Fortepan: az interneten elérhető fényképgyűjtemény. a képek az 1900-1990 közötti időszakból származnak. Az írónőt ezek a fotók ihlették meg, ezúttal azonban nem prózában, hanem versben mondta el nekünk azokat a gondolatokat, amelyeket benne ébresztettek. Idén ez a verseskötet Libri irodalmi díjat kapott, ezért nagyon kíváncsian vágtam bele a költemények megismerésébe, azoban sajnos meg kellett állapítanom, hogy a 40 évemmel még nem vagyok elég érett ezen amúgy nagyon szép lírai költemények igazi értékeléséhez, hiszen az elmúlás fénye és árnya még nem érintett meg. Elsősorban Rakovszky Zsuzsa rajongóinak ajánlom ezt a vékonyka kötetet, mindenki másnak javaslom, hogy egy esős őszi délutánon fogjon hozzá az olvasásukhoz, amikor kellőképpen rá tud hangolódni a múlt ködfátyolán keresztül a mára reflektáló írásokra.

 "A múlt, így mondták, eltörölve, mégse

érzékelünk éles korszakhatárt.

Az idő felszíni hullámverése

a mélyréteget még nem hatja át.

Nem jelzi az új korszak szellemét se

kalap, se szoknyahossz, se nagykabát.

 a duplaágy, a dédszülők komódja,

a meggybefőtt a spájzban, a kiskertben a rózsa.".

Egyáltalán nem poros múltidézésről van szó, nagyon is lüktetőek a versek, ha megérezzük azt a parazsat, amely a gyöngéden romantikus sorok alatt izzik. Közel sem nyuggerlíra Rakovszky Zsuzsa költészete, egy érett, sok minent megélt asszony gondolatait olvashatjuk. Elsőre szürkének tűnnek a költemények, de ha lehántjuk róla a fényt szűrő leplet, nagyon is élő képeket, érző embereket láthatunk a sorokban megelevenedő jelenetekben. Mert az állóképektől megindult költői fantázia továbbálmodja azoknak a személyeknek a sorsát, akik a fotókon egy már régen letűnt korban éltek, szerettek, gyűlöltek, és még nem tudták, hogy milyen történelmi viharok fogják fenekestül felforgatni azt a világot, amelyben megszülettek és felnőttek.

Több nemzedék sorsa villan fel előttünk a századelőtől kezdve a 80-as évekig, igazi időutazást tehetünk a versek segítségével, amelyeknek külön fűszert ad, hogy közben kitekintést nyújtanak a mára vonatkozóan is:

"A villa, ahová kiköltöztünk nyaranta

- szőlőlugas, virágágy, kerti székek

édenkertjében állt (rég felverte a gyom) -,

most egereknek, baglyoknak ad otthont,

vagy csoporttréningek helyszíne, wellnessközpont,

panzió lett belőle, ebül szerzett vagyon

kopottas ékköve."

Nem egyenletes a versek minősége, akadnak köztük kiemelkedőek, de felejthetőek is. Összességében egy magas színvonalon megírt verseskötethez van szerencsénk, amely nagyon sokat tud adni az olvasójának, ha megfelelő hangulatban és életkorban találkozik vele. A könyv elején olvasható néhány olyan költemény, amely a fortepan tárgytól függetlenül került be a válogatásba, nagyon is mai témával, a hétköznapi életből vett pillanatokat örökítenek meg. Ezek közül nekem a Parázs című a kedvencem, az összes vers közül ez érintett meg a legjobban:

"Hamvába holt parázs. Szél fúj. Az álom

átfúj a még folyékony énhatáron

a partra, hol még egy vagyok veled.

Tükörmélyből hallom lélegzeted.

Mintha parázshoz, hozzád ér a bőröm.

Vagyok. A lét tüzében perzselődöm."

Mindenképpen érdemes adni egy esélyt ennek a verseskötetnek, a líraian romantikus felszín alatt nagyon sok mindenről szólnak a költemények, ha kellőn le tudunk lassulni, és rá tudunk hangolódni a versekre, és Rakovszky Zsuzsa stílusára, maradandó éménnyel gazdagodhatunk általa.

8/10

A könyvet a Magvető Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.