Nagyon szeretném tudni, hogy a 20th Century Fox mi alapján dönti el azt, hogy kik készítsék az éppen soron következő X-Men filmjeiket, de meg merem kockáztatni, ha a hasukra ütve csinálnák a dolgot, akkor sem különbözne nagyon a dolgok állása a jelenlegitől. Meglepő, hogy úgy tűnik, működik ez a recept, ugyanis a fő történetszálhoz kapcsolódó X-Men mozikban hatalmasat csalódnunk ez idáig még nem kellett.  Ez most sincs másképp.

A 2011-es filmhez képest egy nagyobb ugrást tettünk előre az időben. 2023-ban járunk, amikor az Őrök már nagyban irtják a mutánsokat és az őket támogató embereket. De a megmaradt mutánsoknak, Xavier professzoréknak és Magnetónak van egy terve, hogy mindennek véget vessenek. Még azelőtt el akarják fojtani a konfliktust, hogy a háború 50 évvel azelőtt elkezdődött volna.

Szerintem abban mindenki egyet tud velem érteni, hogy a szériának nagyon jót tett az, hogy a főszereplőink háttértörténetét a Farkas filmekben és a 2011-es Az elsőkben valamicskét mélyebben kidolgozták. A korábbi események és a karakterek motivációjának ismeretében élvezhető igazán a mozi, pláne mivel elég sok visszautalás található benne a korábban történtekre. Viszont ha ez a tudás a rendelkezésünkre áll, akkor a nézőnek nagyon különleges filmélményben lehet része, tényleg úgy érezheti, hogy az X-Men univerzum részese.

Érdekes pontja az alkotásnak az, hogy elvileg papíron a protagonistája Logan, ám a film bevezetése után már nem ő hajtja előre a eseményeket, csak elindítja azok kerekét. A történet átültetése és megvalósítása pedig igazán remekre sikerült annak ellenére, hogy valószínűleg nem volt egy igazán könnyű feladat. Alapból már az időutazás, mint sztorielem gondot okozhatott volna, de a film ezt az akadályt is könnyedén vette. A cselekmény jól van ütemezve, a párbeszédek pedig mind forgatókönyvi, mind színészi oldalról is parádésak. A végkifejlet is hozza a kellő katartikus hatást, de nem többet.

További jó hír, hogy Az elsők filmben megtalálható komor, egyedi X-Men hangulatot ebbe a filmbe is sikerült átcsempészni. Nem tudom, hogy ez az atmoszféra pontosan minek köszönhető, az viszont biztos, hogy egy elég nagy részét Fassbender Magnetója és James McAvoy Xavierje szolgáltatja. Jennifer Lawrence is jól tolja, ha nem is ő a legjobb a gárdából. Dicséret illeti még Peter Dinklage-et akinek a viszonylag kisebb szerepéből is sikerült kihoznia a maximumot.

A legújabb X-Men tehát egy igazán szórakoztató és sajátos élményt nyújt. Még úgy is, hogy még most sem akar a blockbusteres alapjaitól igazán elszakadni és történelmit mutatni. A társadalmi és evolúciós mondanivalója helyett is inkább a látványát és a karakterdrámáját villogtatja és a Farkasos poénjait durrogtatja. Egy korrekt mű, ami tökéletesen illik az őt megelőzőek sorába.  De mindez nem is nagy probléma.

8/10