A filmet a CineFesten volt alkalmunk megtekinteni.
A Csillagainkban a hiba tavaly olyan film volt, amely mind a nézőket, mind a kritikusokat meglepte, és egy klisészagú történetből egy valóban élvezhető, egyben vicces és szomorú, valamint igazi tartalommal rendelkező dramedy kerekedett ki. Az Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni látszólag ugyanezen a vonalon próbál lavírozni, azonban szókimondóbb és viccesebb sztorijával némiképp többet és jobbat tud adni tavalyi műfajtársánál.
Greg próbálja feltűnésmentesen letudni a gimnázium éveit, ezzel védve magát attól, hogy valahová túlzottan tartoznia kelljen. Ezt a felületes állapotot végzős évéig sikerül tartani, azonban a gondosan megépített kártyavár hamarosan a darabjaira hullik: főhősünknek barátkoznia kell a leukémiás Rachellel, mert ellenkező esetben az anyja folyton a fülét rágná a dolog miatt.
Ahogy a leírásból is látható, Alfonso Gomez-Rejon filmje a műfaj megszokott alapjaiból építkezik, azonban a sztori sokkal többet tud felmutatni annál, mintsem hogy egy kliséket puffogtató alkotássá válna, és ez leginkább a karakterek sokszínűségének köszönhető. A történet ugyanis végig vidám tud maradni, és a forgatókönyv életerős kézzel ragadja meg a fiatalok életében rejlő potenciált, így egyszer sem érezzük úgy, hogy Rachel megbetegedése öncélú könnyfakasztás vagy felesleges történeti elem volna, hisz ez a szál is nagyszerűen illeszkedik a sztori vonalába.
Ezzel együtt a film legnagyobb pozitívumát mégis a humor szolgáltatja, a helyzetkomikumra épülő poénok pontosan ugyanúgy „ülnek”, mint a kvázi svédelt film a filmben megoldások, főhőseink karaktereinek vicces éle pedig a film egészéig kitart. Ennek ellenére nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a sztori valóban komoly elemekkel is dolgozik, de szerencsére a készítők is tisztában voltak ezzel, és mindkét elemet tudatosan vegyítve, pontosan annyit kapunk mindenből, amennyire szükség van egy ilyen film kapcsán.
Ha mást nem is lehetne az Én,Earl… számlájára írni, azt mindenképp ki kellene emelni, hogy a főhős-triónk (Thomass Mann, RJ Cyler és Olivia Cooke) nagyszerű játékkal rukkol elő, azonban így, hogy a történet is nagyon rendben van, igazán elégedetten csettinthetünk a stáblista lepörgése alatt. Kisebb hibák persze vannak, és az időben előre ugrálás sem mindig úgy működik, ahogyan annak kellene, azonban egy ilyen bájos, vicces és egyben sokat mondó alkotásnak még ezt majdnem maradéktalanul meg tudjuk bocsájtani. Én legalábbis biztosan.
8,5/10
Az Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni teljes adatlapja a MAFAB oldalán.
