Téli mese / Winter's Tale (2014)
2014. július 08. írta: FilmBaráth

Téli mese / Winter's Tale (2014)

téli mese.jpgColin Farell-nek lassan, de biztosan megbocsátottam a Nagy Sándort (tudom, hogy nem most volt, de én elég haragtartó típus vagyok), Russell Crowe pedig a kedvenc Gladiátorom marad mindörökre, mégis nehezen szántam rá magam erre a filmre, ámde egy napon győzött a Crowe-hiány, ezért adtam egy esélyt a filmnek, ami nem is olyan rossz, mint vártam, vannak nagyon szép pillanatai, de összességében sajnos az egyszer nézős, felejthető kategóriába tartozik.

Peter Lake (Colin Farell) az emlékei után kutat napjainkban, és megelevenedik a múlt: 100 évvel ezelőtt a piti tolvaj szakít mentorával, Pearly Soames-szal (Russell Crowe), és új barátra lel egy gyönyörű fehér ló személyében. Jó útra akar térni, de nagy nehezen rászánja magát arra, hogy betörjön egy házba, azonban amikor meglátja a szép Beverlyt (Jessica Brown Findlay), feledi látogatásának okát, és inkább leülnek teázni egyet. Sajnos kiderül, hogy a lány haldoklik, tüdőbajos, de Peter beleszeret, és az érzés kölcsönös, pedig tudják, hogy nincs közös jövőjük. De a legrosszabb mégis az, hogy kiderül, Pearly egy démon, aki bármi áron megakadályozza, hogy a csoda megtörténjen, és a lány életben maradjon. Azonban a fiatalok szereleme  olyan erős, hogy Peter átlép az időn, és napjainkban találja magát. Vajon meg tudja akadályozni, hogy a gonosz végső győzelmet arasson?

Jól kezdődik a film, sőt nagyon jól, Colin még mindig nagyon jól tartja magát, és rendkívül jól mutat a fehér paci hátán, Crowe pedig nagyon dögösen tud gonoszul tud nézni, a szöveg is jó, sikerül felkelteni a néző érdeklődését. Peter és Beverly megismerkedése nem hétköznapi, jól szerkesztett jelenet,  Crowe figurája pedig egyre sötétebb és titokzatosabb lesz, és már bele is feledkeztünk a történetbe. Dúl a romantika, falnak megyünk, mikor kiderül, hogy Lucifer Will Smith alakjában testesült meg (zseniálisan jól!). De aztán lassan, de biztosan felbomlik az egyensúly a fantasy és a valóság között, zavarossá válik a történet, kiüresednek a karakterek.

Mindennel együtt egészen addig érdekes a történet (100-as zsepit bekészíteni, szükség lesz rá!), amíg nem érkezünk meg a jelenbe, utána azonban hatalmasat esik a színvonal, túlságosan bonyolult, hihetetlen és hiteltelen lesz az események sora, és ezen nem segít az sem, hogy Colin szívfájdítóan el van veszve az időben, Crowe pedig mindent egy lapra tesz fel, hogy leszámolhasson vele. Sajnos a végső leszámolás, bár nagyon látványosan kezdődik (azok az autók a jégen!), de nagyon gyorsan és klisésen ér véget, a lezárás pedig nagyon szirupos, kár érte.

Gyönyörű képeket vihetünk magunkkal a filmből, a fehér ló mindent visz, a csillagos égbolt, a fények varázslatosak, a kamerabeállítások zseniálisak, Crowe és Colin nagyon dögösen tud nézni a kamerába, azonban ez sajnos nem elég ahhoz, hogy ne legyen hiányérzetünk a vége felirat után. A karakterek összességében felszínesek, Beverly apjának alakjában sokkal több volt, kár, hogy nem kapott nagyobb mozgásteret, Peter esetében jól nyomon követhető a jellemfejlődés, a démon azonban erős motiváció - hiányban szenved, mégis sokkal erősebb karakter, mint a szerelmes ifjú. Beverly bájos, éteri szépség, de elég halvány az alakja, Willa sokkal érdekesebb figura. A zene szép, de nem kiemelkedően az, az operatőri munka és a vágások jók.

téli mese2.jpgColin Farell jó választás volt Peter Lake szerepére, a romantikus hősön kívül a karakter több színét is meg tudja mutatni, de Russell Crowe drámai erejéhez nem ér fel, látszik a klasszis különbség a két színész között, főleg az utolsó jelenetben. Láthatóan élvezte a rossz démont játszani Crowe, lubickol a szerepben -  és nem mellesleg még mindig nagyon jól néz ki egy szál törölközőben egy dramaturgiailag teljesen felesleges jelenetben - , valóban démoni atomszférát tud teremteni, kiváló alakítást nyújt. Jessica Brown Findlay kihoz mindent a karakteréből, Jennifer Connelly szokása szerint teljesen közepes, jó volt újra látni William Hurt-öt, zseniális, mint mindig.

Akiva Goldsman - nak (aki elsősorban producerként tevékenykedik) nagyon fontos volt  a film, a forgatókönyvet is ő írta, de sajnos nem sikerült igazán maradandót alkotnia. Jó ötlet volt, hogy Will Smith-re osztotta Lucifer szerepét, sikerült jól meglepni a nézőt, Crowe és Colin telitalálat, a színészvezetés jó, a jelenetek az alkotás első részében erősek, aztán sajnos egyre gyengébbek lesznek, a végső harc sírni valóan halvány. Sokkal több volt ebben a filmben, kár érte.

Látványos, de közepes romantikus film, amelyet elsősorban Russell Crowe miatt egyszer mindenképpen érdemes megnézni!

6/10

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr396480051

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nyílméregbéka 2014.07.08. 15:37:22

Elég esélytelen volt egy nyolcszáz oldalas könyvet egy kétórás filmbe normálisan adaptálni...
süti beállítások módosítása