Hellions (2015)
2015. október 30. írta: Werewolfrulez

Hellions (2015)

hellions_1.jpgAz már most biztos, hogy 2015 legalulértékeltebb horrorfilmje Bruce McDonald kanadai rendező  Hellions című alkotása lesz. Az imdb-n jelenleg 4.4 ponton tanyázó, a rottentomatoes-on pedig 25%-on álló horrort a kritikusok az interneten szinte mindenhol a földbe döngölték, és fanyalogva a sarokba hajították. Nem tudom, mi lehet ennek a hátterében, talán mindenki McDonald hihetetlenül intelligens Pontypooljához (2008) viszonyította az alkotást, mindenesetre úgy tűnik, nekem itt, Magyarországon kell igazságot szolgáltatnom a film alkotóinak. A Hellions ugyanis - írd és mondd - egy meglehetősen jó (művész)horror.

A történet főhőse, a tinédzser Dora (Chloe Rose) pont Halloween napján tudja meg, hogy terhes. Elég nagy traumát okoz neki ez a felismerés, és egyelőre sem a barátjával, sem az édesanyjával nem osztja meg ezt a hírt. Aztán leszáll az este, és ahogy kell, elindul a halloweeni mulatság. A barátja érkezésére otthon, magányosan várakozó Dorával ezen az éjjelen azonban rémálomba illő események történnek: démoni viselkedésű álarcos kisgyerekek kezdik el terrorizálni, a hasában lévő magzat ijesztő ütemben növekedni kezd, és mintha a valóság is kifordulna a sarkaiból...

Ritkán szoktam nekiugrani ilyen rossz megítélésű filmeknek, és ha mégis megteszem, általában be szokott igazolódni a tömegek negatív ítélete, ám ezúttal szerencsém volt, és megérte bizakodnom a rendező személyében. Való igaz, hogy a Hellions esetében az alkotás alapja, a forgatókönyv gyengébb, mint az etalonnak számító Pontypool esetében (ott ugyanis Tony Burgess regénye/forgatókönyve már magában is forradalmi erejű mű volt), de azért egyáltalán nem lehet fércmunkának nevezni a Pascal Trottier jegyezte mostani szkriptet sem. Az általában rövidfilmeket író Trottier egy olyan történetet álmodott meg, amely csak a felszínen felel meg a Hellionsról széles körben elterjedt "A kukorica gyermekei találkozik a home invasion filmekkel meg a Rosemary gyermekével Halloweenkor" vélekedésnek. Aki csak ennyit olvas ki a sztoriból, az végzetesen megreked a felszín kapargatásánál, és egy logikátlan katyvasznak fogja tekinteni az egész mozit. Ha azonban szimbólumokkal alaposan megrakott metaforikus elbeszélésként tekintünk történetre, ami egy, az anyaságra még fel nem készült tinédzser lelki vívódását (Megtartsam? Ne tartsam? Milyen hatással lesz ez a gyerek az életemre? Ő is egy lesz majd a halloweeni csínytevők közül?) mutatja be a horror eszközeivel, akkor  már egészen más a leányzó fekvése. Kis bölcsészfejtegetéssel kilogikázható, hogy a házba betörő démoni kölykök olyanok, mint a lány testében megjelenő új élet; benne van a pakliban, hogy a komolytalan apafigura a gyerek hatására "fejvesztve" távozik a kapcsolatból; a főhősnő angyali jelmezben (tisztán és szűziesen) vívja harcát a kis pokolfajzatokkal, de a méhe már tisztátalan, és a hasán stigmaként ott is van az egyik démonfióka vérmocskos keze nyoma; a démonok elleni "szer" is olyan anyag, ami már a Bibliában is a megtisztulás és az isteni ítélet jelképe; stb. A mű mondanivalójának teljes körű feltérképezése kiváló kaland lehet az arra fogékony filmnézők számára, és az újranézhetőséget is szavatolja.

hellions-2.jpgA történet lezárása is trükkös. A keretként megjelenő kórházi jelenet második felét felületesen megtekintve azt hihetnénk, hogy végre napirendre térhetünk a film során lezajlott, valóságtól elrugaszkodott események fölött... ám ha jobban belegondolunk a záró jelenetbe, rá kell jönnünk, hogy még mindig nem tudjuk, mi történt valójában Halloween éjjelén... és azt sem, hogy mit is látunk pontosan a zárásnál... vagy mégis? Vigyázat, kifejezetten "agyas" lett a sztori befejezése is!

Ám nem csupán a történet emeli az átlaghorrorok felé a filmet. Bruce McDonald rendezése szintén megér egy misét. Az alapvetően tévéfilmesnek számító kanadai úriember kiváló érzékkel mozdítja ki a nézőt a komfortzónájából, és alkot sajátos hangulatú horrort a "lilás ködben úszó" kifakult álomvilág megteremtésével, a lassítások és a gyorsítások rémálomszerű alkalmazásával, valamint a néha szinte már teleportálással közlekedő maszkos gyerekek félelmetes fényképezésével. Az élményt a Todor Kobakov és Ian LeFeuvre által komponált zene teljesíti ki, amely néha hátborzongató gyermekdalokkal, néha pedig nyugtalanító gitárfutamokkal operál. A filmben sok helyen azonban csak csend van: ennek is megvan a maga jelentősége, hiszen így a zenével aláfestett jelenetek még hangsúlyosabbak lesznek, és még inkább elrugaszkodhatnak a valóságtól.

Persze korántsem lett hibátlan a mű, a színészek játéka például kifejezetten gyenge pontja az alkotásnak. A főszereplő hölgy elfogadható, de viszonylag könnyen el is felejthető alakítást produkál, a kisvárosi zsarut alakító Robert Patrick (ő volt a T-1000-es a Terminátor 2-ben) meg hozza a B-filmes átlagot, de a többiek - élükön az álarcos gyerekekkel - elég rosszul teljesítenek. Hogy csak egy ordas hibát említsek: amikor a Rossif Sutherland alakította doki nyakán a friss sebet éppen összetűzik, igazán megremeghetett volna egy kicsit a jó doktor keze, de nem, a fickó ordít, és közben sziklaszilárdan tartja a kezében a zseblámpát... ezáltal hiteltelenné válik az egész jelenet. További hiányosságok fedezhetőek fel a hang- és látványeffektek terén is. Az elpusztuló ördögfiókák disznósivítása például ezer más moziból is ismerős lehet, meg aztán közelről a gyerekek maszkjai is hagynak kívánni valót maguk után, szóval külcsín tekintetében azért vannak a gondok a filmmel.

A külcsín mellett a belbecs sem makulátlan, a szereplők ugyanis finoman szólva nincsenek túldimenzionálva, a karakterek árnyaltsága senkinél nem megy túl egy-két sablonos jellemvonáson. Sajnos ez a főszereplő Dorára is igaz, bár az ő esetében mentő körülmény lehet, ha úgy tekintünk a szereplőre, hogy ő "a" tipikus esendő lányt testesíti meg a metaforikus elbeszélésben, nem pedig "egy" specifikus, különös sorsú személyt.

hellions_3.jpgÁlláspontom szerint a Hellions még a fent megjelölt hiányosságok figyelembevételével is az év jobban sikerült horrorfilmjei közé tartozik, akármit is írjanak róla a külföldi kritikusok. A mozit különös hangulata, egyedi látványvilága, tetszetős zenéje és parabolaszerű története megfelelő összetételű nézőközönség esetén ideálissá teszi egy Halloween esti megtekintésre is. Bruce McDonald ugyan nem ugrotta meg a 2008-as remekművének színvonalát - bevallom, én ebben nem is reménykedtem - , de egy igen tisztességes munkát rakott le elénk. Persze csak akkor áll mindez, ha a helyén tudjuk kezelni a filmet.

8/10

A film teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr258019441

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2015.11.14. 19:31:45

Az a baj, hogy messze nem olyan agyas film ez, mint amilyennek szeretné hinni magát, viszont ahhoz meg már pont túltolta a művészkedést, hogy normális horrorként élvezetes legyen. Gyakorlatilag onnantól, hogy elmossa a határokat a szürrealitás irányába, már a legkevésbé sem félelmetes (mit kezdjek azzal, hogy elkapják a csajt, de utána azért még minden megy tovább?), kb. a 20. perctől folyamatosan az járt a fejemben, hogy úgyis csak haluzza az egészet, akkor meg min izguljak?
Metaforának meg semmi izgalmas nincs benne, leginkább azért, mert vagy kétszer még jól szájba is rágják az egészet a film folyamán. (Már ha egy kicsit is nehéz lenne összerakni azok után, hogy kb. minden második horror az anyasággal foglalkozik.)
Viszont az egész megvalósítás fájdalmasan Zs-kat, és nem technikai színvonalon, hanem pl. amikor T-1000 fapofával előadta, hogy "ja hát tényleg, amúgy ilyesmi elő-előfordul mifelénk, most, hogy mondod, a feleségem is így halt meg", nem tudtam, sírjak-e már vagy nevessek.

Werewolfrulez · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.11.14. 20:04:35

@danialves:

reagálok:

"Gyakorlatilag onnantól, hogy elmossa a határokat a szürrealitás irányába, már a legkevésbé sem félelmetes (mit kezdjek azzal, hogy elkapják a csajt, de utána azért még minden megy tovább?) kb. a 20. perctől folyamatosan az járt a fejemben, hogy úgyis csak haluzza az egészet, akkor meg min izguljak?"

- nekem onnantól nem félelmetes volt, hanem izgalmas, intellektuálisan. Az nyilvánvalóvá vált, hogy nem a hölgy életét kell klasszikusan félteni, de a kíváncsiság azért vitt tovább, hogy miről is szól ez az egész, és mire akar kifutni, mi mit jelent a történetben.

"Metaforának meg semmi izgalmas nincs benne, leginkább azért, mert vagy kétszer még jól szájba is rágják az egészet a film folyamán. (Már ha egy kicsit is nehéz lenne összerakni azok után, hogy kb. minden második horror az anyasággal foglalkozik.)"

- aha, és a költészetben minden második vers a szerelemről szól, mégis majd mindegyik tud újat mondani. Az anyaság elég ősi és változatlan dolog ahhoz, hogy újra elő meg elő lehessen venni egy horror témájaként.

"amikor T-1000 fapofával előadta, hogy "ja hát tényleg, amúgy ilyesmi elő-előfordul mifelénk, most, hogy mondod, a feleségem is így halt meg", nem tudtam, sírjak-e már vagy nevessek"

- valahol itt kezdődik a groteszk. A furcsaságokon fel lehet háborodni, vagy el lehet rajta gondolkodni. Miért így mondja? Mert lehet, hogy egy triviális dolgot fog fel tragikusan a főhősnő, vagy éppen a rettenetes dolgok váltak már triviálissá manapság.

Egyébként hány pont lett nálad? :D 5/10? Általában én két ponttal lövök a te értékelésed felé, itt lehet, hogy több lesz? :)

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2015.11.14. 20:31:13

@Werewolfrulez: - Kíváncsinak én is kíváncsi voltam, de ez inkább már ilyen "nézzük meg, lesz-e valami értelmes belőle a végén" dolog volt, azt utána ki is fejtettem, hogy miért.

- Teljesen félreértesz, a Mama, a The Babadook és a Goodnight Mommy is három egyedi és korrekt darab volt ahhoz képest, hogy nagyjából ugyanerről a témáról szólt, csak ilyen tapasztalattal már nincs meg az az intellektuális kihívás, mint pl. a Pontypoolban vagy a Honeymoonban. Ha meglátsz egy nőt egy horrorban, kb. 90% esélyed van arra, hogy valami anyasággal kapcsolatos félelméről fog szólni, ilyen alapállásból meg elég komoly munkát kell lerakni ahhoz, hogy a metafora dekódolgatásával ellegyek másfél órán keresztül.

- Mindenen el lehet gondolkodni a fikázása helyett, csak szerintem nem minden esetben célravezető. Nekem elég egyértelmű volt, hogy próbáltak itt valami mitológiát építeni ("Halloweenkor eljönnek a nem akart magzatokért"), csak egyrészt ezt sem értettem a filmben, hogy miért akar szabályrendszereket építeni, amikor nem tud, másrészt egy ilyen traumatikus esetet nem ilyen homlokracsapósan kéne előhozni. (Mert azért szerintem az látszott, rajta, hogy traumatikus, csak valahogy a 20 millió jelből addig nem ismerte fel.) Arról nem is beszélve, hogy igazán még csak meg sem tudtuk, hogy mi ez a szabály. Most akkor a rendőr felesége is el akarta vetetni a gyereket? És miért halt bele, amikor Dora meg nem?

Kb. egyébként egy 4,5-et kapna, szóval ja, most több. :D

Werewolfrulez · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.11.14. 21:57:03

@danialves:

- szerintem a Hellions elég komoly munka ahhoz, hogy a nem kívánt terhesség érzelmi vetületéről elgondolkodtasson. A film kapcsán én nem a Mama, a The Babadook és a Goodnight Mommy darabokat hoznám fel, inkább a Rosemary gyermekét meg talán a Porontyokat, mert itt a fókusz a testben növekvő magzaton van, nem az anya - formálható, önállósuló tudatú gyermek kapcsolaton.

- nekem a mitológiaépítés nem annyira tűnik hangsúlyosnak, ez a része szerintem papírvékony, a lényeg alatta van. Szabályrendszereket sem akar felépíteni - azt a tudatállapotot jeleníti meg inkább, ahol keresed a szabályokat, a törvényszerűségeket, de hiába, mert nincsenek. Az anyasággal a hormonok meglódulnak, a logika háttérbe szorul, ez meg is jelenik a filmben.

- szerencsére nem ez a legnagyobb eltérés az eddigi véleményünkben, hanem az Inherent Vice :D

+ nyugtasson meg a tudat: ez a film a baráti társaságomnak sem tetszett, csak nekem. Ó yeah, egyedül védem a várat, lehet, hogy velem van a baj?

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2015.11.14. 23:47:27

@Werewolfrulez: Még mindig arról van szó, hogy már az 1. percben levágós, hogy gyerek=para, tökmindegy, hogy mennyire vág egybe a koncepció (bár direkt írtam, hogy csak az anyaság témájában azonos a film). De egyébként kíváncsi lennék, milyen mélységeit volt képes megmutatni a nem kívánt terhességnek, mert azon kívül, hogy nem akart gyerek = pokoljárás, bennem nem sok gondolatot indított el. Ellentétben mondjuk a The Showerrel, ami szerintem (szintén hellyel-közzel a horror berkein belül mozogva) gyönyörűen járja körbe a téma szinte minden vetületét.

Dehogynem akart szabályrendszereket felépíteni, csak nem tudott semmi értelmeset. Pl. a só megöli a gyerekeket elég jól működött mindvégig, csak ennél komplexebb dolgoknál már a forgatókönyvíró sem tudta követni a saját logikáját. És persze amikor valami értelmetlen/zagyva/hanyag, akkor jolly joker rásütni, hogy ez így volt szándékos, mert milyen jól érzékelteti a zavarodottságot. De ezzel amúgy mindig csak az a bajom, hogy kifejezetten szelektíven jelenik meg véleményekben, mert szerintem te sem úgy állsz minden egyes Zs-kat horrorhoz, hogy még a legnagyobb ökörségben is próbálsz értelmet keresni.

" Ó yeah, egyedül védem a várat, lehet, hogy velem van a baj?"
Az sose baj, mert azt jelenti, hogy hatalmas hipszter vagy. Tudod, mintha te lennél az egyedüli, aki lefikázza A dolgot. :P

Werewolfrulez · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.11.15. 00:32:14

"De egyébként kíváncsi lennék, milyen mélységeit volt képes megmutatni a nem kívánt terhességnek, mert azon kívül, hogy nem akart gyerek = pokoljárás..." - Pl. a hellionok a gyerek jövőképét jelentik az én olvasatomban, a rossz társaságot, ahová bekerülve elkárhozik és rossz útra tér a megszülető kölyök. A hirtelen növekvő pocak lényege az, hogy a hősnőnek csak nagyon rövid ideje van dönteni, mielőtt a magzat túl nagyra nem nő. A teste átalakul, egy új élet növekszik benne, ami kommunikál vele, de még végzetesen idegennek érzi, nem alakult ki az anyai ösztön. A gyerek elvágja a hölgyet mind az eddigi életétől, mind a barátjától, mind az anyjától, és az orvos sem tud igazi segítséget adni neki, a "nagy" magzattal már nem tud mit tenni. Ilyenekre gondoltam a film megtekintése után.

"És persze amikor valami értelmetlen/zagyva/hanyag, akkor jolly joker rásütni, hogy ez így volt szándékos, mert milyen jól érzékelteti a zavarodottságot." - én nem szeretem a hideg, óramű pontosságú filmeket, lsd. Shining. Én a tökéletlen filmeket szeretem, amik valamilyen szinten megragadják a való élet tökéletlenségeit. Ha bénáznak a készítők, építsék bele a film szövetébe - A dolog legvége pl. pont egy ilyen bénázásból (no párafelhő a leheletnél) nőtte ki magát legendás rajongói találgatássá. Én megkajálom ezeket a szarságokat, ilyen vagyok.

A dologról meg majd írok egy jó nosztalgiasznob másodvéleményt...

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2015.11.15. 01:12:23

@Werewolfrulez: Öhm, és 4 hetes terhesen azon gondolkozik egy 17 éves csaj, hogy a gyerekem majd rossz útra fog térni, ha nem vetetem el? (Most azt hagyjuk, hogy elvileg ők pont az elvetetett magzatokat képviselték volna, nem azokat, akiket végül vállaltak...) Meg realisztikusan nézve, miért vágná el pont az anyjától? A legtöbb esetben ilyenkor a (nagy)szülők azok, akik segítenek felnevelni a gyereket. De pl. arra is kíváncsi lennék, hogy mit jelképezett, hogy a kisöcsi is megjelent a pokolfajzatok társaságában.

"Ha bénáznak a készítők, építsék bele a film szövetébe - A dolog legvége pl. pont egy ilyen bénázásból (no párafelhő a leheletnél) nőtte ki magát legendás rajongói találgatássá."
És akkor most ezen mit építettek bele a film szövetébe? Elrontottak valamit, néhányan meg túlgondolták, ebben pontosan mi érdeme van az alkotóknak?

Werewolfrulez · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.11.15. 01:32:41

@danialves: a 17 éves csaj fél a szülői feddéstől, hogy mit fognak gondolni róla, mert megesett, ezért idegeníti el a magzatkérdés a családtól. A kisöcsi számára ugyanezen okból már nem tud példát mutatni a csaj, züllött, üldözni való nő lesz az öcsi szemében, rossz példa, ezért "áll át" a kiskrambó a hellionokhoz. Bűntudat, önvád.

A szimbólum nem allegória, nem feleltethető meg minden eleme egy-az-egyben egy szituációnak, asszociációt igényel. A hellionok így jelenthetnek egyszerre elvetett magzatot és rossz példát is.

A dolognál a készítők elrontottak valamit, de a film szövete elég tág és önjáró volt ahhoz, hogy felfogja a hibát és bedolgozza a maga tökéletlen rendszerébe - túlmunkált, óraműszerű filmeknél ez nem működik.

Másik klasszik példa: Fulci - City of the Living Dead. Elcsesződött a felvétel, képhibás lett, a színészek nagyot néztek, de a készítők nem estek kétségbe, raktak a képhibára egy effektet, és voila kész volt az ütős befejezés - egy képhibából legendás zárlat lett.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2015.11.15. 11:21:42

@Werewolfrulez: Igen, ez az utolsó előtti jelenetből (ahol valamiért már nem akartak annyira komplex szimbólumokkal dolgozni :D ) elég világosan kiderül, na de ez akkor valahogy így működik, és nem úgy, hogy anyuka összecsomagol és elhúz (amit az addigiak sejtetnének). Még a pasijánál elhittem, hogy ez a párhuzam lényege (amint megtudja, kámforrá válik), de itt már nem.

"A szimbólum nem allegória, nem feleltethető meg minden eleme egy-az-egyben egy szituációnak, asszociációt igényel."
Főleg, ha maguk a forgatókönyvírók sem gondolták végig, mit akarnak, és hogyan lesz az egy értelmes rendszer. Ahogy mondtam, asszociálni mindenről lehet mindenre, még alkotói szándék sem kell hozzá, a Jurassic Worldbe is belemagyarázták, hogy Chris Pratt karaktere a kisgyerek az első rész ásatásáról.

" a film szövete elég tág és önjáró volt ahhoz, hogy felfogja a hibát és bedolgozza a maga tökéletlen rendszerébe - túlmunkált, óraműszerű filmeknél ez nem működik."
Vagy mondjuk úgy, hogy a rajongók képzelete volt elég tág. :) Egyébként a túlmunkált filmek nincs ilyenekre szükségük, mert a túlmunkáltságukból eredően végig vannak gondolva - nem hiszem, hogy sok logikai bukfenc vagy beilleszthetetlen darabka lenne pl. az Inceptionben vagy a Birdmanben...

"de a készítők nem estek kétségbe, raktak a képhibára egy effektet"
Itt most két különböző dologról beszélsz: egyrészt írod most azt az esetet, amikor elrontottak valamit, de még bele tudtak korrigálni és jól jött ki, és ezt hasonlítod ahhoz, amikor elrontottak valamit, de nem lett gáz, mert a rajongók megmagyarázták maguknak, hogy az úgy volt szándékos.

Werewolfrulez · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.11.15. 12:10:02

@danialves: akkor most már tuti, hogy velem van a gond, mert se a Birdman, se az Inception nem tartozik a kedvenceim közé. Kib.-ul hipszer vagyok :) És nem, nem akarom megmagyarázni, hogy mi nem tetszett ezekben a filmekben... majd máskor. (majd ha a Prometheust újranézem, hogy ekézhessem)

"Itt most két különböző dologról beszélsz:"
Azért írtam egy jobb példát, ahol a készítők többet tettek a hiba kijavításáért, mert korábban ezt írtad: "És akkor most ezen mit építettek bele a film szövetébe? Elrontottak valamit, néhányan meg túlgondolták, ebben pontosan mi érdeme van az alkotóknak? "
Azért írtam mást, hogy írjak egy jobban ideillő példát.

Vicces, hogy a Hellions-cikk 275 olvasása közül sztem 100 a mi kommentjeink kapcsán keletkezett, szóval kösz :)

Ha sokáig folytatjuk a szakmai vitát, meglesz az 1000 is!

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2015.11.15. 14:05:46

@Werewolfrulez: Most kell megtudnom, milyen látens hipszterek társaságában írogatok. :D

Én értem, hogy arra hoztad példaként, jó is, csak már semmi köze ahhoz, ami a Hellionsban történt. Mert ott nem erről van szó, hogy fogták magukat, és valami kínos elcseszést mentettek. (Arról nem is beszélve, hogy kínos elcseszés van bőven ebben a filmben, az általad említett példáktól kezdve a csaj ruháján hol el-, hol-feltűnő kéznyomig, ami nem éppen egy hihetetlenül átgondolt, zseniális produkció sajátja... - bár nyilván erről is meg lehetne magyarázni)

Ez nem csak ennél a cikknél van így, hanem mindennél, igazából nem is olvassa senki a blogot, csak mi (sőt, még mi sem) :)

Werewolfrulez · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.11.15. 17:07:10

@danialves: nekem van egy csomó kedvenc filmem, ami tele van kínos elcseszéssel, mégis jó (Rettenthetetlen, Gonosz halott, stb.). A véres kéznyom eltűnögetése - bevallom férfiasan - nekem nem tűnt fel.

Mindenesetre szerintem felesleges tovább egymásnak gyűrkőznünk, mert te pontosan látod, hogy nekem mi az álláspontom (van a filmnek mondanivalója, van benne logika, ha nem is tökéletes), és én is látom a tiédet (van a filmnek mondanivalója, de az elcsépelt, ráadásul hibás a logikája és a megvalósítása), és mivel senki nem olvassa a blogot, ki a francnak írogatunk most itt?! Felesleges! :D

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2015.11.15. 18:37:48

@Werewolfrulez: Amit mondani akartam, hogy itt igencsak alapszinten nem fektettek energiát bizonyos dolgokban, nem csak egy-egy kontinuitási hiba vagy hasonló volt. De tudod mit, írok másodvéleményt és folytassuk ott. :D
süti beállítások módosítása