Egy kapcsolatban csak akkor van helye harmadiknak, ha az már végzetesen meggyengült. Persze ezt a hétköznapokban nem veszi észre a pár, csak az tűnik fel, hogy az egy életre tervezett véd és dacszövetség már csak kolonc. Lassan, de biztosan mennek egymás idegeire, a szeretet lassan gyűlöletté alakul. És ha az a bizonyos harmadik gonosz szándékkal közelít, akkor tragédia lesz a történet vége. Ezt a folyamatot mutatja be ez a több díjjal is kidekorált film, ami ígéretesen kezdődik, de összességében csak egy zavaros és felejthető thriller lesz belőle.

Egy erdőben kifüstölnek a búvóhelyéről egy csavargót. Megmenekül, és a közeli házakba próbál bekéredzkedni azzal, hogy engedjék meg, hogy megfürödjön. Természetesen nem engedik meg neki, és amikor az egyik esetben arra hivatkozik, hogy ismeri a tulajdonos feleségét, az dührohamot kap, és csúnyán elveri. A feleségnek bűntudata támad, és megengedi neki, hogy megfürödjön, enni ad neki és egy éjszakára szállást az udvaron egy kis házban. Azonban a csavargó másnap nem megy el, az asszony pedig egyre inkább elkezd vonzódni hozzá, miközben férjével való kapcsolata egyre inkább zátonyra fut...

Jól indul a film, felkelti a néző figyelmét. Látványos a kifüstölés, megdöbbentő, hogy a férj erőszakkal reagál arra a látszólag ártatlan megjegyzésre, hogy a csavargó ismeri a feleségét. Sajnáljuk szegényt, megértjük, hogy az asszony segíteni szeretne neki. Aztán egyre inkább csodálkozunk, hová fajulnak az események. Nagyon jó húzás, hogy nem is gyanakszunk arra, hogy a csavargónak bármilyen ártó szándéka lehet. Pedig valójában lassan, de biztosan éket vár a házaspár közé, magába bolondítja az asszonyt, megkedvelteti magát a gyerekkel. Egész bűnszövetkezet segíti abban, hogy megkaparintsa a hatalmat a ház felett, félelmetes, hogy mennyire profin teszik tönkre a család életét.

Nagyon jó thriller lehetett volna belőle, sok erős jelenet látható benne, azonban a forgatókönyv sajnos nem sikerült túl jól. Pontosabban addig a pontig, amíg kertészként felveszik a csavargót a házhoz,  zseniálisan jól meg lett írva, azonban utána rohamos minőségi romlás következik be, szétesnek a karakterek, értelmetlenek és követhetetlenek lesznek az események. A film legnagyobb erőssége, hogy nagyon jól bemutatja, hogyan esik szét egy kapcsolat, a  pár közötti fokozódó feszültség is nagyon jól érezhető, azonban a történet ereje a film közepe táján kifullad, egy érdektelen tévéfilm szintjére esik vissza.  Az operatőri munka jó, a vágás is, a zene azonban nem tölti be azt a funkciót, hogy a thriller hangulatát erősítse.

A férj és a feleség karaktere jól meg lett írva, Borgman izgalmasan titokzatosnak induló, de végül kiüresedő karaktere fokozatosan szürkül el. A mellékszereplők csak kóvályognak a történetben, nincs igazi drámai erejük. A képek nagyon hatásosak, de önmagában ez még kevés ahhoz, hogy végig fenntartsa az érdeklődést. Többször sikerül meglepni a nézőt, váratlanok a csavarok, de a kertészként történő felvétel után elfogyott a szufla a történetből. Kár, egy jobb forgatókönyvvel zseniális film lehetett volna!

Jan Bijovet alakítása felemás: zseniálisan jó, amikor a bűnszövetkezet fejét alakítja, azonban nem sikerült hihetően eljátszania, hogy magába tudja bolondítani az asszonyt, a végzetes vonzerő, a karizma hiányzik belőle. A házaspárt alakító Jeroen Perceval és Hadewych Minis nagyon jól játsszák a szerepüket, a többiek azonban messze az ő szintjük alatt maradnak.

Alex van Warmerdan nem alkotott maradandót, a zseniálisan jó kezdés után egy végül teljesen összezavarodik a történet, a dramaturgia szétesik, zavarossá válik a film. A színészvezetés jó, a jelenetek között van néhány nagyon erős, a párbeszédek színvonala fokozatosan csökken.

Jól induló, de elszürkülő, közepes thriller, amit a házaspárt alakító színészek játéka miatt érdemes egyszer megnézni maximum.

6/10