Mivel még nem szerepelt a blogon ez a sorozat, ezért némi gyorstalpalóval kezdek egészen alapoktól kiindulva. A tavaly indult, eddig meglepően sikeresnek mondható misztikus thrillersorozat Stephen King azonos című regényéből készült. Bár a sorozat hajójának irányításában részben maga King is részt vesz, a Walking Deadhez hasonlóan nem feltétlenül 100 %-ban követi a mozgókép az irodalmi alapot. A könyvet személy szerint én még nem olvastam, de hamarosan meg fogom tenni, mert imádom a „Mester” írásait.

A sorozat Chester’s Mill városában játszódik, amelyet egyik napról a másikra egy titokzatos, átlátszó, de áthatolhatatlan búra zár el a külvilágtól. A városka lakóinak - élükön Barbie-val (Mike Vogel), a rejtélyes katonai múlttal rendelkező idegennel és Big Jimmel (Dean Norris), a gátlástalan helyi vezetővel - nemcsak a látszólag önálló értelemmel rendelkező búra természetét kell megfejteniük, de számtalan, az izoláltsággal és az összezártsággal járó kihívással is meg kell küzdeniük (készletek fogyása, pánik, önbíráskodás, múltbéli sérelmek, stb.).

Az első évad egy, a Lost babérjaira törő, de annál kevésbé intelligens, viszont meglehetősen pörgős sorozat képét mutatta. A második évad első epizódja a korábbi ritmus szerint zajlik, tehát az események hihetetlen tempóban követik egymást, itt tényleg mindig történik valami. Mint általában, egyrészt globális probléma is veszélyezteti az egész közösséget (ezúttal a búra felfokozott mágnesessége okoz gondokat), másrészt az egyén szintjén sem kell unatkozunk (most Big Jim lelkiismerete a fő téma, de van más is), és még újabb rejtélyt is kapunk (egy fuldokló lányt). Főbb szereplők halnak meg tragikus hirtelenséggel, hogy újak jöjjenek a helyükre egy-egy huszárvágással. A szereplők lelki változásai is felfokozott sebességgel mennek végbe: pl. a kissé pszichopata Junior (Alexander Koch) ezúttal is kb. húszpercenként változtatja, hogy az apja, Big Jim oldalán áll, vagy éppen a többé-kevésbé jófiú Barbie-én.

A sietség átka a következetlenség és a felszínesség. A szereplők pálfordulási jórészt hiteltelenek, hiába igyekeznek a színészek a tőlük telhető lehető legjobban. Dean Norris pl. lehengerlő Big Jim szerepében, de egy olyan hatalmas személyiségbeli változást, mint amit a karaktere ebben az évadnyitóban produkál, még ő sem képes hihetővé tenni. A hirtelen elhalálozó szereplők sem igazán váltják ki azt a hatást, amit a készítők reméltek, a megrázónak szánt képsorok ugyanis elsikkadnak a féktelen tempó miatt.

A sorozat eddig is gyakran támadható volt logikai szempontból, ez ezúttal sincs másként, most a búra mágnesességgel való feltöltődése okoz olyan majd pillanatokat, ami sokak szemét szúrni fogja. Mondjuk úgy, hogy a mágneses erők itt khm… „erősen válogatósak”.

A CGI trükkök ebben az epizódban egy fokkal jobbak a korábbiaknál, a pilot hírhedt „félbevágott tehén” fiaskóját ezúttal egyetlen jelenetnek sem sikerül megismételnie, a látvány tehát korrektnek minősíthető, de azért még mindig nem Trónok harca-színvonalú.

Az évadnyitó talán legfontosabb érdeme a hit és a tudomány éles szembeállítása. A hitet, a „búra-kultuszt” főként a régi szereplő fiatalok képviselik, míg a tudományt Barbie és az egyik új szereplő, egy fiatal fizikatanárnő. Ha a készítők a jövőben ügyesen aknázzák ki a témában rejlő lehetőségeket, azzal sokat lendíthetnek a sorozat szekerén.

Minden hibája ellenére A búra alatt egyszerűen nézeti magát. Az események pergőtüze biztosítja azt, hogy mindenki találjon magának olyan momentumot, ami emlékezetes lehet a számára. A karakterek, bár nem különlegesek, azért meglehetősen színesek, biztosítják az azonosulási lehetőséget minden befogadó részére. A kisvárosi hangulat, mint szinte minden Stephen King-műben, itt is prímán működik. A legfontosabb talány, a búra rejtélye (mint ahogy anno a Lostnál a sziget rejtélye) továbbra is kampóként akaszkodik a néző kíváncsiságába. Nem tudom, meddig húzzák majd a sztorit, én mindenesetre még stabil nézőjük maradok erre az évadra.

Ja, és a lényeget majdnem kifelejtettem: ebben az epizódban cameózik egy lazát „a Mester”.

A búra alatt teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán