Mezítlábas Gen / Hadashi no Gen (1983)
2015. június 27. írta: danialves

Mezítlábas Gen / Hadashi no Gen (1983)

barefoot.jpgA japán történelem egyik legmeghatározóbb és legfájóbb pontja a második világháború végén végrehajtott két atomtámadás, amelyet áldozatként iszonyatosan nagy lelkierővel lehetett csak feldolgozni. Nem véletlenül jelenik meg ez a motívum rendre a filmművészetükben is, kezdve a Godzilla-parabolán át egészen az apróbb, de sok alkotásban jelenlévő utalásokig. Annyira bátran és őszintén viszont talán egy produkciójuk sem vállalta fel a témát, mint a Mezítlábas Gen.

Amely nem tesz mást, mint a hirosimai atomcsapás krónikáját mutatja be egy kisfiú szemén keresztül, aki (talán kissé túlzó módon is) megjárja a katasztrófa összes helyszínét és stációját. Kezdve a háborús nélkülözések okozta szenvedésektől és a bombázóktól való mindennapos rettegéstől a bomba robbanásán át egészen a kínkeserves túlélésig egyetlen részletről sem maradunk le, szó szerint és átvitt értelemben sem.

barefoot-gen-1983-001-boy-with-toothbrush-and-his-dad-smily-faces.jpgElőbbi az atombomba áldozatainak gyomorforgatóan nyers (és elsősorban kendőzetlen természetessége miatt sokkoló) ábrázolását takarja, amely még animált formában is csak erős idegzetűeknek ajánlott, és egyértelműen a produkció egyik meghatározó és maradandó jellegzetességét adja. Ugyanakkor ez része annak a valamennyire tabudöntögető hozzáállásnak, amely egyrészről nem kíván hallgatni a tragédiáról, azonban mégsem a fájdalom és az áldozatiság nézőpontjából beszél. A film egyetlen állásfoglallása a háborúval szemben történik, de még ezt is igyekszik körültekintően megalapozni, egyben pedig egy alapvetően pozitív üzenetet megfogalmazni ebből kiindulva, a kitartás és az újrakezdés himnuszaként.

Tele van tehát intelligens motívumokkal a történet, de ezeket rendre éretlen, már-már képregényes módra leegyszerűsített megoldásokkal sikerül megjeleníteni mind vizuálisan, mind elbeszélésmódban. Ez vonatkozik például a dinamikát nélkülöző rajzolásra (ami a szájmozgások rendszeres aszinkronjával egyenesen komikus tud lenni néha), de az egyes gondolatok kifejezetten szekvenciális, gyakorlatilag egymástól független összefűzésére. Az alkotás mintha rengeteg 3-4 perces minisztoriból állna, amelyek hangulatban és témában is élesen elkülönülnek, és meglehetős korlátozottsággal épülnek csak egymásra.

Így éppenséggel úgy tűnik, a Mezítlábas Gen számos gondolata nem erősíti és kiegészíti, hanem versengve folyamatosan elvonja a figyelmet egymásról. Amikor pedig a háborús coming-of-age mozi apokaliptikus katasztrófafilmbe csap át, inkább zavarba ejt, mint megdöbbent. Ettől függetlenül vannak bőven erős pillanatai a mozinak, de ezek tényleg csak pillanatok és nem egy egységes filmélmény.

7/10

A Mezítlábas Gen teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr817576280

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása