Könyvkritika: Josh Malerman - Madarak a dobozban (2014)
2015. szeptember 28. írta: Werewolfrulez

Könyvkritika: Josh Malerman - Madarak a dobozban (2014)

madarak_a_dobozban_2.jpgDanialves kolléga értekezését az általam olvasott könyvből készült forgatókönyvről itt találjátok.

Sok szépet és jót hallottam Josh Malerman első regényéről, persze csak olyan értelemben, ahogy egy kegyetlenséggel teli, iszonyú feszült, és sokszor brutális poszt-apokaliptikus horrortörténetről "szépet és jót" lehet hallani. Több helyen az utóbbi idők legeredetibb és leghideglelősebb horrorjaként hivatkoztak a kötetre, nem csoda hát, hogy a megfilmesítési jogokra hamar lecsapott egy stúdió. Elolvasva a regényt, én magam is egy nagyon erős műnek érzem, mely következetesen végigviszi újszerűnek ható, jól átgondolt alapötletét, és sajátosan szikár, húsba vágó stílusával komoly hatást képes gyakorolni az olvasójára. Azonban egy-két szegmensében kicsit tökéletlennek éreztem a művet, emiatt nem vagyok képes arra, hogy tiszta szívvel igazán magas (9 feletti) pontszámot adjak rá, és ezáltal zseniális remekműnek ismerjem el.

A regény története azon alapul, hogy ép ésszel felfoghatatlan lények jelennek meg a Földön, amiknek a megpillantása azonnali őrületbe taszítja az embereket. Az eszüket vesztett személyek a közelükben lévőkre és önmagukra egyaránt halálos veszélyt jelentenek. A "megtapasztalhatatlan" kreatúrákkal szemben tehetetlen az emberiség, nincs más megoldás, mint a bezárkózás. Azon kevesek, akik túlélik a lények megjelenése okozta erőszakhullámot és káoszt, bekötött szemmel, a külvilág látványától elszigetelve kénytelenek meghúzni magukat. Így tesz a regény főhősnője, Malorie is, aki a sztori kezdetekor immár négy éve vegetál egy elbarikádozott házban a két kisgyermekével együtt. Malorie egy ködös napon rászánja magát, hogy a két kicsivel - lényegében vakon - elhajózzon valahová, ahol talán nagyobb biztonságban lehet. 

Ahogy a történetből is kitűnik, Malerman a klasszikus lovecrafti örökségből dolgozik, amikor az ember felfogóképességén túli entitásokat helyez az egyedi apokalipszise gyújtópontjába - amelyek akár a Nagy Öregek is lehetnének. Erre az is rímel, hogy Lovecraft novelláihoz hasonlóan itt is elsősorban a sejtetés és az ismeretlentől való félelem jelenti a horrorfakort. A szerző okosan végiggondolta, hogyan lehetne minél hatásosabban kihasználni a felfoghatatlan rémek közelségéből fakadó feszültséget, és a végletekig kiaknázza az "akármi is történik, ne nyisd ki a szemed, különben megőrülsz" című bűvésztrükköt. Ennek a megoldásnak két pozitív és egy negatív hatása van: egyrészt az olvasó fantáziáját folyamatosan piszkálja, hogy milyenek is lehetnek ezek a titokzatos rémek; másrészt itt nem történhet meg az az illúzióromboló esemény, hogy a szörny megismerése enyhíti a feszültséget (mivel ez a megismerés a főszereplő halálát jelentené); harmadrészt viszont az, hogy olvasó kíváncsisága hosszú távon kielégítetlen marad, meglehetősen frusztráló érzés. Szerény véleményem szerint ez utóbbi szálka kikerülhető lett volna pl. egy olyasfajta megoldással, amit Jeff VanderMeer alkalmazott az Expedíció című sajátos hangulatú sci-fi horrorában. VanderMeernél meg lehetett ugyan pillantani a felfoghatatlan lényt, de az emberi érzékek és az agy látványosan kudarcot vallottak az őrjítő látvány befogadása során. Malerman nem élt ezzel a lehetőséggel... hogy mégis hogyan oldotta meg ezt a problémát, azt nem kívánom ellőni, mindenki olvassa el szépen a könyvet, és a kommentek között SPOILER figyelmeztetéssel lehet jelezni, tetszett-e vagy sem az, ahogyan az író a rémek kilétét kezelte.

A regény egyébként csak igen kevés számú gyengeséggel küszködik. Az egyik ilyen negatív aspektusa az, hogy a szereplők szempontjából kissé felszínesnek hat. A főhősnő Malorie, az örök optimista Tom, és a mézesmázos idegen Gary kivételével a karakterek csak igen kevés egyedi tulajdonsággal rendelkeznek, inkább csak jelzésszinten különülnek el egymástól, a két kisgyermek pl. semmiféle gyermeki (vagy egyéb) jellemvonással nem rendelkezik. További gyengeséget jelentett számomra az a jókora történetbeli ziccer, amit az író kihagyott: Malorie józan eszének komoly megkérdőjelezésével ugyanis egészen új dimenziókat lehetett volna adni a sztorinak, de sajnos Malerman nem gondolkodott ebben az opcióban.

madarak_a_dobozban_1.jpgMost, hogy túlestünk a könyv - nem túl hangsúlyos - negatívumain, lássuk hát az a vaskosabb, pozitív oldalt! A poszt-apokaliptikus alapötlet egyedi ízét, és az író iszonyú hatásos feszültségkeltési technikáját már említettem. Nem lehet szó nélkül elmenni a mű profi megszerkesztettsége mellett sem - az olvasó párhuzamosan, egyre fokozódó intenzitással ismerheti meg Malorie éppen zajló jelenét és a gyötrelmes tragédiákkal teli múltját. Ezek mellett mindenféleképpen ki kell emelnem a Malorie-nak mint anyának a gyermekeihez fűződő különleges viszonyát, ennek bemutatását (a túlélés érdekében az anyai szeretet zsarnoki parancsnoksággá mutálódik), valamint a történet időnkénti kegyetlen naturalizmusát is (egy példa: hősnőnk a tényleges cselekmény nagy részében a csónakja alján összegyűlt vízben, vérben, húgyban és hányásban tapicskol). További fontos pozitívumot jelent a szerző sallangoktól mentes, feszes, mondhatni lényegre törő stílusa, és az elzárkózás, világtól való elszigetelődés, illetve a világ felé való nyitás pszichológiai vetületének körbejárása.

Ami kétségtelenül hatalmas élmény a könyvben, az a borzalmakkal és izgalmakkal teli, rettenetesen feszült és intenzív, a múltban és a jelenben párhuzamosan futó finálé, amely egy valóban mesteri horrorisztikus csúcspontot jelent. Ha nem is feltétlenül ez a világ legjobb horrorkötete, az biztos, hogy ebben olvashatunk a világirodalom egyik legsokkolóbb szüléséről.  

Végezetül, hogy ejtsek pár szót a magyar kiadásról is: Rusznyák Csaba - aki egyébként egy konkurens blogon szokta filmkritikákkal bombázni az internetet - fordítása patentül hozza azt, ami a megfelelő hangulathoz kell, a Fumax kiadó által gondozott kiadás pedig kifejezetten igényesnek nevezhető.

Egy szó, mint száz, a Madarak a dobozban az utóbbi idők egyik legfélelmetesebb és leghatékonyabban sokkoló horrorkötete, amely bár nem tökéletes, de mindenképpen méltó az őt övező hírnévre, és erősen ajánlott olvasnivaló a sötétebb műfajok rajongói számára. Csupán egy kérdés maradt... mikor jön már a belőle készülő film?!

8,5/10

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr337807350

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hejamester 2015.09.28. 19:11:36

Nagyon tetszett, az egyik legeredetibb thriller mostanában.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2015.09.28. 22:58:01

SPOILER
Csak a forgatókönyvről tudok nyilatkozni, úgyhogy nem tudom mennyire fogunk most elbeszélni egymás mellett (légyszi ne lőj le semmit, mert még el akarom olvasni a könyvet is :D), de nekem kifejezetten tetszett, hogy nem oldja fel ezt a feszültséget a szerző. Kicsit ez egy ráébredés volt olvasóként (és gondolom, nézőként még inkább az lesz), hogy igazából mennyire a kíváncsiság uralkodik felettünk, ami a könyv témájához kapcsolódva egy igazi fricska. Bele sem merek gondolni, hogy ha emberek már azon kiakadtak, hogy Godzilláék csak a film végén csapták szét egymást, milyen visítás lesz abból, ha beülnek erre úgy, hogy egy darab szörnyet nem látnak a végén. :D
És ami nekem hiányzott egyébként Malorie józan eszének megkérdőjelezése mellett/helyett, az pont az ő bukása a végén. Oké, lehet, hogy szadista vagyok, de szerintem pont az teljesítette volna be ezt az ívet, hogy ő sem bizonyul jobbnak a többieknél. Mint hogy én a forgatókönyvben igazán semmi olyat nem láttam a karakterében, ami indokolná, miért pont ő élne túl mindent - azon kívül persze, hogy ő a főszereplő.

Werewolfrulez · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.09.29. 20:01:06

@danialves:
1. SPOILER
Nekem nem annyira tetszett a forgatókönyv ezen megoldása, bár valóban következetesnek és a koncepcióba illőnek tekinthető. A Blair Witch Projektben sem mutatták a boszit, ami nem is segített az újranézhetőségnek. Mindenesetre ha én dolgozom át a könyvet forgatókönyvvé, akkor kicsit többet sejtettem volna... a regényt meg olvasd el, aztán majd megtárgyaljuk, miben más ;)
2. SPOILER Én vagy Malorie-t vagy legalább az egyik gyereket eliminlátam volna, így kicsit túl "happy" lett az az end. Malorie fő attribútuma, ami alapján túlélt, az az, hogy Tom átad neki egy olyan konstruktív világnézetet, ami az anyai védelmező ösztönnel párosulva elég hatékonnyá és céltudatossá teszi az új világban - legalábbis én a regény alapján ezt szűrtem le. Mondjuk valóban nem önmagáért túlélő a shzereplő, hanem egy másik karaktertől tanultak és a hormonok miatt...

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2016.04.30. 14:30:30

SPOILER
Hát van egy-két különbség a forgatókönyv és a regény között, nem meglepő módon pont, azok, amiket beszéltünk. Itt tényleg egy kicsit idegesítő, hogy mennyire óvatosak a szereplők, a szkriptben sokkal többet mászkáltak kint (pl. Malorie a csónakázás során is partra szállt párszor), és ennek megfelelően kicsit félelmetesebb jelenetek is jöttek ki abból.
Szóval nekem intenzívebb és kiegyensúlyozottabb volt a forgatókönyv, de hiányoznak belőle olyan baromi jó jelenetek, mint Victor megőrülése, de a szülés sem volt olyan hatásos (részben annak hála, ahogy kettészedték Gary karakterét). Plusz a vége ezerszer jobb és koncepcióba illőbb a regényben, Heisserer láthatóan valami nagyon nagy szabású finálét akart írni, kicsit félredobva az egész mű hatásmechanizmusát. Mindenesetre így már nincs akkora hiányérzetem, már csak azért sem, mert a könyvben látni bőven, hogy hogyan alakult Malorie azzá az elképesztően céltudatos és erős valakivé, aki meg tudta ezt az utat csinálni.

Werewolfrulez · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2016.05.01. 11:57:08

@danialves: Szerintem valamelyest az is számít, hogy mit olvastál először. Mivel a forgatókönyvet olvastad először, ahhoz képest pozícionálod a könyvet magadban, én meg fordítva.

Egyébként így pár hónap távlatából egyre jobb emlék a könyv, és egyre jobban a várom a filmet.

Egyébként a forgatókönyv változhat még, nem? Lehet újravágás, újraforgatás meg minden ilyesmi, tehát lehet, hogy jobban hasonlítani fog egymásra a kettő. Vagy még jobban eltávolodik egymástól :)

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2016.05.01. 12:29:02

@Werewolfrulez: De azért ehhez képest csak ugyanazokra a következtetésekre jutottunk nagyjából. ;)

Egyébként nyilván átírják, főleg, hogy azóta Muschietti otthagyta a projektet, és az új rendezővel valószínűleg új koncepció is jön majd. Amúgy kövezz meg, de szerintem a Nemes-féle csapat eszméletlen hatásos filmet tudna kihozni ebből (és miután elmondta, hogy akár szuperhősfilmet is rendezne, szerintem még akár be is vállalná)

Werewolfrulez · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2016.05.01. 12:52:15

@danialves: miért köveznélek? Hisz' kb. hasonló operatőri munkát és hozzáállást igényelne a Madarak a dobozban, mint a Saul fia. Nemes Jelesék kézenfekvő választás lennének erre - egy ideális világban akár meg is történhetne.