Szerdai gyerek (2015)
2016. január 06. írta: danialves

Szerdai gyerek (2015)

szerdai-gy5-s-jpg_exact679x453.jpgA 2015-ös év vége tele volt csúnya bukásokkal a mindig "közönségfilmekről" papoló Filmalap számára, köztük a Szerdai gyerekkel, amelyre brutálisan kevés mozinéző volt kíváncsi. Persze demagóg lenne azt tettetnem, hogy Horváth Lili filmje akkora közönséget kívánt volt megszólítani, mint a december másik nagy hasraeséseként megérkező Az éjszakám a nappalod, mert valljuk be, a magyar white trash réteg problémái nem vonzanak nagy tömegeket a moziba - főleg, hogy sokak számára ez inkább a valóság, mint a filmvászon része. A Szerdai gyerek azonban annál mindenképpen több például a Veszetteknél, hogy remekül ábrázolja a magyar valóságot, csak sajnos ezen keresztül semmi érdemlegeset vagy újat nem tud megfogalmazni.

Maja (Vecsei Kinga) egy kis vidéki falu nyomortelepének különösebb perspektíva nélkül tengődő lakója. Fiatal kora ellenére már egy 5 éves kisfiú édesanyjának mondhatja magát, akit viszont kénytelen volt nevelőotthonba lakni részben anyagi körülményei, részben saját érzelmi visszamaradottsága miatt. Azonban amikor egy mikrohitel-program ügyintézője (Thuróczy Szabolcs) a faluba érkezik, hogy segítsen az arra érdemeseknek vállakozást indítani, Maja lehetőséget kap nemcsak a kitörésre, de arra is, hogy végre megtapasztalja, hogy milyen az, amikor emberszámba veszik.

szerdai_gyerek_1.jpgHa szigorúan véve csak a világának ábrázolását nézem, a Szerdai gyerek alkotói egészen pazar munkát végeztek: a helyszínektől a (jó eséllyel) amatőr szereplők gesztusain és szövegein át a kilátástalanság ábrázolásáig minden fájdalmasan húsba vágó és valóságszagú a produkcióban. Azonban a hangulaton, életképeken, világábrázoláson lényegében nem mutat túl a film rövid, de sokkal vontatottabbnak tűnő 90 perce.

Horváth Lili mintha nem egészen tudná eldönteni, hogy a társadalom számkivetettjeként tengődő rétegek sziszifuszi küzdelmének kliséit vagy egy amerikaiálmos diadalmenetet szeretne megjeleníteni Maja sorsában, így egyfajta bizarr narratív csárdást jár, amellyel hol egyik, hol másik oldal irányába tesz lépéseket. A Szerdai gyerekben viszont nem is az elköteleződés hiánya a zavaró, hanem, hogy mind a tragikus, mind az optimista felhangok alapvetően itthon vagy külföldön előszeretettel használt panelek mentén valósulnak meg. És mivel a tétek emelkedésével egyre drasztikusabb húzásokkal kell Maja útját valamelyik irányba terelgetnie, a Szerdai gyerek egyre inkább megalapozatlan fordulatok légvárává alakul, ahol a valóságszagú környezet keltette érzetet újra és újra elnyomja a hollywoodias forgatókönyvírás.

De még ha forgatókönyvben rejtőző ambivalenciát el is fogadom egyfajta tudatos sokrétegűségnek, nem igazán venni észre a Szerdai gyereken semmi olyat, amellyel több lenne a nemzetközi vagy magyar környezetből érkező white trash-filmeknél. Ahogy a hasonló környezetet felhasználó Viharsarok is egy közhelyes mondatban summázható volt, úgy ennek a produkciónak a lényege is megragadható annyiban, hogy "szegényen, lehetőségek nélkül élni rossz - de legalább van remény (?)". De ezzel az üzenettel már csak a művészmozikat látogató városi értelmiség sajnálkozását lehet csak bezsákolni.

6,5/10

A Szerdai gyerek teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr798219274

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása