Túlzás nélkül állítható, hogy tavaly ilyenkor filmtörténelem született, ugyanis a világ egyik leggigantikusabb filmes franchise-ának újabb mozifilmes állomásához érkeztünk az Ébredő erő személyében. Azóta már az is biztossá vált, hogy évente elhoznak nekünk egy új Star Wars-kalandot Hollywood nagyágyúi. És milyen lett ennek a szériának az újabb fejezete? Nos, közel sem hasonlítható az eredeti trilógia színvonalához, de még az Ébredő erőnél is picivel gyengébb eresztés. Azonban a Zsivány Egyes így is megmarad egy tisztességes popcornmozinak, és azt hiszem, hogy amíg ilyen minőségű filmek készülnek a Star Wars égisze alatt, addig nem panaszkodhatunk.
A filmelemzéseim 99,9%-ában ennél a pontnál szoktam elérni a történet ismertetéséhez, rövid bemutatásához, de nagy tisztelettel megkértek minket, sajtósokat a film kezdése előtt, hogy mellőzzük a történet részleteinek ismertetését, és úgy gondolom, hogy egy Star Wars esetében lehet kivételezni. Aki fanboy, az úgyis vágja a sztorit, aki pedig "vakon" akar beülni a moziterembe, az nyilván nem a filmkritikákat fogja először elolvasni. :D
Lehet, elsőre kicsit durvának és lehúzónak fog tűnni, amit most mondok, de úgy gondolom, hogy önmagában, külön filmként a Zsivány Egyes beleszürkülne az egyszer nézős látványfilmek mezőnyébe. Egyértelmű, hogy a Star Wars-univerzum emeli az átlag fölé Gareth Edwards filmjét, ami így, ebben a kontextusban azért kicsivel több, mint a "Szétrobbantjuk a mozivásznat!"-szellemben készült produkciók. Egyrészt érdemes megemlékezni magukról az utalásokról. Számos korábban látott karakter kapcsán kapunk némi tiszteletadást az alkotók részéről, és ez a fajta attitűd bizony magán a cselekményen is érződik. Több történetszál, jelenetsor van, aminek az alapjait szemrebbenés nélkül rokoníthatjuk a korábbi epizódokban látott pontokkal. Ettől függetlenül szinte kivétel nélkül új kulcsfigurákat, új hősöket ismerhetünk meg, akik vélhetően sosem lesznek olyan kultikusak, mint mondjuk az eredeti trilógia főszereplői, de így is lehet nekik drukkolni, át tudjuk érezni a motivációikat, holott nem is elsősorban a karakterek elmélyítésén volt az alkotók hangsúlya. Hozzáteszem, hogy a színészek sem erőltették meg magukat túlzottan ahhoz, hogy tüzetesebben fel tudjuk térképezni a fontosabb szereplők személyiségeit, ugyanis mindenki elég szolidan játszik. Nyilván gázsi szempontjából nem jön rosszul egy ilyen szerep, de a Mindenség elmélete után azért bíztam abban, hogy Felicity Jones például nem fog ebbe a látványfilm, franchise-film vonalba beragadni, tud ő ennél sokkal többet is, ahogy Mads Mikkelsen is. Nem azt mondom, hogy az ilyen könnyedebb, kevesebb megerőltetést igénylő szerepekre nincs szükség, egyszerűen arról van szó, hogy féltem ezt az amúgy két hihetetlenül tehetséges színészt.
A film egyébként elég nehezen indul be, nagyon szerteágazónak tűnnek a történetszálak, de idővel rendeződnek a sorok, és összeverbuválódik a "jó" és a "rossz" csapat. Ezt a bevezető részt nem ártott volna jobban kidolgozni, mert a sok új arc bemutatása nem igazán ment zökkenőmentesen, pedig maga a történet faék egyszerűségű. Humor terén is kicsit többet vártam az alkotóktól. Természetesen akadnak szellemes elszólások, de közel sem érződött annyira lazának, könnyednek a Zsivány Egyes, mint például az Ébredő erő, ami minden lezsersége ellenére meg tudott komolynak is maradni. A kezdeti botladozások után viszont a film utolsó harmada olyan nagybetűs, masszív szórakoztatást tartogat, amit szerintem simán el lehet mozitörténelemként könyvelni. A látvány és a filmzene tökéletes szimbiózisa, amit az utolsó kb. fél órában tartogat nekünk a rendező. A film ezen szakasza bővelkedik a libabőrt előidéző, "hidegrázós" pillanatokban, amelyektől vált az évtizedek folyamán egy halhatatlan filmeposszá a Star Wars. Ezekben a percekben éreztem azt, hogy az igazi Star Wars-stílus megérkezett, és nem csak egy üres lövöldözős-robbantós látványorgiát látok. Ezek után pedig csak remélni tudom, hogy a soron következő epizódok tobzódni fognak az ilyen instant klasszikus momentumokban.
Egy szó, mint száz, a Zsivány Egyes tökéletesen belepasszol abba a biztonsági játszmás, új Star Wars-vonalas miliőbe, amit JJ Abrams tavaly létrehozott. Persze azt is hozzá kell tenni, hogy egy új Star Wars-film elkészülténél már olyan biztosra mennek a stábtagok kiválasztásával, hogy nehéz lenne mellényúlni. Az az érzésem, hogy az egész Disney úgy áll ehhez az egészhez, hogy inkább minimális kockázattal korrekt iparosmunkákat tesznek le az asztalra, mintsem újító szándékkal kicsit elmozdítsák a franchise-t a jól megszokott komfortzónájából. Nem vállal túl sokat, de cserébe nem is ígér semmit. Amit kapunk az nem más, mint egy vegytiszta, szórakoztató moziélmény. Szép munka!
8/10
A Zsivány Egyes - Egy Star Wars történet teljes adatlapja a Mafab (Magyar Film Adatbázis) oldalán
