Könyvkritika: Stephen King: A Setét Torony - A harcos (1982)
2016. augusztus 24. írta: FilmBaráth

Könyvkritika: Stephen King: A Setét Torony - A harcos (1982)

Nem tortúra végigolvasni a horror mesterének western-fantasy alkotását

stephen_king.jpg

Abban a percben tudtam, hogy el fogom veszíteni a Stephen King-szűzességemet, amikor megláttam az első forgatási fotókat a jövőre érkező A Setét torony című filmből. Kellett ez a komoly emóció, ugyanis nőiesen be kell vallanom, hogy eddig nem éreztem ingerenciát a mester életművének megismeréséhez, melynek legfőbb oka heveny utálatom a horror műfaja iránt. Azonban westernfüggésem végtelen, ezért miután eljutott a tudatomig, hogy ez a könyv inkább ebbe a kategóriába sorolható, már álltam is neki az olvasásnak. Boldogan mondanám, hogy beájultam a világhírű író zseniális alkotásától, de úgy tűnik, nem siketült egy hullámhossszra kerülni az íróval, tetszett a történet, de igazán nem ragadott magával, nem nyújtott számomra kiemelkedő olvasmányélményt.

Egy reménytelenül lehangoló sivatagban vándorol a titokzatos harcos, bizonyos Roland nevezetű, akinek egyetlen célja van: megtalálni a feketébe öltözött embert. Saját civilizációjának egyetlen túlélőjeként már nincsenek illúziói, álmai, jövőképe, vér és halál jár a nyomában, végzetét hajszolja a titokzatos sötét alakban. Egy kisfiú lesz az útitársa, akivel végül utoléri azt, akit üldöz, és a végső összecsapás nem maradhat el...

Darkos road-movie, amelyre erősen rányomta a bélyegét, hogy 20 éven át íródott, nem sikeredett egységesre a színvonal, akadnak benne elég gyenge részek is (sajnos a lezárás esett bele ebbe a kategóriába, ezért nekem nem igazán jött meg a kedvem a folytatásokhoz), ugyanakkor lenyűgözőek is, a fiú és a harcos közös útja rendkívül erős tussal került megrajzolásra. Kicsit nehezen indulnak be az események, viszont így több idő marad a karakterekre, és hangulat megteremtésére, amelyre azt mondanám, hogy eklektikus. Olyan érzése van az olvasónak, mintha  egy John Wayne - be oltott Superman császkálna a semmi közepén, akit nem a cél érdekel, hanem az oda vezető út. Reményvesztett, nyomja a lelkét  a rengeteg bűn, amit elkövetett, tudja, hogy megváltás számára nem létezik, a semmiből jön és a mindenbe tart.

a_harcos.jpgA western és a fantasy nem hétköznapi párosítás, King viszont nem szívbajos típus, úgyhogy belevágott a projektbe, bár ahogyan az utószóban megtudhatjuk, nagyon nem volt könnyű szülés (szeretem az őszinte írókat, akik nem titkolják, hogy az alkotás csodája legenda, valahol az is ugyanolyan szakma, mint bármi más), és hogy elsősorban egy középkori alkotás, a Roland-ének (amelyet a könyv elején megismerhetünk) ihlette a művet. A kábítószer is hangsúlyosan kerül megjelenítésre a nem túl vastag kötetben, és valóban sokszor úgy érezzük, hogy egy LSD-mámoros látomás részesei vagyunk (King egy időben maga is élt ilyen szerekkel, nyilván ezek az élmények erősen hatottak az alkotásra). Szikár a szerkesztés, ami kell is ahhoz, hogy az időnként csapongó idősíkokat tudjuk követni, szépen felfűzésre kerül a történet, a karakterek egyre színesednek, nincs hiány meglepő fordulatokban, az erotikus felhang is sokat hozzátesz a meglehetősen egyedi alkotáshoz.

A könyv nagy részében a western műfaja uralkodik, csak a végére vált át teljesen fantasyba, sajnos eléggé átmenet nélkül, így az addig tökéletesen működő sötét hangulat hirtelen nagyon elszálltá válik, kevesebb sokkal több lett volna. Mivel bevezető részről van szó, feljebb kellett csavarni a tétet, de azért mindjárt az univerzumot tolni a pofinkba egy hosszú vándorút után kicsit erős váltás volt, legalábbis  a számomra. A többség nyilván nem így gondolta, hiszen elég sok folytatást ért meg a történet, amelyekről kíváncsian várom azok véleményét kommentben, akik olvasták őket. Mivel nem ismerem az életművet, ezért azt nem tudom megmondani, hol helyezkedik el benne ez a könyv, abban azonban biztos vagyok, hogy nem emiatt az alkotás miatt vált mára már élő klasszikussá az író.

A regény egészen a kissé dicstelen végkifejletig jól ellensúlyoz az elgondolkodtató és a szórakoztató tartalom között, egyetlen percre sem válik unalmassá a történet, dacára annak, hogy nem zajlanak olyan hű de nagy sebességgel az események, az akció is fékezett habzással jelenik meg (de akkor aztán pusztító hatással bír). A stílus az, ami beragyogja ezt a kicsit kopottas mesét, a mester megcsillogtatja széles körben elimert írótudományát, azonban inkább tűnik stílusgyarkolatnak, mint valóban végiggondolt alkotásnak. A magasztos tartalomban időnként hiátus érhető tetten, bestsellernek íródott, nem az életmű szakmai csúcsának. A könyv valóban ordít a megfilmesítés után, kíváncsian várom a jövőre érkező mozit, amely remélhetőleg jobban el fog varázsolni, mint King jó, de nem kiemelkedő könyve.

8/10

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr710423268

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BigLuke 2016.08.25. 10:27:27

Az első könyvet én majdnem abbahagytam, a végére pörög fel igazán szerintem :) viszont a második könyvtől teljesen beszippantott, életem egyik legjobb könyvsorozata, mindenképp olvasd el a többit is! :) Ha másért nem, legalább azért, hogy felháborodhass a filmadaptáción :D

Pascow 2016.08.25. 15:04:45

Imádom az ST sorozatot, számomra az 1-4 könyv ami igen kiváló az 5-7 csak simán jó :) Szerintem folytasd, nem fogod megbánni.

laced78 2016.08.25. 19:23:04

Csatlakozom a többiekhez, az első könyv csupán a bevezetés, a következő részétől indul be a "mese", utána mar letehetetlen olvasmány. King pedig nagyon messze áll a horror műfajtól, nem is értem miert kellett ezzel megbélyegezni (eladhatóbb? Igen). Helyedben fojtatnám az Az című könyvével, ha szereted a Stand by me tipusú filmeket, akkor ez a te műved lesz.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2016.08.28. 09:40:20

Nagyon érdekes, de ezt a sorozatot nem olvastam Kingtől, holott óriási rajongója vagyok, megvan minden, amit írt. Fogalmam sincs, miért nem vágtam bele soha...
King egyébként - szerintem - zseniális író, annyira atmoszférikusan ír, hogy szinte bármi magába szippant, amit csak papírra vetett.
süti beállítások módosítása