A szomszéd fiú / The Boy Next Door (2015)
2015. március 26. írta: danialves

A szomszéd fiú / The Boy Next Door (2015)

boy-next-threat.jpgBő egy hónappal A szürke ötven árnyalata után befutott annak szinte tökéletes párdarabja, a 40-es anyukák helyett a tizenéves fiúk szexuális fantáziáira fókuszálva, kendőzetlen erotikával és lenyűgöző színvonaltalansággal. A szomszéd fiú ugyanakkor valószínűleg mégsem lesz közutálat tárgya, és legyen akármennyire szemétdombra való produkció, utálni csak a legrosszindulatúbbak számára lehet.

Claire (Jennifer Lopez) komoly dilemmában van, hogy elváljon-e hűtlen férjétől (John Corbett), vagy fia (Ian Nelson) érdekében maradjon együtt vele. Éppen ekkor költözik a szomszédba nagybátyjához Noah (Ryan Guzman), aki egyre több időt kezd eltölteni Claire-rel, illetve fiával, Kevinnel is. A srácok barátsága nyomán Noah egyre közelebb kerül a nőhöz is, amely hamar egy igen komoly vonzalommá alakul. Egy együtt töltött éjszaka után pedig az is kiderül, hogy a fiú még ennél is komolyabban gondolta a kapcsolatukat, és bármit hajlandó megtenni, hogy Claire vele maradjon...

Ironikus, hogy a film az első fél órában rögtön két népszerű pornó-toposzt is megjár (hiszen Claire egyben Noah barátjának anyukája és tanára is), és a játékidő első felében történteket nehéz is lenne másként értelmezni, mint egy hosszú bevezetésű, nagy költségvetésű pornót: kínos párbeszédek, agyonszexualizált képek (JLo-nak az összes otthoni melegítője valami hihetetlenül lenge ruhadarab), amelyek aztán egy vérbő (de a 18-as karika ellenére meglehetősen keveset mutató) ágyjelenetbe torkollanak. Ettől kezdve a film azonban az exploitation más területeire kalandozik el, és sokkal inkább hoz fel klasszikus thriller és horror elemeket - ezeket sem sokkal fantáziadúsabban. A hanyagság ugyanis átjárja a film egészét, kezdve az olyan apróságoktól, hogy Lopez az Android főmenüvel a fülén telefonál, vagy hogy egy autóban a fék heves nyomkodása közben is felbőg a motor, a Homéroszt betéve tudó tinédzser kínosan hiteltelen mozzanatán át egészen az olyan, az egész produkciót átható elemekig, mint Noah teljesen esetlegesen megírt karaktere. A srác ugyanis igazából pszichopatának túl impulzív, közönséges elmebetegnek viszont túl számító, mintha csak a film éppen azt az oldalát kapná elő, ami ijesztőbb. Ezek után az sem lesz meglepő, hogy Ryan Guzman jó biodíszletként a legtöbbet nyaktól lefelé tesz hozzá a szerephez, sokszor pedig egyenesen ripacs - mentségére legyen mondva, nem sokkal lóg ki lefelé kollégái közül.

the-boy-next-door-claire-peterson.jpgMindez azonban nem jelenti azt, hogy teljességgel értékelhetetlen borzalommal állnánk szemben, ugyanis Barbara Curry szkriptjét nem vádolhatom azzal, hogy mesterkélt vagy hatásvadász lenne. Sokkal inkább tűnik egy lelkes kisdiák munkájának: Curry elvégezte a házi feladatot, koherens narratívát épít, próbál korrekt hátteret és motivációkat adni a karaktereknek, és bízom benne, hogy az Ödipusz-utalások sem véletlenül jelennek meg művében. A probléma csak annyi, hogy szegény borzasztóan tehetségtelen író, és éppenséggel csak a forgatókönyvírás egyik alapszabályát nem fogadta meg: ne írd le, ami elsőre az eszedbe jut, mert a nézőnek is pontosan az fog az eszébe jutni. Erre jobb példa nem is kell A szomszéd fiúnál, ugyanis különösebb megerőltetés nélkül járhatunk 10 perccel a film fordulatai előtt, hála a közhelyes szituációknak és karaktereknek, a párbeszédekbe csomagolt expozíciónak, az átlátszóan használt konyhapszichológiának, és az elképesztően triviális kliséknek. Amikor Noah kapcsán elhangzik, hogy egy baleset miatt kihagyott egy évet az iskolában, majd később kiderül róla, hogy a nagybácsi pisztolyával jár lövöldözni az erdőbe szórakozásképpen, nehéz eldönteni, a nézőközönséget nézik óvodásnak, vagy az alkotók voltak azok.

Frappánsan és közhelyesen összefoglalva tehát, A szomszéd fiú azt példázza, milyen, ha a hülyeség szorgalommal párosul. Viszont a szóban forgó szorgalom miatt nehéz annyira negatívan hozzáállni, mint amennyire megérdemelné, és így talán a butaságait is könnyebb elviselni. Vagy ha azt nem is, legalább jól elnevetgélni a borzasztóan kínos pillanatain (ezt is értékelni kell olyan időkben, amikor komédia besorolás alatt olyan darabok érkeznek, mint az Üzlet bármi áron...). Mindenesetre aki már A szürke ötven árnyalata helyett is inkább választotta volna az öncsonkítást, az ezt a filmet messzire kerülje el.

3/10

A szomszéd fiú teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr737304980

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.