könyvét tudom még nagy erőkkel ajánlani, aki Temesvárról indulva kötött ki a New England Patriotsnál. Érdekes lehet összehasonlítani a kettőt, hiszen Jackson Tight Endként nyilván sok mindent teljesen másként élt meg, mint Meskó punterként.

FilmBaráth 2017.01.10. 21:43:49

@Dr.Jones: Köszönöm a könyvajánlót, felírtam a listámra:-)
süti beállítások módosítása