Az aranypisztolyos férfi / The Man with the Golden Gun (1974)
2014. június 08. írta: FilmBaráth

Az aranypisztolyos férfi / The Man with the Golden Gun (1974)

az aranypisztolyos férfi.jpgNem foglalták aranyba ezt a forgatókönyvet, az biztos. Én elhiszem, hogy nem könnyű félkész könyvet filmre írni (Az aranypisztolyos férfi Ian Flaming utolsó regénye, és már nem tudta befejezni), de ez még nem magyarázat arra, hogy miért kellett egy újabb harmatgyenge Bond - filmet végigszenvednem Roger Moore-ral, akit egyébként én személy szerint az Angyal és a Minden lében két kanál című tévésorozat miatt kedvelek. 

Tengerpart, luxus a köbön. Nem tart sokáig az idill, egy gyilkossági kísérlet dobja fel unalmas mindennapjait a legjobb bérgyilkosnak, Scaramangának (Christopher Lee), aki látványos körülmények között számol le a szerencsétlen próbálkozóval egy gonosz törpe segítségével. Mindeközben James Bond (Roger Moore) egy arany pisztolygolyót kap 007 felirattal, és hatalmas logikával kikövetkeztetik az MI6-nál, hogy Scaramanga minden valószínűség szerint őfelsége legszexisebb titkosügynökére vadászik. Nem kevés bonyodalom után egy gyönyörű szigeten kerül egymással szembe a két ellenfél (a kötelező Bond-lány társaságában), és a végső leszámolás során a napenergia is fontos szerephez jut...

Az előző film csúfos kudarcából tanultak a készítők, próbáltak egy karizmatikus főgonoszt írni, komoly tétje volt a végső csatának (nem elég, hogy Bondot meg akarják ölni - ez alapmotívum a sorozatban - a világnak is veszélyben kell lennie, hogy valóban a legjobb ügynököt kelljen bevetni a probléma megoldására), de összességében harmatgyenge lett a forgatókönyv. Scaramanga alakja valóban érdekes és izgalmas lett (apuka kubai zsonglőr, anyuka kígyóbűvölő, ő maga egy cirkuszban nő fel, a KGB képzi ki, imádja a luxust és a szép nőket stb.), azonban nem igazán tudtak mit kezdeni a karakterrel az írók. Az lett volna a cél, hogy Bond méltó ellenfele, tükörképe legyen - erről szólt volna az ebéd jelenet - , ehelyett azonban egy kiégett, nem igazán félelmetes figura lett belőle, akivel viszonylag könnyen leszámol a titkosügynökök gyöngye.

Érezték az alkotók, hogy nem túl acélos a történet, ezért megpróbálták feldobni humorral és látványos akciókkal. Csak az a probléma, hogy enyhén túlzásba vitték az arányokat, ezért időnként kicsit nevetségesre sikeredtek a hősiesnek szánt akciójelenetek (pl. a két kislány karatejelenetei, a szumósokkal történő birkózás stb.), ezért végső soron kissé hiteltelen lett a film, nem lehet igazán komoly James Bond filmként tekinteni rá, erősen a paródia határán egyensúlyoz. Az sem tett túl jót a filmnek, hogy Roger Moore stílusát megpróbálták a Sean Connery - nál bevált klisékhez igazítani, azonban tőle nagyon karakteridegen pl egy nő felpofozása. Ráadásul jó női karaktert sem sikerült írni, a butácska titkosügynök lányt nem minősíteném annak, Scaramanga szeretőjének alakjában volt potenciál, azonban nem használták ki az írók. 

A látványos kütyük is elmaradtak, a repülő autó látványos, csak kicsit értelmetlen, de nem volt rá csattanós válasz az MI6-től, holott Q percek alatt össze tud rakni ennél nagyobb csodákat. A legendás aranypisztoly szintén ugyanez a kategória, A turistáskodó rendőr alakja is klisés, sokkal több volt a karakterben, vagyis nagyon feltűnő, hogy mennyire felszínesre sikeredett a forgatókönyv. A történet nem ragadja magával a nézőt, pedig van egy-két briliáns jelenet (az én abszolút kedvencem, amikor megelevenedik a Bond-viaszfigura.). Az operatőri munka jó, a vágások szintén, a zene ezúttal nem tett hozzá túl sokat a történethez. Jellemző módon a kötelezően látványos főcímhez tartozó képek sikerültek a legjobban. 

az aranypisztolyos férfi2.jpgRoger Moore ezúttal kicsit elveszetten bolyong a karakterben, erről azonban a forgatókönyv tehet, nem a színész, aki alkatilag teljesen alkalmas Bond szerepére. Christopher  Lee tökéletes választás volt Scaramanga szerepére, nem rajta múlt, hogy ilyen felejthető lett a film. Britt Ekland szép, Maud Adams jó volt, annak ellenére, hogy nem kapott túl sok teret a karaktere. Hervé Villchaize - nek voltak szép pillanata, Bernard Lee szokás szerint zseniális volt "M" szerepében.

Guy Hamilton nem véletlenül nem rendezhetett több Bond - filmet, nagyon nem sikerült eltalálnia a stílust, ami híressé tette a franchaise-t, A színészvezetés közepes, a jelenetek színvonala finoman szólva hullámzó, a párbeszédek súlytalanok. Időnként rossz nézni a végeredményt, tényleg.

Harmatgyenge film, amelyet Christopher Lee alakítása miatt érdemes egyszer megnézni.

6/10

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr546134809

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2014.06.08. 13:15:39

Valójában egyáltalán nem okozott gondot, és nem volt hatással a film színvonalára, hogy Fleming könyve befejezetlenül maradt, ugyanis ekkora már nagyon messze voltak az alapregényektől: se az Élni és halni hagyninak, se a Gyémántok az örökkévalóságnak, se a Csak kétszer élsznek nem sok köze volt az eredeti regényhez, így ennek a filmnek sincs. A következő film meg Fleming legrosszabb regényének felhasználásával készült, mégis remek lett.

"Az előző film csúfos kudarcából tanultak a készítők" az előző film az egyik legsikeresebb Bond film mind közül, a jegyeladásokat tekintve. Oké, hogy neked nem tetszett, ezzel nincs semmi gond, csak ez a csúfos kudarc objektív nézve nem igaz.

Amúgy nagyon jók a meglátások, tényleg a túlzásba vitt humor, Moore keménykedése, meg Chrisopher Lee parlagon hagyása miatt nem sikerült túl jól ez a film, más kérdés, hogy a maga módján szerintem kifejezetten szórakoztató.

FilmBaráth 2014.06.08. 14:49:50

@Santino89: Egyetértek azzal, hogy a filmek egyre távolabb kerültek a könyvektől, karakter szempontjából írtam ezt, mivel véleményem szerint Roger Moore alakja állt a legközelebb ahhoz a Bondhoz, amelyet Fleming megírt, és szerintem éppen azért ebben a filmben van legjobban elveszve a figurában, mert félkész karaktert rontottak tovább az írók.
Nem a jegybevételre gondoltam természetesen, hanem arra, hogy az előző filmben nem sikerült túl jól a színészváltás:-)
Örülök, hogy alapvetően egyetértesz a kritikával:-)

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2014.06.08. 15:34:27

@FilmBaráth: Melyik regényeket olvastad egyébként?

FilmBaráth 2014.06.08. 16:08:47

@Santino89: Casino Royale, Dr. No, Goldfinger. A többibe csak beleolvastam. Őszintén megmondom, engem nem ejtettek rabul a könyvek, kémügyben John Le Carré számít nálam etalonnak:-)

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2014.06.08. 16:29:54

@FilmBaráth: Le Carré egy teljesen más szint, hozzá én már hülye vagyok :)

Dr P(r)epper 2014.06.09. 18:41:58

Az megvan, hogy Christopher Lee és Fleming unokatestvérek voltak?

YAN CHI 2014.06.10. 03:26:33

"kicsit nevetségesre sikeredtek a hősiesnek szánt akciójelenetek (pl. a két kislány karatejelenetei, a szumósokkal történő birkózás stb.), ezért végső soron kissé hiteltelen lett a film"

És kedves nagyokos kritikus azt miből gondolod hogy ezeket az akciójeleneteket hősiesnek szánták? Ez pont az a korszaka a Bond filmeknek amikor majdnem átmegy a stilus komédiába. A törpe a sheriff a karatés lányok stb. De emellett viszont az évtized legjobb autós üldözéses jelenete is ott van. Egy nagyszerű film, de nem mai stilusú idióta akciófilm! Nem hülyéknek való!,

FilmBaráth 2014.06.10. 06:59:27

@YAN CHI: Kedves kisokos kommentelő!
1. Csak azért, mert valakinek más a véleménye, mint a tiéd, még nem hülye.
2. A James Bond mozik mindig A kategóriás akciófilmeknek készültek, nem vígjátéknak. Tehát az akciójelenetek alapvetően hősiesnek szánták.

jpmjpm 2014.06.10. 12:18:23

nekem a kedvenc JB filmem. kurva sokaszor láttam még amikor 15-16 voltam. és azóta is megnéztem jópárszor. a gyémántok az örökkévalóságnak a másik ilyen kedvenc.

2. A James Bond mozik mindig A kategóriás akciófilmeknek készültek, nem vígjátéknak. Tehát az akciójelenetek alapvetően hősiesnek szánták.

sztem a roger moore-os bond-ok kifejezetten viccesek voltak. igen, voltak benne akció jelenetek, de össze sem hasonlítható a mai daniel craig féle karakterrel.

jpmjpm 2014.06.10. 12:20:27

és nem beszélve miss goodnight-ról. 15 évesen az a bikinis segg....

TomAce 2014.06.10. 21:10:07

Tény, hogy nem a legjobb Bond-film, de a Moore-korszak egyik legszórakoztatóbb része. Szerintem ebben az érában egyértelmű a humorosabb megközelítés, ez nyomokban már a Live and Let Die-ban megmutatkozott (Tee-Hee például), aztán később is hangsúlyos, elég csak Jaws-ra gondolni vagy a Polipka nem is egy jelenetére.
Én nem rónám fel ezt hibának. Az megint más kérdés, hogy a szerző elvárásainak nem felel meg ez a szellemsiég egy Bond-filmben, de ez szíve joga.

Globetrotter2014 2014.06.11. 16:54:49

@TomAce: az6ért a Moore filmek között akadt még pár szórakoztató, pl a paródiába forduló Moonraker...

Amúgy ez a film nem annyira rossz. Nem egy Goldfinger de emlékezetesebb, mint egyik másik Bond film, akár COnneryvel is... Sőt a Brosnan előtti Bond filmekből a jobbak közé sorolnám...
süti beállítások módosítása