A függetlenség napja / Independence Day (1996)
2015. június 27. írta: FilmBaráth

A függetlenség napja / Independence Day (1996)

independence-day-white-house-explode.jpgMost már biztos, hogy nem sokára újra felvirrad a mozikban a függetlenség napja, megvolt a sajtótájékoztató, az első képek is nyilvánosságra kerültek a forgatásról. Nem igazán jött meg tőlük a kedvem a folytatáshoz, ahhoz viszont nagyon is, hogy újrázzam tinikorom egyik kedvencét. Habár most már biztos, hogy nem Will Smith fogja szétrúgni E.T. hátsó felét, ami anno nagyon is jól ment neki, de lássuk be, ma már nem lenne igazán illúziót keltő egy ilyen szerepben a jobb napokat is látott filmsztár. Egyrészt nagy öröm volt nosztalgiázni a filmen, hiszen még mindig istenien szórakoztam Roland Emmerich dögös alkotásán, viszont elhűlve néztem, mennyire eljárt az idő az effektek felett. Pedig mekkora élmény volt egykoron a moziban nézni a Fehér Ház látványos pusztulását, ugye? De a coolságfaktor semmit sem csökkent, emlékezetes jelenetek sorának örülhet a néző, aki annyira bele fog feledkezni a történetbe, hogy úgy érzi, Will Smith helyette pancsolt be annak a mocsok alien-nek, aki idejön és le akar igázni bennünket!

Ismeretlen földönkívüli repülő szerkezetek jelennek meg a Föld különböző pontjain, erre érthető módon kitör a pánik. Az amerikai elnök, Thomas Whitmore (Bill Pullmann) nyugalomra inti az embereket, azonban egy elszállt tudós, David Levinson (Jeff Goldblum) az utolsó pillanatban figyelmezteti arra, hogy az idegenek ellenséges szándékkal érkeztek hozzánk. Túl későn jön az információ, vesztésre áll az emberiség, de amíg rendelkezésre áll egy számítógépes vírus és egy hős vadászpilóta (Will Smith), még van remény...

"Atomot nekik!". Kevés nálam békésebb ember él ezen a bolygón, de tiszta szívemmel egyetértettem Bill Pulmann-nal, amikor erre a következtetésre jutott, miután telepatikus úton tudomást szerzett az idegenek kies Földünkkel kapcsolatos terveiről. Ebből is látszik, hogy nagyon jól felépítették a történetet, a karakterek szerethetők (vagy éppen utálhatók, lásd védelmi miniszter) voltak, a szöveg kiváló, a szereposztás elsőrangú volt. Pedig alapvetően kliséhalmaz a film, a kedves sztriptíztáncosnőtől kezdve a világmegváltó eszméket valló szobatudósig, aki éles akcióhelyzetben megtalálja a macsósabb vonásait. A látvány a saját korában csúcstechnikának számított, mára már sajnos nagyon látszik, hogy közben mennyit fejlődött a CGI, de ettől a film még működik, soha nem értettem, miért fanyalognak olyan sokan Roland Emmerich rendezésén, jó kis blockbuster ez, nem több, de nem is kevesebb!

Meglepően sok karaktert mozgat a történet, mégsem tűnik túlzsúfoltnak. Megismerhetjük, hogyan éli meg a világunkat alapvetően megrengető tragédiát a kisember, a tudós, a katona és az elnök. Esendőek, éppen ezért emberiek a figurák, könnyű velük azonosulni. "Kapjuk szét őket, mielőtt ők kapnak szét minket". Nagyjából erről szól a film, igazi amerikai mentalitással, de nagyon jó a körítés, így nem zavaró. A kedvenc jelenetek nem felsorolhatóak, annyi van belőlük, de nálam mindent visz, amikor a végén Jeff Goldblum (akibe természetesen halálosan szerelmes lettem egykoroa film megtekintése során) és Will Smith halál lazán, szivarozva jönnek befelé a képbe. Most komolyan, miért kell ezt folytatni? Ez így volt jó, nekem az ultradögös Goldblum kell, nem a 20 évvel idősebb! Azt pedig elképzelni sem tudom, kivel fogják pótolni Smith jól megírt karakterét. Mondanám, hogy majd meglátjuk, de szerintem én ki fogom hagyni az életemből ezt a várhatóan nem túl acélos utánérzést. Inkább megnézem még egy párszor az eredetit!

Annyi blockbustert láttam az évek során, miért pont ez lett ekkora kedvenc (legalábbis a számomra)? Tényleg nincs benne semmi különös, csak egy jó forgatókönyvből jól összeraktak egy jó filmet. És mégis milyen ritkán szokott összejönni ez a mutatvány, ugye? Általában imádjuk a "hűha" élményt, amikor jól meglepnek bennünket az alkotók, de amint ez a példa is mutatja, egy jól eltalált hangulatú alkotás is meg tud maradni a nézők emlékezetében, dacára annak, hogy korántsem mondható filmtörténeti mérföldkőnek. Nem kell mindig a dráma, nem lehet mindig borongani, miért mi váltsuk meg a világot, amikor megteszik helyettünk Smith-ék, miközben mi kiválóan szórakozunk? Kéretik a saját helyén kezelni a filmet, ha csak egy látványos, földönkívülis kalandfilmre vágyunk, ez lesz a tökéletes választás!

fuggetlenseg_napja2.jpgJeff Goldblum tökéletes választás volt a zöld tudós szerepére, az ő intellektuális színészi karaktere pontosan megfelelt a szerepnek, és nem mellesleg nagyon jól nézett ki (igen, tudom, hogy mondtam már, de ezt a megállapítást nem lehet elégszer megtenni). Will Smith hozta a tőle akkoriban elvárható nagy dumás akcióhőst, Bill Pullmann emlékezetes lelkesítő beszédet mondott, Robert Loggia színt tudott vinni az amúgy eléggé egysíkű karakterébe. A férfi nézők megkapták Vivica A. Fox-ot, Randy Quaid-nek voltak szép pillanatai, Judd Hirsch kiváló volt. Erősen javallott szinkronnal megtekinteni az alkotást!

Roland Emmerich specialitása a nagyszabású blockbusterek gyártása, bár ezek közül csak kevés lett igazán sikeres, főleg az utóbbi években. Nem tudom, ki hogy van vele, én ezért a filmért és a Csillagkapuért megbocsátottam minden félresikerült rendezését. De a második felvonásra már tényleg nem vagyok kíváncsi, mert soha nem fog akkora élményt nyújtani mint ez a jó néhány évvel ezelőtt készült alkotás. 

8/10

A függetlenség napja teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr897575818

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zombi elvtárs · http://www.zombielvtars.blog.hu 2015.06.28. 17:19:21

Én is szerettem ezt a filmet, amikor gyerek voltam. Bár már akkor sem értettem, hogyan lehet egy földi számítógépes vírussal tönkretenni egy teljes földönkívüli civilizációt. Állítólag van egy lista a sci-fi filmekről, amelyeket a tudósok rühellnek. Na ezé az első hely azon a listán. :)

Csokolom 2015.06.29. 10:43:39

azokban az épületekben legalább volt még anyag (gipsz vagy mi)

91-ben T2,
96-ban ID4
aztán azóta se semmi...

Fellegjáró Marci 2015.06.29. 11:13:48

Amikor a moziban az Empire State meg a Fehér Ház berobbant az arcunkba azért jött a hűha itt is rendesen! :)

pythonozok · http://visszabeszelo.blog.hu 2015.06.30. 13:07:21

Látványos, de inkább csak kiskorú és buta nézőknek ajánlom, mint sci-fi-t.
És a legkisebb probléma vele, hogy egy földi programozô öt perc alatt összedob egy az alienek rendszereit specifikusan megbénító vírust. Mert ugye csak a pajzsuk negy tönkre, minden más működik tovább :D
A látvány miatt mindig elkezdem nézni, de amint Jeff Goldblum elkezd okoskodni, már kerülget a hányinger.

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2015.07.01. 15:39:28

@Zombi elvtárs:
@pythonozok:
Én olyasmit hallottam,hogy a könyvben ez le van írva részletesebben,hogy milyen rendszerük van a "szörnyeknek" és hogyan oldják meg a számítógépes bulit.

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2015.07.01. 15:42:09

@Csokolom: Nekem azért Transformers 1-3,Star Trek,Mátrix 2-3.

AldoWinnfield 2016.06.17. 09:49:49

Újranéztem. Borzasztóan buta film, de megvannak a maga erényei. Gyerekkoromban azért sokkal jobbnak érződött, nem is értem, miért. :D

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2016.06.21. 11:10:24

Valószínűleg azért lett ez a kedvenc (nekem legalábbis mindenképpen), mert itt Emmerich elképesztően jól találta el, hogy ez film egyszerre legyen patetikus és laza, bárgyú, de mégis végigizgulható. Nem véletlenül nyilatkozta pont most, hogy ő az emberi történetekre fókuszál a filmjeiben, ez itt is rettentően átjön, nagyon kis egyszerűen, de mindenkit próbál esendő, hétköznapi hősnek láttatni, még az elnököt is. Ezt azért nagyon kevés blockbuster volt képes megvalósítani, vagy túlpoénkodják magukat, vagy az önmarcangoló drámázással esnek át a ló túloldalára, itt viszont sikerült egy nagyon szerethető középutat megtalálni.

Egyébként én az effekteken pont nem éreztem, hogy öregedtek volna, mondjuk elég sok (pl. a városok robbantása) eleve nem is volt CGI.