20legendd kolléga kritikája itt olvasható
Vannak akciófilmek, melyek nem kifejezetten az robbanások-lövöldözések-verekedések mennyiségével és minőségével kívánnak kitűnni a tömegből (belátva, hogy ebből a szempontból szinte lehetetlen versenyezni a '80-as és '90-es évek klasszikusaival), inkább az akció rovására valamiféle egyedi arculatot igyekeznek kölcsönözni maguknak. Vegyük például a tavalyi Az U.N.C.L.E. embere című filmet! A rendező Guy Ritchie azzal a merész húzással dobta fel az alkotását, hogy magukat az akciójeleneteket a margóra (sok esetben egyenesen a képernyőn kívülre) szorította, és ezzel inkább a humornak, a retro kémfeelingnek, és a jól eljátszott karaktereknek adott teret. A könyvelő abból a szempontból hasonló film, hogy itt sem az akció dominál: Gavin O'Connor rendező sokkal inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy bemutassa különleges főszereplőjét, a Ben Affleck által alakított magasan funkcionáló autistát, aki könyvelő és harcos is egy személyben.
A film legnagyobb erénye az én szememben az, hogy nem egy akciójelenetekkel telepakolt történetet mesél el, aminek a főszereplője egy különleges ember, hanem egy rendhagyó személy jellemét, furcsaságait, kapcsolati rendszerét, múltját és jelenét mutatja be egy - néhol kifejezetten akciódús - történeten keresztül. Nem a sztori van a karakterért, hanem fordítva. Szimpatikus, és még relatíve kevéssé túlhasznált megoldás ez, legutóbb talán a 2012-es Jack Reacher esetében találkoztam hasonlóval.
A történetet nem fogom kibontani, tekintettel arra, hogy kollégám a fentebb linkelt kritikájában kiválóan leírta azt. Mivel álláspontom szerint a sztori csak másodlagos, én is inkább magára a könyvelőre fókuszálnék, az ő autista figurája köré pozícionálnám a recenziómat is.
Az autizmus jelensége (állapota) általában teherként jelenik meg. Terhet jelent a környezet számára, és rendszerint számkivetettséget, meg nem értettséget jelent magának az autista személynek. Jelen produkció azt mutatja be, hogy az autizmus lehetőség is lehet, ha akként kezeljük, és nem vagyunk restek energiát áldozni arra, hogy ebbe az irányba fejlesszük tovább az adott személyt. Az autista a normál társadalmi közegből kirí, viszont olyan látásmóddal és képességekkel rendelkezik, amelyekkel mi, hétköznapi emberek nem. A gond abból fakad, hogy a többség, a társadalom határozza meg általában az elvárásokat, így az autista hátrányba kerül a hagyományos mércéket tekintve. Ez a történet arról szól, hogyan tud egy autista élni a különleges készségeivel, és hogyan tud közben - legalábbis a felszínen - megfelelni a társadalmi elvárásoknak. Mivel ez egy eltúlzott, hollywoodi sztori, bizony nem túlzás, ha az írom, hogy szinte szuperhőssé, X-menbe illő mutánssá nemesül a könyvelő alakja, aki sajátos (hétköznapi emberek számára átláthatatlan) moralitás mentén küzd a rendhagyó céljaiért - nem egyszer emberfeletti fizikai és szellemi teljesítményt nyújtva.
Igen érdekes következtetésekre juthatunk, ha a filmet a főszereplő kommunikációja mentén próbáljuk megragadni. Az autista nem tud olyan egyszerűen kommunikálni, mint a hétköznapi emberek, ahogy az érintés és a közelség, úgy a bájcsevely sem az erőssége. Számára mindennapi élethelyzetek megoldása komoly erőfeszítést igényel. A könyvelő ennek megfelelően egy átlagos, emberek között eltöltött nap után fura rituálék egész sorát kell, hogy végrehajtsa ahhoz, hogy viszonylag kiegyensúlyozott állapotba kerüljön. Érdekes, hogy a sima beszélgetés mennyire nehezére esik a karakternek, mennyire fárasztja az álarcának fenntartása. Ő inkább nem, vagy nem egyenesen kommunikál, nem mondja meg, ha tetszik neki valaki vagy örül valakinek. Az autista sajátosan kommunikál: a könyvelő ajándékot ad annak, akit kedvel, és erőszakkal kommunikál azok felé, akik fenyegetik. Szavakat ritkán, és kelletlenül használ, az intim közelséget pedig kerüli, ilyen helyzetben képtelen feloldódni.
A könyvelő megformálásakor Ben Affleck korlátozott színészi eszköztára egyszerre bizonyul áldásnak és átoknak. Áldás, mert nincs túljátszva a karakter, és érezhető, hogy ahogy a színész erőlködik, úgy erőlködik a szereplő is a normál ember látszatának fenntartása közben. Átok, mert sokszor kevésnek, természetellenesnek és bizony kicsit kínosnak érezhető Affleck nehézkes alakítása, én pl. vártam volna olyan pillanatot, ahol a figura elveszíti a kontrollt, és hihető módon előbukkan a ráerőltetett fegyelem és rituálék alól az igazi, bizonytalan gyermek-énje. Ehhez csak közelíteni tud a figura (két esetben: amikor Anna Kendrick karakterével kerül interakcióba, és amikor nem tudja befejezni a munkáját), de itt is inkább lazábbá válik a merev magatartása, nem tűnt számomra "hitelesen" görcsösnek és zavarodottnak.
Meglátásom szerint nagyon fontos a filmben a kirakós-motívum. A könyvelő személyisége, élete, kapcsolatrendszere is olyan, mint az a Muhammad Ali-kirakós, melyet hősünk olyan bravúrosan kirak a film legelején. Egy rejtély, melynek a darabkái ott hevernek előttünk, és amelyet a film szépen sorban, egy sajátos logika mentén összefűz egy árnyalt képpé, amelynek a középpontjában a főszereplő áll. Magának a filmnek a dramaturgiája is erre a kirakós-motívumra játszik rá. Ennek megfelelően, bár vannak érzelmi csúcspontok is a filmben (pl. a rég nem látott testvérrel kapcsolatban), ez alapvetően az értelem filmje, amely nem annyira a zsigerekre hat. Sajnos azonban a forgatókönyv bizonyos tökéletlenségei (pl. szintén a testvérrel kapcsolatban) némileg csorbítják a bravúros logika érzetét.
Véleményem szerint hatalmas hiba, ha hagyományos akciófilmként közelítünk ehhez az alkotáshoz. A hagyományos megközelítés pont az, amelyet le kell vetköznünk, ha egy autistát akarunk megérteni, vagy éppen egy autistát a középpontba helyező filmmel kerülünk szembe. Bár korántsem nevezhetem hibátlannak a produkcót (ahhoz bizony a hollywoodi konvencióktól jobban el kellett volna rugaszkodnia a szerzői filmes megoldások irányába), amennyiben megfelelő látásmóddal közelítünk az irányába, szerintem kifejezetten érdekes élménnyel lehetünk gazdagabbak a megtekintése által.
7,5/10
A film teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán