Variációk egy témára: Másnap (1983), Threads (1984)
2015. június 04. írta: danialves

Variációk egy témára: Másnap (1983), Threads (1984)

thedayafter.jpgA 80-as években (az időzítés kapcsán) kissé indokolatlanul hatalmas hidegháborús paranoia vette úrrá magát a filmvilágon. Sorban készültek a nukleáris katasztrófákat bemutató darabok, de még az olyan alkotásokba is beleette magát ez a rémület, mint az Űrodüsszeia folytatása. Ennek a trendnek a mai napig két leghíresebb darabja ez a két film, amelyek gyakorlatilag ugyanazt az eseményt dolgozzák fel, csak éppen teljesen más szemszögből. (Népszerű is a Threadset a britek a Másnapra adott válaszaként emlegetni.)

Mindkét műben adott egy nem túl népes, azonban valamilyen katonai bázis közelében elhelyezkedő település (a Másnapban ezt a szerepet egy kansasi kisváros, a Threadsben pedig Sheffield játssza), amely így a szovjetek nukleáris csapásának egyik fő célpontjává válik. Mindkét esetben egy eredetileg jelentéktelennek induló, azonban fokozatosan totális atomháborúvá eszkalálódó szovjet-amerikai konfliktust láthatunk, amely mindkét oldalról az ellenség szinte teljes megsemmisítésével ér véget. A két alkotás pedig gyakorlatilag nem szól másról, mint hogy bemutassa ezt az atomcsapást, és annak következményeit.

threads.jpgA módszer azonban a látszólagos egyezések ellenére teljesen más: a Másnap igyekszik a háború kerettörténetét a háttérben duruzsoló tévéadásokba beleszőni, és egyszer sem megtörni a negyedik falat, miközben fűzi a narratívát. Vagyis azon nem sok mindent fűz: bevezet ca. 10-12 karaktert, akik élik a saját életüket, majd ettől teljesen függetlenül egyszer csak egy atomtámadás áldozatai lesznek. Éppen ezért a film durván első egy óráját (fun fact: szinte percre pontosan ugyanakkor jön mindkét produkcióban a bomba), nem szépítem, egyszerűen kínszenvedés végigülni, annyira nem szól semmiről. Hozzáteszem, a játékidő második fele sem mutat többet, mint hogy ezek az emberek sorban meghalnak, a hatás kedvéért kissé felgyorsítva a nukleáris holokauszt utóéletét. Sokkterápiának tisztes, de filmnek már aligha nevezhető, annyira fókusz és ív nélküli.

A britek viszont mintha már tanultak volna ebből, amikor belevágtak a Threadsbe. A történetvezetés elve hasonló, itt azonban relatíve kevés szereplőt láthatunk (illetve néhányat csak addig használnak, amíg ez a katasztrófa különböző stációinak bemutatásához szükséges), és a film nem fél adatokat, kulcsinformációkat elnarrálni vagy kiírni a képernyőre. Ugyanis a produkció elképesztően alapos, de nemcsak az atomtámadás-szcenárió és a kormányzati intézkedések leírásában (és hosszában: egy nap helyett több, mint egy évtizedet ölel fel), de karaktereiben, sőt, minden egyes kompozíciójában és kellékében is. Mondhatni, a Threads egy profi oktatófilm, amelybe beleszőttek néhány apró karakterívet, azonban ez a szikár, szenvtelen elbeszélésmód változtatja igazán zsigeri erejűvé a látottakat. 

Legyen bár elképesztően letaglózó (és kategóriákkal jobb a Másnapnál) utóbbi sem egy egészen egy céltudatos, sodró lendületű darab, és éppen ezért számomra ha csak egy orrhossznyival is, de a Testament jár az élen a témában. Így a Másnapot könnyű lesz elfelednem, a Threadset viszont csak szeretném elfelejteni, de még egy jó ideig kísérteni fog.

A Másnap teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán

A Threads teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr157517674

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dr_utcai_arcos 2015.06.04. 20:37:56

Same here. A Másnap -valamikor a 80-as években találkoztam vele először,- első találkozásra csak a robbanásos résszel volt meg, már nem tudnám megmondani, hol/hogyan került elém. Persze akkor kis kölyökként borzalmas volt, mindig is túl élénk volt a fantáziám, azt hiszem, kb onnantól vannak iszonyú rémálmaim is -bár nem bánom, tökéletesen megvagyok velük. Aztán -talán valamelyik cikketek kapcsán? jött elő megint, és ott volt szó a Threads-ról/ről. Hát, mit mondjak. Naturális isten csapása. Míg a Másnapról -már felnőtt fejjel simán túl tudtam lendülni, ez rendesen odavert. Itt nincs amerikai álom, itt lerohad a hús ha le kell rohadni. Érdemes megnézni, de csak ha nem félsz szembenézni éjjel a tükörképeddel...

MolnarErik · http://heraldika.blog.hu/ 2015.06.04. 21:16:44

Én inkább a Bocsi, világvégét ajánlanám a témában.
www.youtube.com/watch?v=0yYdUWsXAfs

xhalapex 2015.06.04. 21:17:44

Ezt a listát érdemes átnézni, mert vannak rajt nagyon jó posztapokaliptikus filmek. www.imdb.com/list/ls008244844?ref_=tt_rls_3

Allesmor Obranna 2015.07.17. 00:10:20

A cikk nyitómondatában említett indokolatlanul hatalmas paranoia nem feltétlen volt indokolatlan. De biztos, hogy hatalmas volt. Alaposan megágyazott neki a Ford-Brezsnyev korszak nihile, poszt-Vietnam fásultsága, a Carter-korszak kvázi impotenciája, az iráni forradalom, az iraki-iráni háború, majd a Reagan-éra elejére tehető csillagháborús visszavágás, a hadiipari lobby látványos magára találása és persze az afganisztáni háború miatti utolsó nagy összezördülés. Másról se szóltak a hírek mint a "megnyerhető első csapás", Berzsnyev halála, az Afganisztán miatti feszültség és ráadásként ott volt a kor összes hasonló témájú filmjében, mini-sorozatában és TV drámájában felbukkanó NSzK-NDK határon kirobbanó konfliktus. Az "úgy kezdődött, hogy egy ezredes megőrült" felvezetések a teljes kiszolgáltatottság érzetét fokozták, miközben nyakra-főre telepítették Európába a Pershing II - SS-20 közepes hatótávolságú nukleáris rakétákat, Tomahawk robotrepülőgépeket és folyamatosan melegen tartották az úgynevezett neutron bomba misztériumát, mint a lehetőséget a "megnyerhető atomháborúra". Hiszen az ilyen fegyver kicsi, könnyű, csak az élőerő pusztul, nem keletkeznek nagyobb anyagi károk, bármilyen tüzérségi eszközből bárki kilőheti. Ne feledjük a 83-as Able Archer NATO hadgyakorlatot, melyet a VSz árgus szemekkel figyelt, de úgy, hogy egy műszaki zavar miatt majdnem kitört az atomháború. Óriási volt a feszültség, emellett ekkora, egész pontosan 86-ra érte el a csúcsot a világon levő nukleáris eszközök száma. És ekkor akart Reagan elnök az űrbe is kitolni a nukleáris hadviselést, ami kvázi provokáció is lehetett volna, ha összejön.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2015.07.17. 08:17:03

@Allesmor Obranna: Összehasonlítva mondjuk a kubai rakétaválság popkult hatásával, szerintem itt a világpolitikai események kissé felerősödtek a filmvásznon. Nyilván az enyhülés megszűntével volt egyfajta pesszimizmus a köztudatban, de ahhoz képest, amin a hidegháború korábbi szakaszaiban túl volt a két fél, nekem eléggé felfokozottnak tűnik ez a reakció az alkotók részéről.

Tralfamador75 2015.09.04. 06:47:01

Tegyük még hozzá az 1965-ös The War Game (r. Peter Watkins) című Oscar-díjas doku-fikciót, amit a BBC 20 évre inkább dobozban hagyott a sokkoló jelenetek miatt, ha hinni lehet a szóbeszédnek. Pl. az eutanázia kérdését is vállalták a filmben: olyan sok a haldokló, hogy a kórházak udvarán meg a kijelölt helyeken a rendőrök lövik fejbe a haldoklókat, vagy a halottak elégetése lángszórókkal... Nem egyszerű film, és amúgy a Threads kapcsán a plágium is felmerült, ha nem is hivatalosan, mindenesetre tagadhatatlan, hogy van némi hasonlóság.