Könyvkritika: Óda a sörhöz - irodalmi sörolvasókönyv (2016)
2016. június 09. írta: FilmBaráth

Könyvkritika: Óda a sörhöz - irodalmi sörolvasókönyv (2016)

sor.jpg

Ideje volt már, hogy a sör is elnyerje méltó helyét az irodalom színpadán, hiszen annyira háttérbe szorult szegény a bor mellett, amelynek dicsőségét annyi bárd és toll mestere zengte évszázadokon keresztül. Pedig a folyékony nedű ezen fajtáját soha nem vetették meg az örökké szomjas torkú írók, csak éppen nem olyan mennyiségben, hogy az érdemben megemlíthető lett volna az ismertebb testvér mellett. Holott ha valakinek van annyi ideje és energiája, hogy utánanézzen, milyen írásművekben került magasztálásra (természetesen a mindenki által ismert Svejken kívül) ezen kissé közönségesnek minősített itóka, nagyon meg fog lepődni. Ugyanis meglepően sokban, és megdöbbentően régóta. Már a sumérok is szívesen fogyasztottak belőle, és a történelem vérzivatarainak ellenére maradt fenn olyan kőtábla, amely megőrzött nekünk egy igazi kocsmadalt, amelyben a sört dicsőítik. És ez csak egy példa ebből nagyon jól szerkesztett válogatásból, amely olyannyira stílusosra sikeredett, hogy én antiakoholista létemre komolyan elgondolkodtam azon, hogy talán egyszer tényleg meg kellene innom egy pohár sört.

"Az a fontos, hogy a sör legyen elég hideg,

legyen az embernek tiszta inge,

a bécsiszelet mellé legyen citrom,

a felesége örüljön az új blúzának,

a nap süssön, de módjával,

járjon a szellő...néha egy futózápor

permetezzen be minket...

A többi? A többi?

Elintéződik majd magától."

Hát nincs igaza Petri Györgynek? De nem egyedül kell meggyőznie bennünket arról, hogy milyen előnyös tulajdonságokkal rendelkezik a serital, itt van neki segítségül például Krúdy Gyula (ki más?), Márai Sándor, József Attila, Jókai Mór, Szerb Antal, Örkény István, és hogy ne csak magyar írókat említsünk, Rimbaud, Poe és Goethe is tiszteletetét teszi többek között ebben az irodalmi szesztestvéri társaságban. Nagyon sokféle műfajból merít a szerkesztő, a verseken és a klasszikusokon túl sok irodalomi ínyencség is helyet kapott ebben a helyre kis válogatáskötetben, amely nem világmegváltási célzattal készült, inkább amolyan metrón / vonaton / buszon olvasós kis könyvecske, amelyet bármikor elő lehet kapni a táskából és bele lehet feledkezni az örökbecsű sorokba. Hiánypótló alkotásról van szó, kár lenne kihagyni az életünkből!

oda_a_sorhoz.jpgRendkívül hangulatos könyvről van szó, amelybe nagyon széles palettáról válogatott köztudott és eleddig kevéssé ismert részleteket a szerkesztő, Király Levente. Három részre tagolva kerültek megjelenítésre az írások (Óda a sörhöz, Az arisztokrácia és a burzsoázia diszkrét bája, Lumpenproletárok, egyesüljetek!), amelyeket nagyon látványos és kreatív előlapok választanak el egymástól. Ízléses és egyáltalán nem harsány a dizájn, a szavakon és a tartalmon van a hangsúly, nem a külsőségeken, így nem zavarja semmi a figyelmünket, esélytelen, hogy ne vesszünk bele végzetesen az idézetek tengerébe. Az egyetlen komolyabb hiba, amit fel tudok róni a könyvnek, az az, hogy kissé aránytalanul került kiválasztásra az szövegek hossza, van olyan eset, amikor még olvastam volna jóval többet is az adott részletből, de olyan is volt, amelyet kissé unottan továbblapoztam, mert soknak éreztem.

Garantáltan meg fog szomjazni az, aki arra adja a buksiját, hogy belekezdjen a könyvbe, de jobb, ha nem éhesen vág bele a szellemi kalandtúrába, mert többek között egy olyan Krúdy - féle ebédleírással is szembetalálhatjuk magunkat, amelytől nagyon könnyen kedvet kaphatunk egy műsoron kívüli gasztrokalandra egy jobb étteremben. Nagyon szívonalas irodalmi válogatáskötetről van szó, amely szórakoztat és el is gondolkodtat, vagyis tartalmas kikapcsolódást tud nyújtani az olvasójának.

Hosszú utat teszünk meg térben és időben, amíg a sumér bordaltól eljutunk Rejtő Jenőig, de annyi stílusbravúrt sikerült belecsempészni ebbe a vékonyka válogatáskötetbe, hogy egyetlen percig sem bánjunk, sőt élvezettel vetjük magunkat a szövegrengetegbe, fenékig ürítjük a korsót, ha már ilyen szépen feltáltalálták nekünk. Meglepően jó kis könyv, tele finom kis irodalmi ínyencségekkel, jólesik felidézni a régi kedvenceket, és rácsodálkozni arra, hogy anno milyen nagystílűen sikkadtunk el az ismert szöveg sörügyi vonatkozásain. Hagyjuk egy kicsit a bort, adjuk meg a sörnek és a szellemi ízlelőbimbóinknak, ami jár neki és nekünk!

8/10

A könyvet a Corvina kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr878784582

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása