Nosferatu - Drakula / Nosferatu, eine Symphonie des Grauens (1922)
2014. október 08. írta: FilmBaráth

Nosferatu - Drakula / Nosferatu, eine Symphonie des Grauens (1922)

nosferatu_d.jpegAzt hiszed, mindent tudsz a Bram Stoker által teremtett vámpírról? Álmodból felkeltenek, és Lugosit látod lelki szemeid előtt, amint utánozhatatlan magyar akcentussal mondja, hogy ők az éjszaka gyermekei vagy inkább Gary Oldman "én soha nem iszom bort" klasszikusa a kedvenc (és akkor a korhatáros részeket még nem is említettem)? Nos, olvasd el a könyvet, és nagyon meg fogsz lepődni. Nagyon sok olyan vonása van a vérszívó grófnak, amely nem Bram Stoker agyában született meg, hanem a filmesek tették hozzá a legendához! 

Nem hiszed? Akkor olvasd el, hogyan halt meg valójában Drakula, aztán csodálkozz azon, hogy miért alapvetés az, hogy a vámpírokat a nap heve hamuvá égeti. De sokáig lehetne folytatni a sort, és bármilyen hihetetlen,egy 1922-ben forgatott német némafilm tehet arról, hogy az eredeti regényhez képest időnként tévesen rögzültek a tudatalattinkban a vérszívók alapvonásai. És ez mind annak köszönhető, hogy Bram Stoker örökösei nem engedélyezték a megfilmesítést, így az alkotóknak kreatívan hozzá kellett nyúlniuk az alapanyaghoz. De ennek ellenére pert indítottak ellenük, amelyet meg is nyertek, és a stúdiónak az összes kópiát meg kellett semmisítenie. Az, hogy mégsem veszett el örökre a filmművészet ezen remeke, annak köszönhető, hogy néhány tekercs a külföldi filmszínházakban megmaradt. A neveket meg kellett változtatni, de a történet alapvetően ugyanaz marad, amit mindannyian ismerünk:

Az ifjú Hutter (Gustav von Wangenheim) azt a feladatot kapja főnökétől, hogy menjen Erdélybe, és bonyolítson le egy ingatlanügyet Orlok gróffal (Max Schreck). Otthon hagyva fiatal feleségét, Ellent (Greta Schröder) elindul a hosszú útra, amelynek a végén a rettenet vár rá. A gróf meglátja Ellen fényképét, és úgy dönt, hogy elmegy érte. Hutter siet haza, hogy megvédje feleségét, de a gonosz már a szomszéd házban lakozik...

Nem voltam biztos benne, hogy egy némafilm, amelynek a történetét kívülről tudom, végig le tud kötni, ehhez képest az történt, hogy néhány perc akklimatizálódás után megbűvölten néztem a képsorokat, egyáltalán nem zavart a hang hiánya. Nagyon kifejező ugyanis a zene, a jelenetek pedig technikai értelemben zseniálisak, melynek következtében összességében kőkemény horrort kapunk, amelyen simán szénné tudjuk rettegni magunkat még ma is!

Olyannyira magába szippant a történet, hogy csak utólag tűnik fel, az a tény, hogy Orlok gróf csupán néhány jelenetben tűnik fel a filmben, de akkor olyan emlékezetesen, hogy végül csak rá emlékszünk. Az olyan epikus elemek, mint a kiemelkedés a koporsóból, az árnyék a falon, amely követi Huttert, na és a haláltusa a felkelő nap fényében bizony ennek az alkotásnak köszönhetőek, egyik sem volt benne a regényben. Azért tudott Murnau ilyen kreatív lenni, mert a könyv igazából kevés párbeszédet tartalmaz, levélformában mondja el a történetet, így nagyon sok lehetőség volt a vizuális megjelenítésre, a horror alapművét képekben lehet a legjobban elmondani, ezért tud nagyon ütni a némafilmes változat még ma is. 

Viszont ne várjunk sármos vámpírgrófot, Orlok gróf külseje visszataszító ebben a feldolgozásban, azon okból kifolyólag, hogy ő itt nem a halálos csábítás, hanem a pestis megtestesítője, ezért patkányszerű lénynek ábrázolták. Rémítő  a külseje, ezért bár a legendás vámpírcsók maradt, de nem sok erotikus van benne, inkább megdöbbentően undorító, ahogyan az fehér féreg az önfeláldozó leány nyakát kezelésbe veszi (mert ebben a változatban még véletlenül sem lesz szerelmes Ellen a grófba, amit teljesen meg tudok érteni, hanem egy könyvben olvassa, hogy egy vámpírt csak úgy lehet megölni, ha egy sorsát vállaló leány lefoglalja napfelkeltéig). Azon pedig ne is akadjunk fenn, hogy Nosferatu fényes nappal is tud közlekedni (ne kérdezzük miért, csak!), kicsit komikus, ahogyan a koporsójával szökdécsel, az viszont egyáltalán nem vicces, sőt zsigerig ható félelmet kelt, amikor elindul Hutter felé, hogy megölje. Mestermű minden képkocka! Még Van Helsing hiánya sem zavaró.

nosferatu-1922-001-max-shreck-bedside-00n-2r5.jpgHa túl tudunk lépni a technikai avuláson (a 20-as évek némafilmjei mai szemmel nézve nem kicsit tűnnek komikusnak, de ne felejtsük el, ezek a korai alkotások közelebb álltak a színházhoz, mint a mai értelemben vett mozihoz), nagyon jól fogunk szórakozni a filmen, habár kicsit nyögvenyelősen kezdődik a történet, de utána garantáltan el fogjuk felejteni, milyen régen készült ez a remekmű, horror ez bizony a köbön!

Max Schreck zseniális Orlok gróf szerepében, a maszkon túl bemutatja a szörnyeteg lelkének legmélyén megbújó embert is, Greta Schröder kiváló, Alexander Granach Knock szerepében felejthetetlen. Murnau klasszikust alkotott, pedig csak annyit tett, hogy bátran kísérletezett Bram Stoker könyvével, alapmű született a Drakula-univerzumban, amelyet egyszer mindenkinek látnia kell!

Méltán klasszikus horrorfilm, a némafilm korának egyik remeke, kötelező darab!

9/10

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr516768427

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Oldfan 2014.10.08. 12:48:34

Máig hatalmas mozi. Való igaz, ez a Nosferatu igen messze áll a Lugosi Béla által megformált, szinte kedélyes, elegáns gróftól, akiből legfeljebb "néha" kitör valami kelet-európai "furcsaság." Orlok embertelen és félelmetes figura, természetfölötti képességekkel. Dehogy akar kedélyeskedni az élőkkel. Abban is eltér a mozi a megszokottól, hogy azt sugallja, a sötétség erősebb, mint a fény. Hiszen a vámpír elpusztul a végén, de az általa terjesztett ragály tönkreteszi Brémát. Több kritikus szerint a film a weimari Németországnak szóló allegorikus figyelmeztetés, még ha a történet az 1800-as évekbe lett is helyezve.
Bocs, de meg kell említenem, hogy semmi "köszönhető" nincs abban, hogy az örökösök akadályozták a megfilmesítést és az Orlok csúfságáról szóló mondatba sem ez a szó illik, figyelembe véve a környezetét.
Maga a kritika egyébként tetszett. Külön értéke, hogy egy ilyen ma már kevéssé ismert klasszikusra hívja fel a figyelmet.

FilmBaráth 2014.10.08. 13:08:01

@Oldfan: Örülök, hogy tetszett a kritika!:-) A csúnya szó talán tényleg nem volt a legjobb választás a mondatban, javítom!:-)

Werewolfrulez · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2014.10.08. 20:18:50

Ha Oldfan is dicsér, tuti nincs gond :)
Kiváló írás lett, jöhet a többi klasszikus is ;)

wim · http://sajatszoba.blog.hu/ 2014.10.10. 14:28:55

Örülök, hogy kiemeled, amit én is fontosnak tartok a filmmel kapcsolatban: hajlott kora ellenére is félelmetes. Mikor először láttam (nem gyerekként), komolyan paráztam a sötét előszobában. :)

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2021.09.19. 13:53:10

Olyan szintű lenyúlása Stoker regényének, hogy ennek láttán még a kínai szabadalmi hivatal munkatársai is megnyalnák mind a tíz ujjukat! Csak a neveket cserélték le, de mindem más követi a regényt.
Egyébként egy ma is élvezhető, izgalmas, jól elkészített film.
süti beállítások módosítása