Időhurok / Predestination (2014)
2014. november 25. írta: danialves

Időhurok / Predestination (2014)

predestination-04.jpgA Spierig-testvérek néhány éve hívták fel magukra a figyelmet a Daybreakers-szel, amely egy okos, de több sebből vérző próbálkozás lett. Ennek nyomán jogosan volt várható tőlük, hogy következőnek egy kissé érettebb alkotást hoznak össze, ebből a szempontból pedig az Időhurok nem is okozott csalódást. Más kérdés, hogy alapvetően ugyanazoktól a gyermekbetegségektől szenved.

Az időutazás feltalálásának köszönhetően lehetővé vált megváltoztatni a múltat. Főszereplőnk (Ethan Hawke) pont egy ilyen időügynök, akinek fő feladata, hogy elkapja a 70-es évek legnagyobb bűnözőjét, aki terrorakcióival tízezrek életét oltotta ki. Azonban legújabb küldetésén nem tömeggyilkosokra vadászik, hanem egy bárban elegyedik beszélgetésbe egy titokzatos fiatalemberrel.

predestination-01.jpgElsőre talán furcsán fog hangzani, de a film első fele gyakorlatilag abból áll, hogy két ember ül egymással szemben és beszélget. Természetesen vizuálisan ezt rengeteg flashback dobja fel, de egészen megdöbbentő, hogy egy időutazós thriller egy ilyet meg mer húzni, az pedig még inkább, hogy ez tulajdonképpen működik is neki. A szövegek, a visszaemlékezésből kirajzolódó történet ugyanis van annyira érdekes, hogy egy percig nem érződik rajta, hogy tulajdonképpen egy túlnyújtott expozíciót látunk. Amelyből aztán szinte rögtön ugrunk is a nagyszabású fináléba, ugyanis gyakorlatilag minden átmenet nélkül egy feszített tempójú, fordulatokkal teletűzdelt mindfuck-thrillerbe érkezünk meg, amely mindvégig képes tartani ezt a hangulatot.

Előző munkájukkal ellentétben a rendezőpáros ezúttal nem a világ kidolgozására fordított nagy figyelmet, hanem a cselekményére. Ez leginkább Robert A. Heinlein munkájának köszönhető, ugyanis az ő klasszikus novelláját adaptálták, méghozzá egészen hű módon. Egy bizonyos pontig a történetet is átveszik, de például a látványvilág is a 60-as, 70-es évek belső tereiből táplálkozik (költségkímélő megoldásnak sem utolsó ez egy sci-finél), ez utóbbit pedig sikerült kifejezetten stílusosan megvalósítani. Ezúttal viszont rendezőink nem hagyatkozhattak a külsőre, így kénytelenek a narratíva minél komolyabb bonyolítására fókuszálni, amely egész kiválóan sikerül: bár a téma miatt bizonyos kézenfekvő fordulatok adják magukat, azért mégis képesek előállni egy egyedinek számító koncepcióval. Kisebb megbicsaklások ettől függetlenül vannak ebben: az egyik nagy poént az alkotók maguk lövik le előre, ha pedig gyorsan ráhangolódunk a gondolkodásukra, akkor a végső fordulatot sem lesz nehéz kitalálni.

De a fő probléma még mindig ugyanaz a Spierig-testvérek számára: nem tudják élettel megtölteni filmjüket. Egyik főszereplőnknek semmi háttere nincs, a másikra pedig ugyan a teljes bevezetést rászánják, de kizárólag flashbackeken keresztül borzasztó nehéz karaktert építeni. Így hiába narrálja el nekünk az illető, hogy mit érzett, ezek a mondatok egyre inkább üresen csengenek. És ugyanez veszi el az élét a legnagyobb fordulatoknak is: a papírvékony szereplőkön keresztül a mű csak gondolkodni tud, érezni nem.

Úgyhogy az Időhurok leginkább azon filmek számát gyarapítja, amelyek agytornaként remekül működnek, ezen felül viszont mással nem tudnak szolgálni. Márpedig ilyen alkotásokból egyre több és több érkezik (elég csak az Enemyre vagy a Coherence-re gondolni), ezek közül pedig a Spierig testvérek alkotása képtelen kiemelkedni. És ha továbbra sem tudják leküzdeni a saját korlátaikat, akkor elképzelhető, hogy egyik jövőbeni produkciójuk sem fog.

7,5/10

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr436926595

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nyúl És Kutya 2014.11.25. 13:37:05

"Egyik főszereplőnknek semmi háttere nincs, a másikra pedig ugyan a teljes bevezetést rászánják, de kizárólag flashbackeken keresztül borzasztó nehéz karaktert építeni. Így hiába narrálja el nekünk az illető, hogy mit érzett, ezek a mondatok egyre inkább üresen csengenek. És ugyanez veszi el az élét a legnagyobb fordulatoknak is: a papírvékony szereplőkön keresztül a mű csak gondolkodni tud, érezni nem."

Ezt a részt bullshit-generátorral raktad össze???
Elmehetnél Amway ügynöknek, sőt, politikusnak is ekkora maszlag dumával. Értem én, hogy kell írni negatívumot is, de amiről magad írsz itt, az nem a filmben, hanem épp ebben a kritikádban jelenik meg: "A mondatok üresen csengenek"

"Egyik főszereplőnknek semmi háttere nincs" - Talán okkal? A végén talán az is kiderül, miért nincs...

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.11.25. 13:45:37

@Nyúl És Kutya: Attól, hogy valamit magas neked, még nem bullshit. ;)

kverti 2014.11.26. 13:23:56

@Nyúl És Kutya: "Egyik főszereplőnknek semmi háttere nincs, a másikra pedig ugyan a teljes bevezetést rászánják, de kizárólag flashbackeken keresztül borzasztó nehéz karaktert építeni. Így hiába narrálja el nekünk az illető, hogy mit érzett, ezek a mondatok egyre inkább üresen csengenek." Látod, ez a alapvető gond az összes filmkritikával. Hogy a kritikusban mit indukál. EZ teljes mértékben személyiségfüggő dolog, az általad említett mondatok bennem teljesen egymásra épültek, tartalmuk, érzelmi töltetük volt, teljes mértékben tudtam azonosulni a szereplővel. Nyomasztó is volt rendesen.

capacete 2014.11.26. 19:31:17

Én is az előző hozzászólókkal értek egyet: a flashbacknek számomra is erős érzelmi töltése volt, Sarah Snook pedig gyanítom, hogy az alakításával gyorsan Amerikában találja magát. Az a kijelentés pedig, hogy az egyik főszereplőnek ne lenne háttere, pontosan tudod, hogy hülyeség, a film végére pontosan kiderül ez a háttér...

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.11.26. 20:15:07

@capacete: Pontosan attól nincs háttere, mert erre a végső fordulatra tartogatja a film. Semmit nem mond róla, nincs személyisége, a film első felében gyakorlatilag csendben ül és hallgat, a másikban meg csak rohangál ide-oda.

capacete 2014.11.27. 13:40:56

@danialves: De ez nem negatívum, hanem a koncepció része. Nem lehetne háttért adni neki, anélkül, hogy fel ne fednénk, hogy kicsoda. Most kezdjek el egyébként filmeket sorolni, ahol a főszereplő rejtélyes, háttér nélküli figura, akiről még igazából a végére sem derül ki túl sok?

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.11.27. 13:43:16

@capacete: Attól, hogy a koncepció része, miért ne lehetne negatívum? Egyáltalán nem mond ellent a kettő egymásnak.

capacete 2014.11.27. 15:20:04

@danialves: Ethan Hawke hátterének ismeretében nem működne a történet. Számomra a történet - a szokásos időparadoxonos problémáktól eltekintve - kifejezetten ötletes volt, a csavarokat ugyan a közepétől könnyű volt előrelátni, de azért a konklúzió kifejezetten gyomorba vágott. Ezt megölte volna, ha bármi pluszt megtudunk róla. Szerintem neked igazából nem a háttér hiányával van problémád, hanem a történet dinamikájával, ami tényleg eléggé formabontó, de ez persze ízlés kérdése...

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.11.27. 15:32:12

@capacete: Harmadszorra írom le, hogy nyilván nem működne, de ettől még hirtelen nem lesz belőle egy valódi, háromdimenziós főhős, hanem csak egy papírmasé, akire éppen hogy csak fel lehet fűzni a filmet. Nem egy ilyen koncepciót kellett volna kitalálni, és akkor nem lenne semmi baj. (Hozzáteszem, ettől függetlenül nyugodtan lehetett volna neki hátteret adni az 1981-85 közötti időszakból, amikor időügynökként dolgozott, szóval azért alapból nem lett volna ez egy olyan lehetetlen küldetés még így sem.)
Ha ezt megérted, akkor nem kell találgatnod tovább, hogy mivel volt "igazából" problémám.

Egyébként ez volt az a poén, amit nagyon durván lelőttek előre, amikor számomra érthetetlen módon már az első percekben láttatták, hogy pontosan mi az az új arc, amit kapott., aztán meg a film közepén azt is, hogy kinek az arca égett meg.

capacete 2014.11.27. 15:40:50

Ok, tehát neked nem tetszik a történet, van ilyen. Korábbi időszakból nem lehetett volna neki hátteret adni, mert akkor Sarah Snooknak kellett volna játszania, vagy pedig azt mondani, hogy az összeégett arc után még X számú küldetése volt. Nekem ez nem hiányzott, nem érzem úgy, hogy bármit hozzátett volna a karakterhez, hiszen az folyamatosan fejlődött, csak más formában.
A film közepén pedig szerintem nem volt egyértelmű, hogy kié volt az összeégett arc, bár valóban sejthető volt, úgyhogy én sem így oldottam volna meg. (Azt viszont, hogy miért baj, hogy az elején mutatták, hogy új arcot kapott, nem értem.)

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.11.27. 15:53:54

@capacete: Nekem még mindig tetszik a történet, csak ilyen formában ez egy negatív vonása.
Egyáltalán nem kellett volna neki játszania, hála Istennek el lehet követni azt a csalást, hogy abban az időszakban másik színésszel jelenítik meg. A te logikáddal a Fight Clubban Brad Pitt benne sem lehetett volna. :D

Éppenséggel azért baj, mert így pontosan tudjuk, hogy Ethan Hawke már valakinek az új arca, ezek után pedig nem nehéz összerakni, hogy kié (főleg, miután a közepén láttuk ezt a jelenetet), és hogy mi az események sorrendje. Ha ezt nem mutatják meg így, végig lebegtethették volna, hogy ő az, aki megsérült, és nem a korábbi énje.

PSzilva36 2015.01.02. 21:03:10

Szerintem ez a film 2014 egyik legjobb sci-fije. Nagyon jók a karakterek, Sarah Snooke lenyűgöző alakítást nyújtott, amikor a bárban beszélgetnek, a flashbackek nekem tökéletesen felépítették a sztorit, alig tudtam levenni a szemem a képernyőről, annyira beszippantott a film. A vége már nem tetszett annyira, talán mert egy ponttól már minden kitalálható volt, de még így is sokáig emlékezni fogok rá, ami manapság nem kis teljesítmény egy filmtől.

paráznabillegető 2015.02.14. 10:57:43

ez egy kurvajó film. ami igazán odabasz benne, az a főhös szenvedése, az a semmi szalmaszál, amibe kapaszkodik, hogy egy kis boldogságra leljen valah is. ezt snooke rohadtul jól hozza, még úgy is éreztem, hogy általában nem hat meg egy film. mondjuk ezt elég kemény jelenetekkel is támogatja a sztori eleje, a család vagy akár egy barát után vágyakozás bemutatása... és nem kapja meg, bazmeg! nem kaphatja meg... nulla esély... még amikor a zsebében van, se... bazmeg...
az időutazás, a nyomozás, meg a paradoxon faszságok szerintem ezen vonal mellett szinte jelentéktelenek. vannak, mert kellenek, és nagyon jól terelik a figyelmet, de nem erre kell figyelni, hahaha, de nem ám! zseniális.
sajnos a végén az ügynökből renegettá átváltozás motivációját még nem értem egészen, mert az oké, hogy embereket ment meg vele, és ott van neki a doboz utazni, meg a tudása is hozzá, de miért csinálná, ha ott már tudja a sztori végét, hogy idővel feltűnik saját maga, és hiába érvel akárhogy, végez vele, amint a mosodában üldögél.
ez még zavaros, és értelmet lehet látni bele, de motivációt aligha. ha úgyis kinyiffan, és "megváltozhatatlan" az út, akkor csak csinálni kell, akár akarja, akár nem, vagy mi? ccc.

xhalapex 2015.06.05. 10:43:17

Hú, annyira öncélúan parasztvakító ez a film. :D Ez szerintem legfeljebb agytornának jó, filmművészeti értéke nem túl sok, de legalább nem olyan buta mint egy Trafo.
süti beállítások módosítása