Országúti bosszú / The Rover (2014)
2014. augusztus 12. írta: danialves

Országúti bosszú / The Rover (2014)

rplifestill1.jpgDavid Michôd nevére az Animal Kingdom kapcsán figyelhettünk fel néhány éve (FroGnak azóta is nagy kedvence), amit én akkor egy érdekes, de nem feltétlenül kiemelkedő alkotásnak könyveltem el. Valószínűleg legújabb művét sem vártam volna ennyire, ha nem egy posztapokaliptikus sci-fit választ témául, azonban így az Országúti bosszú hamar az év legjobban várt filmjei közé ugrott. Ennek ellenére végeredmény számomra azt közelíti, amit az Animal Kingdom kapcsán is tapasztaltam: tetszetős, de maradt bennem ettől függetlenül hiányérzet.

10 év telt el az "összeomlás" óta. Ausztrália belső területei most - ha lehet - még kihaltabbak, élelemet és üzemanyagot csak elvétve lehet kapni, és azt is amerikai dollárért, az emberek pedig automatikusan fegyvert rántva közelítenek egymáshoz. Amikor három menekülőben főszereplőnk (Guy Pearce) autóját, a férfi megszállottan kezdi el üldözni őket, hogy visszaszerezze. Ebben nem várt segítséget kap, amikor összeakad az egyik fickó kissé visszamaradott öccsével (Robert Pattinson), akit abban a hitben hagytak hátra, hogy meghalt. A furcsa páros pedig megkezdi útját a kopár és ellenséges vidéken, egy homályos cél érdekében.

The_Rover_Guy_Pearce.jpgPesszimistább posztapokaliptikus filmek mindenképpen léteznek ennél a darabnál, de nihilistább kevés. David Michôd egy olyan világot fest le elénk, ahol mindenki csak céltalanul vegetál, az értelmet adó perspektívák mellől pedig az elvek is hiányoznak. Emberölés régen volt ennyire rutinszerű és jelentéktelen filmvásznon: itt nem a túlélésért vagy vérszomjból gyilkolják egymást, hanem könyörtelen pragmatizmusból.

Ugyanakkor mint minden nihilista alkotás, ez a mű is némiképp sikertelenül küzd azzal, hogy a semmiről nehéz valamit mondani. A játékidőt inkább hosszú snittek, hangulatfestő képek, mintsem mozgalmas jelenetek töltik meg, szereplőink pedig nagyrészt csak csendben merengenek egymás mellett. De amikor kinyitják a szájukat, akkor sem lesz jobb a helyzet, már-már a komikum határán egyensúlyozóan semmitmondó és gyenge szövegeket pufogtatnak egymás felé.

Ami miatt ez mégsem annyira zavaró, hogy az atmoszféra viszont tényleg elképesztően erős: a lenyűgöző fényképezés, az időként bizarr, de mégis működő zene és a színészek hatalmas alakításai még egy vékony történet mellett is elszórakoztatnak. Guy Pearce ismét bizonyítja, hogy az utóbbi időben kissé indokolatlanul került ki a köztudatból, de még őt is elhomályosítja Robert Pattinson, aki az utolsó gesztusáig páratlanul hozza karakterét.

Az utolsó képsorok viszont egészen átértékelik az összes addigi eseményt, és hirtelen már a az időnként unalmas pillanatok, ügyetlenül megírt dialógusok is egy pazar koncepció részévé válnak. Így aztán az az egészen furcsa helyzet áll elő, hogy a moziból kilépve tulajdonképpen sokkal jobban lehet élvezni a filmet, mint egészen addig. Ha ez nem így lenne, akár még a tökéletesség határát is súrolhatná ez a produkció, így viszont bennem maradt egy jó adag hiányérzet és egy kisebb csalódás is.

8/10

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr346598689

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

!Márk! · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.08.13. 22:37:29

Ma néztem meg, nekem is hasonlóan tetszett. Nem lövöm le a végét, de egyszerre éreztem közben egyfajta kiábrándultságot meg egy kisebb katarzist is. Ilyet nagyon kevés film képes elérni nálam. Amúgy csak a szőrszálhasogatás kedvéért: 10 év telt el az összeomlás óta, nem 20. :)

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.08.13. 22:40:17

@Powerful900: Átírom. Nem néztem az imdb-t, eszerint a feliratra az elején meg rosszul emlékeztem.

K.Leslee 2014.08.29. 09:23:35

Bennem is ugyanezek az erzesek kavarognak. Nem tokeletes film de mindenkepp emlekezetes es az egyik legjobb iden. Az az erzesem hogy masodszorra meg jobban tetszene, vannak benne dolgok amikre erdemes odafigyelni. A szereplok akcentusa kisse nehezkes volt, szoval mindenkepp ujranezem majd. Bar nekem nem tuntek komikusnak a dialogusok, kiveve a ' you should never think about the dead' bar ez a mondat kapcsolodhat a vegkifejlethez is.