Volt egyszer egy Vadnyugat / C'era una volta il West (1968)
2015. szeptember 22. írta: FilmBaráth

Volt egyszer egy Vadnyugat / C'era una volta il West (1968)

Volt-egyszer-egy-vadnyugat--34335.jpgNem volt igazi hős. Ennio Morricone gyönyörű zenéjének magyar szövege zseniálisan leírja a film lényegét, Vámosi János hangjával az igazi, mindenkinek azt ajánlom, hogy az ő eladásában hallgassa meg ezt a klasszikust.

Romantikus alkat vagyok és szeretem a western filmeket. Nagyon nem tudom értékelni korunk metroszexuális férfiidolját, szerintem egy pasi ne sírjon, ne beszéljen folyamatosan az érzelmeiről, hát csoda, ha odavagyok a hallgatag cowboyokért? (persze csak a filmvásznon, a valóságban nem nagyon tudnék mit kezdeni a város közepén egy dögös kalapban, farmerben és cowboycsizmában lovon nyargalászó párbajhőssel). Nagyon régen láttam a western műfaj ezen időtálló klasszikusát, ideje volt újrázni.

Nem mondanám, hogy torokszorítóan izgalmasan kezdődik a film. Egy végtelen hosszúnak tűnő jelenetben néhány bandita várja a vonatot egy kis állomáson. Amikor végre megjön, majd elmegy a vasparipa, megszólal a legendás harmonika, egy férfi áll az állomáson, hatásosan végignéz a banditákon, szól néhány hatásos szót, majd még hatásosabban lelő mindenkit. Ez után egy tanyán találjuk magunkat, ahol a család várja a vonattal érkező új feleséget, azonban véres leszámolás áldozatai lesznek. Az özvegy, Jill (Claudia Cardinale) egyedül marad a sivatag és a kisváros közepén, és ráadásul egy gazfickó, Frank (Henry Fonda) is rá akarja tenni a kezét az örökségre. Váratlan segítséget kap Harmonikától, a titokzatos idegentől (Charles Bronson), valamint egy nem kicsit kiábrándult gazfickótól, Cheyenne-től (Jason Robards). Az események lassan, de biztosan haladnak a  nagy végső leszámolás felé..

 

Sergio Leone filmje nagyon hosszú, mégsem tűnik fel az idő múlása, annyira jól meg lettek írva a karakterek, hogy a néző nagyon könnyen azonosulni tud a szereplőkkel, izgul értük, magával ragadja a történet. A rendező felrúg minden filmes szabályt, irgalmatlan hosszú snitteket láthatunk, bátran váltogatja a plánokat (pusztán érdekességként mesélem el, hogy a westernfilmek egy teljesen új plántípust hoztak a moziba: az ún. amerikai plán térdig mutatja a szereplőt, annak érdekében, hogy látszódjon a képen a pisztolytáska), szereplői keveset beszélnek, de rendkívül hatásos szavakat ejtenek ki a szájukon (maga Bertolucci volt Leone segítségére a forgatókönyv megírásában, ennek is köszönhető a különlegesen erős drámai erejű párbeszédek sora), gyönyörűen fényképezett tájképekben gyönyörködhetünk, és akkor a legendás zenéről még nem is beszéltem. Mindezek segítségével a rendező új életet lehelt a western akkoriban már erősen poros műfajába, az ún. spagettiwesternek sora segítségével a nézők nem felejtették el a Vadnyugatot.

Volt-egyszer-egy-vadnyugat--34336.jpgA nagyon jól felépített történet lényege a bosszúállás, azonban ezen túl leszámol a Vadnyugat több legendájával: egy poros kisváros nem túl izgalmas életét ismerhetjük meg, romantikának nem sok helye van, ez a világ a túlélésről szól, az érzelmek senkit sem érdekelnek. Nincsenek csak jó és csak rossz szereplők, hús-vér emberekről szól a film, akiknek vannak bűneik, de erényeik is. A lenyűgöző képsorok, a ragyogóan megteremtett atmoszféra, a felfokozott izgalom után nekem a tényleges leszámolás nagyon erőtlennek, súlytalannak tűnt, de ennél több hibát tényleg nem nagyon tudok említeni. A kedvenc jelenetem az, amikor az útszéli kocsmában a csapos beszélget Cardinaléval, majd a mondat közepén megáll, történik néhány apróság, mint pl. gazfickó megszabadulása a láncoktól, a harmonikás és Cheyenne első találkozása stb., aztán amikor a rossz fiúk távoztak a helyiségből, a férfiú ugyanott folytatja a mondatot ,ahol befejezte. Zseniális! És tele van ilyen pillanatokkal a film, öröm nézni.

Charles Bronson tökéletes választás volt a harmonikás szerepére, ami ehhez a szerephez kellett, azt hozta. Henry Fonda természetesen klasszisokkal jobb színész nála, azonban mégsem sikerült ezúttal lemosnia a kollégáját a vászonról, egyenértékű az alakításuk. Jason Robards játéka is élményszámba megy. Claudia Cardinalénak annyi volt a dolga, hogy szép legyen, ennek tökéletesen eleget tett, sőt némi mélységet is sikerült adnia a karakterének.  

A rendező mesterműve ez a western, a jelenetek intenzitását végig sikerül fenntartani, a színészvezetés remek, sokat többet kapunk egy szimpla kalandfilmnél, igazi, zsigerig ható drámához van szerencsénk, miközben jól is szórakozunk. Ritka párosítás, ezúttal mégis sikerült.

Habár a western műfajának alapvető vonásaitól nem tér el, mégis teljesen új, friss, egyedi stílusban meséli el nekünk egy vadnyugati bosszúállás történetét Sergio Leone. Kötelező darab!

9/10

(Az írás eredetileg 2013. november 10-én jelent meg.)

A Volt egyszer egy vadnyugat teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr415583666

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MolnarErik · http://heraldika.blog.hu/ 2013.11.10. 11:22:18

- Mi legyen a kölyökkel, Frank?
- Már tudja a nevemet.

Don Quixote de la Ferko 2013.11.10. 17:44:46

Tökéletes leírás. dzsásztinbíber rajongók ebből egy kukkot nem értettek.

2013.11.11. 09:38:21

Olyan western amely ma is megállja a helyét. Jó a leírásod, szerintem alap a film.

komplikato 2013.11.11. 09:47:32

"Charles Bronson tökéletes választás volt ..."
Hát ahhoz képest, hogy 40 éves lengyel bányászból lett színész, elég sok filmben szerepelt. Hála Istennek. :)

2013.11.11. 09:55:07

a filmet 100 x lattam, es valoban igy igaz, ahogy itt nagyvonalakban jellemeztek.
Amugy imadom a Spagetti Cowboy filmeket is, de sajnos ritkan latni öket

komplikato 2013.11.11. 10:04:40

@xoyox: Az is igaz, hogy a legtöbb spagetti western nyomába sem ér ennek a filmnek, illetve ha a legjobbakat összeszedjük, az utána jövő 3-4 legjobb is azért messze van még tőle.

méregzsák 2013.11.11. 10:10:16

"- És Frank?
- Frank minket küldött.
- Hoztatok nekem lovat?"
Tökéletes film. Henry Fonda, aki A halál 50 órájában olyan igazi JÓ EMBER, itt annyira hideg és kőkemény.
Apukám kedvenc filmje, úgyhogy sokszor láttam. És valóban megunhatatlan.

méregzsák 2013.11.11. 10:13:37

Most valamiért a Vörös nap ugrott be, szintén Charles Bronsonnal. Ahogy Alain Delon körülnéz a hullák fölött, és közli mosolyogva, hogy "Hát, jó kis mészárszéket csináltunk!" Remélem, jól emlékszem a szövegre. A mosolya felejthetetlen...

komplikato 2013.11.11. 10:45:57

@méregzsák: Volt legalább három szinkronja, ami ott ütközik ki mennyire beszélnek csúnyán a szereplők.

Palex 2013.11.11. 11:09:50

Azért a Jó a rossz és a csúf oda rakható e mellé.
Más, de hasonlóan színvonalas alkotás, és azt is Morricone mester festi alá ugye :)

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2013.11.11. 14:55:08

Nagy kár, hogy "A" szinkronizált verziója nem kevéssé meg lett rövidítve akkoriban, valamikor a hetvenes évek elején, közepén. Bár még az is lehet, hogy már így kaptuk. Így aztán a remek magyar színészek által is színgazdaggá tett figurák ma néha angolul beszélnek az én kópiámon. Főleg Cheyenne-nek jutott ki az ollózásból, nem tudom, miért.

Elsőre nem is érthető a film, én azt hiszem. Igaz, hogy én gyerek voltam akkor, de a többoldalú civakodás és a többoldalú figurák, no meg a jó lassan előkerülő kevés szó jócskán eltért a megszokott jó–rossz felállástól. Amikor megérti az ember, akkor viszont nagyon jó film.

Annak idején a filmzenéből készült válogatást leadták a rádióban, fel is vette mindenki, aki megtehette. Fölösleges. Ez a zene csakis a filmben értelmes, ott viszont eszméletlenül tud ütni.

Nagyon jó film. Formabontó, műfajteremtő, feledhetetlen.

@MolnarErik: Valóban, ennél vérfagyasztóbb fordulat ennyire kevés szóval elképzelhetetlen.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2013.11.11. 15:01:41

Bronson nem volt túl jó színész. De számtalan nem túl jó színész maradt kedvenc azzal, hogy hozzá illő karaktereket adtak rá később is. Őszintén megkapirgálva a dolgokat, észrevehető, hogy nincs is annyira sok jó színész, mint gondolnánk, mert a dramaturg, a rendező, az operatőr és nem utolsósorban a vágó jó filmet csinál. És amikor látunk egy ZS kategóriás filmet, akkor lehet rádöbbenni, hogy a nem túl jó színésznek mennyire sokat kell tudnia.

Dr_utcai_arcos 2013.11.12. 14:48:19

Viiiiiiíííííjíjííííííííí,viiiiiiíííííjíjííííííííí, tududutududutududu, viiiiiiíííííjíjííííííííí, tududutududutududu, paapammmmmm. Nálam azért ott van Clinton "dollár" trilógiája is a kötelezően nézendő filmek között. Az a baj a párhuzammal közötte és a J,R,Cs között, hogy ha nagyon be kéne szuszakolni egy nem western dobozba, ez inkább kapna valamilyen "társadalmi drámát" a másik pedig akció "vígjáték"-ot. Egyébként van nagyon sok jó western a 60-as 70-es évekből, érdemes böngészgetni a listákat.

Amator 2013.11.16. 22:49:14

Na fiúk, akkor épp itt az ideje, hogy megnézzétek Kurosawa-tól a Yojimbo-t és a Sanjuro-t, Kobayashi-tól a Harakirit, meg a Szamurájlázadást.

pimpalini 2013.11.17. 13:20:14

@Androsz:

Henry Fonda ebben a filmben a legjobb. Hihetetlen az a tekintet, s mosoly, ami az arcára fagy, amikor kimondja azt a rövid mondatot.

Vagy egy másik mondata: "...hogy bízhatnék egy olyan férfiban, aki a saját gatyájában sem bízik?" :)

A mű egyértelműen 10/10-es. Az arányok, a karakterek bemutatása (ezek hossza is kiegyensúlyozza a figurákat), az apróságok (pl. ahogy Harmonika elhelyezi a fegyverét, ezzel értésére adva ellenfeleinek: "figyellek"; vagy az akasztós jelenet, amikor az egyik gengszter ráharap az almára; Frank tekintete, amikor rájön ki az, aki üldözte; stb...), a főszereplők zenei aláfestése, a drámai végkifejlet (ami csak akkor és ott volt/lehetett a film üzenete szerint szükségszerű, hisz egy Mr. Mortont "nem érdekelné, hogy te létezel valahol a világban"), a gyönyörű, festményszerű képek, végül a tömör, lényegre törő, hihetetlenül ütős párbeszédek.

Ha már rövidebb verzió, akkor mellesleg kimaradt a rejtekhely jelenet is, ahol megtudjuk miért fizeti le később Morton Frank embereit. Ugye Frank értésére adja, hogy itt már ő a főnök, kirúgja alóla a mankót. Természetesen ez a rövidebb verzióban is kikövetkeztethető kettejük párbeszédéből, amikor Frank elfoglalja Morton helyét az asztalnál.

pimpalini 2013.11.17. 13:22:37

@Amator:

Néztem. Nekem jobban tetszenek Leone filmjei.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2013.11.17. 15:14:24

@pimpalini: "Henry Fonda ebben a filmben a legjobb."

Ami azért is nagyon érdekes, mert egyszer azt olvastam valahol, hogy a nézők számára ő volt "Amerika jó embere". Mert ő mindig a jó embereket játszotta, nekem a 12 dühös ember jut eszembe.

Az a "most már tudja a nevemet" jelenet, úgy rémlik, egy aprósággal is gazdagítva van: ahogy ezt kicsit elfancsalodó arccal kimondja, utána fintorogva kiköp, úgy nézve ki, hogy "basszus, ezt elkerültem volna, de így is jó". Igazi kegyetlen ember, aki szereti a gyerekeket, de azért megöli őket, ha úgy alakul.

" @Amator: Néztem. Nekem jobban tetszenek Leone filmjei."

Ezt nem csodálom. A japán filmek szimbólumrendszere és stílusa nem fehérembernek szólt. Szokni kell. Leone stílusa ráadásul radikálisan új, és mint kiderült, forradalmi volt, a fehérember éppen érvényes "cool" hőstípusára rezonálva. Jókor jól.

Amator 2013.11.17. 22:15:34

@pimpalini: Igazából csak arra utaltam, hogy aki végig tudja nézni ezt a filmet - ami szerintem nem spagetti western kategória -, az felkészülhet egy még lassabb tempójú, még szabálykövetőbb világra, melyek az igazi szamuráj filmeket jellemzi. Egyébként illik tisztelni az elődöket, hiszen Leone is sok mindent átvett Kurosawa-tól. Kevesen tudják, a Csillagok Háborúja alapötlete is egy Kurosawa filmból származik, a Rejtett Erődből.
Visszatérve a Volt egyszer egy Vadnyugathoz, zseniális film.

Mr.Treeger 2013.11.28. 15:55:16

Ezerszer láttam, és mindig kiráz a hideg és könnybe fordul a szemem, annyira jó. Legutóbb mikor néztem, vettem észre egy újabb kulcsjelenetet, ami pont a címre utal. Mikor Jill megérkezik a városba, és a vasút állomásról kilép, a kamera elkezdi mutatni a vasút miatt felpörgő várost, a zene is emelkedik. Megmutatja, hogy annak a vadnyugatnak, ami fejünkben élt már vége, itt a modern kor.

Meg6ó 2014.02.16. 00:20:40

1001 -szer elmondták már, de hátha valaki még nem ismeri:
Fonda a klasszikus banditát akarta megjeleníteni, vékony bajusz, barna kontaktlencsék. Leone azonnal levetette vele a cuccot, ő a kék szemű, mindenki által ismert, a végletekig becsületes Fondát akarta a vásznon látni. Ahogy a forgatás előtt leírta Fondának a család lemészárlását: ".. előbukkan néhány felfegyverzett, félelmetes kinézetű alak és megáll a kisfiú előtt, és ahogy a kamera hátulról előre mozogva megmutatja az arcodat, a közönség azt fogja mondani: "Jézus, de hiszen ez Henry Fonda".
Amikor zsenik találkoznak. Bármikor újra tudnám nézni ezt a filmet, vagy Fonda bármelyik filmjét meg a legtöbb Bronsont is. De nekem itt akkor is Cheyenn a kedvencem: "Időben érkeztetek az őreim temetésére." és "Nem tudok lelőni egy nyomorékot".