Az őslakó / The Man from Earth (2007)
2014. március 31. írta: NY124

Az őslakó / The Man from Earth (2007)

themanfromearth.jpgA kritika eredetileg a FilmDROID.hu oldalon jelent meg, 2013. január 22-én.

A Star Trek filmeket és sorozatokat mindenki ismeri, ugye? Na, képzeljük el közülük bármelyiket (akár a legújabb J. J. Abrams-félét is)! Előttünk van, ahogy Spock parancsnok és Kirk kapitány a jövőben legénységükkel az Enterprise fedélzetén véghezviszi a rengeteg hőstettet, felfedezve a világűrt? Rendben, akkor ezt most nagyon gyorsan felejtsük el, mert Az őslakó nélkülöz mindenféle sablonos tudományos-fantasztikus elemet. Nincsenek benne robotok, amelyek kipüffölik a gépolajat egymásból, nincs egyetlen űrhajó sem, és egyetlen kis zöld lény sem fordul meg benne. Sőt mi több: egyetlen szobában játszódik, a Föld nevű bolygón, napjainkban! És mégis tudományos és mégis fantasztikus.

Akkor miért a Star Trek? Nem csak azért, mert a sci-fi zsáner egyik legnagyobb műveiről és úttörőjéről van szó, hanem, mert Az őslakó kötődik ezekhez a művekhez, hiszen az írója az a Jerome Bixby, aki több Star Trek rész történetét is papírra vetette. Ez a filmben egyetlen mondatbeli utalásként jelenik meg, ezen a bugyuta poénon személy szerint jót derültem. Drága Bixby úr minden bizonnyal elérzékenyülve gondolt a hatvanas évekre, amikor a történeteit megalkotta a sorozathoz. Az őslakó (a magyar cím fordítói ismét kitettek magukért) szkriptjét pedig már a halálos ágyán mondta tollba a fiának.

MV5BNTQ3OTc3NzYxNF5BMl5BanBnXkFtZTcwNjI1NTg0Nw@@._V1._SX640_SY427_Az alapfelvetés rém egyszerű: az igen találó névvel rendelkező John Oldman elköltözni készül lakásából, de még mielőtt elfurikázik a naplementében, egy utolsó találkozóra hívja professzortársait. A beszélgetésük során pedig egy kis noszogatást követően közli, hogy ő egy ősember, aki már a történelmi idők előtt született, azaz soha nem öregszik. Többet mondani erről már nem fogok, nagyon nehéz a filmről úgy beszélni, hogy az ember ne lőné le a poénokat.

Már a megtekintés előtt tudtam, hogy többnyire egyetlen szobában zajlik a sztori, és ilyenkor joggal felszisszen az ember, hogy bizony nagyon el lehetne rontani. Ez itt nem történt meg.  A film igazi erejét a dialógusok adják, itt nem kell egyetlen fegyvert sem elsütni, egy bombát sem felrobbantani ahhoz, hogy végig izgalmas maradjon a történet. 

A forgatókönyv nagyon okosan és cselesen van megírva, és csak többszöri megnézés után látszik igazán, hogy minden mondatnak és elejtett szónak súlya van, utal valamire a műben, nem győzöm dicsérni. Ehhez adódik még hozzá, hogy a cselekmény előrehaladtával az a bizonyos „beszélgetés” a fő és egyetlen szálon folyton változik. Egy egyszerű baráti csevegésből tudományos értekezésen át filozófiai elmélkedésbe megy át, etikai vitából teológiai csatározásba, és így tovább. Ezek a témák még meg vannak spékelve egy kis történelmi és természetfeletti ízzel is.

themanfnhnh.jpgA beszélgetés tudományos tényezője a karakterekből ered, mindenkinek megvan a saját szakterülete, amely alapján különböző szemszögből egészítik ki és mutatják be az adott témát (archeológus, biológus, antropológus, stb.). Így próbálva összerakni a film alapját adó nagy kérdésre a választ, hogy hogyan is képes John eddig élni. Van közöttük aki úgymond „hinni akar”, más pedig száz százalékosan szkeptikus. Ehhez még hozzáadódnak a jellemvonások. Nem tudjuk meg a sok szereplő közül, hogy honnan jött és merre tart, de a viselkedésükből nagyon jól kiismerjük őket. Van itt például arrogáns katolikus művészettörténész, aki rendíthetetlenül hisz Istenben, bohókás öregúr, fiatal egyetemista lány, aki a sok koponya között butácskának hat. Ez így összképként igazán impozáns, minden percben megtudhatunk az elénk tárt kirakósból egy újabb darabot. Ami még óriási pozitívum, az a logikai felépítés: bármi kétely is fogalmazódik meg bennünk, bármilyen állítás kényszerít is bennünket szemöldökráncolásra, azonnal   “racionális” magyarázatot kapunk rá. Nem fogjuk a fejünket mondván: „anyám, ez hülyeség”, habár az is igaz, hogy nincs minden egy könyvi magyarázattal alátámasztva, de ez egy egyszerű sci-finél nem szempont, itt pedig teljesen hihető és akár valami is újat lehet tanulni.

Ami viszont nem impozáns, az a színészi gárda, nincsenek nagy nevek a listán. Meggyőző alakítás viszont van, David Lee Smith a melankólikus arckifejezésével és az ehhez társuló jóindulatával remek, az ember legszívesebben megölelné. Aki viszont nekem tényleg nagyon meghatározó volt, az Tony Todd, egy nagyon szerethető karaktert sikerült vele összehozni, ahogy el is hangzik, ő a „jó zsaru”.  A többiek korrektek, Richard Riehle például jó benyomást keltett bennem, más éppen ellenszenvet (gondolom Ellen Crawford karakterével pont ez volt a cél és elérte). A karaktereket jól átadják és a lehengerlés hiánya a nagyon alacsony költségvetés tudatában bocsánatos bűn, más produkciókhoz képest nevetséges a kétszázezer dolláros büdzsé. A zene kimondottan tetszett, a ritka aláfestő dallamok a témával együtt változnak, jól vannak elhelyezve.  Az operatőri és rendezői megoldásokon is meglátszik az, hogy szorosak a pénzügyi korlátok, illetve, hogy a rendező a nem túl elismert Richard Schenkman. A jelenetek roppant egyszerűek és ez nem csak eszköz. Lehetett volna ezt cifrázni több zöldhasúból, de a mondanivaló sikeresen célt ér és az a lényeg.  A letisztultság amúgy is illik a képbe, mindezek ellenére az egyetlen „verekedős” snitt eléggé ügyetlenül van kivitelezve. A legnagyobb vizuális effekt, hogy lemegy a nap és így a hangulat és a kis szoba is sötétebbé válik, pont akkor, amikor eljutunk az egyik legkényesebb témához, a valláshoz.

 

Xb9hb3lBTIIgen, a film csúcspontja és az első nagy csavar ehhez a témához lett beágyazva, ami szerintem nagyon jól van felépítve és katartikus élményt ad. Nekem szubjektíve a mitológiai és etikai kérdések is nagyon tetszettek, de nem kérdés hogy a leghatásosabb a teológiai rész, ahol a történet igazán veszélyessé válik, ha addig nem lett volna az (az volt). Évszázadok óta eldöntetlen kérdéseket feszeget a mű, amiket nem old meg, de elgondolkodni nagyon jó érzés közben. Itt hangzik el a kulcsmondat is. A halál is visszatérő motívum, Bixby sokat filozofálgathatott életének alkonyán erről, és mi ezt csak megköszönni tudjuk.

A folytonos professzori elmélkedés mellé egy kisebb szerelmi szálat is sikerült beleszőni a történetbe. Nem kapott túl nagy súlyt, aminek örülök, így nem vette el a teret a valódi mondanivaló elől. A végjátékban van szerepe, ahol megkapjuk a véglegesnek titulálható lezárást, egy kis pozitív felhanggal. Itt van az utolsó csavar, ami nekem túlságosan súlytalannak tűnt és szerintem ezt a megfelelő felvezetés hiánya okozta, sokan mondják összecsapottnak is, mivel az öreg Jerome sietett a nagy munka befejezésével.

De összességében még a néhány negatív pont sem tudja azt a tényt beárnyékolni, hogy a The Man from Earth egy okos film, ami elgondolkodtatja az embert. Így mindenkinek ajánlható, de legfőképpen azoknak, akik megunták a mai blockbuster-alapú filmkészítés termékeit, és szeretnének látni egy olyan alkotást, ami kevés pénzből készülve is többet tud nyújtani azoknál a filmeknél, amelyekbe dollármilliókat ölnek, de az eredmény üres. Pénzt valószínűleg úgysem hozott, a fájlcserélő oldalakon volt inkább népszerű. A stáblista után pedig lehet kimenni a szabadba és bámulni a csillagokat, elmélázni azon, hogy honnan jövünk és vajon hová tartunk? Vajon figyel ránk valaki odafent?

9/10

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr55671832

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mr.Treeger 2014.03.31. 12:23:33

Nos ezt azonnal meg kell néznem.

robertdani · http://robbiedani.tumblr.com 2014.03.31. 14:25:57

kedvenc. 10/10. a science fiction műfajából az egyik legjobb.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2014.03.31. 14:42:39

@Mr.Treeger: @Tetsu: @robertdani: Örülök a pozitív visszajelzéseknek, a továbbiakban is érdemes lesz visszanézni a blogra, mert nem is olyan soká hasonló filmekről lesz szó. ;)

Nyílméregbéka 2014.03.31. 15:40:02

Az egyik kedvencem, évente megnézem egyszer legalább, nem lehet megunni. Nálam abszolút 10/10.

nandras01 2014.03.31. 19:53:20

sokszornézős, gondolkodós, ámulva szájtátós.
már nem emlékszem, hogy hogyan találtam erre a filmre, de azóta nem is tudom, hogy hányszor néztem meg.
vannak benne zökkenők, erre a poszt is utalt, az utolsó csavar szinte fájdalmasan bugyuta, de ez nem nagyon von le a film értékeiből.
ami talán legérdekesebb rendezői megoldás, hogy a történet motorja nem a főszereplő, hanem igazából tony todd alakja az, aki átsegíti a holtpontokon a sztorit, ill. zár le egy egy történetrészt.
a legjobban talán az tetszett, hogy bár a történet szinte kiabál a harsányság után, mégis sikerült a legegyszerűbb, legtermészetesebb módon, minden sallang nélkül hitelesnek lennie.
ilyen feszültséget ennyire egyszerű eszközökkel utoljára talán spielbergnek sikerült elérnie a párbaj c. filmjében.
a film nagyszerűsége akkor válik igazán szemléletessé, ha összevetjük pl. a gladiátor, az avatar, a gravitáció, vagy bármely hasonló extra költségvetésű, minden csilivilivel felszerelt "alkotás" ürességével és borzasztó közhelyeivel.
kötelezővé tenném a megtekintését :)

Tetsu 2014.04.01. 09:38:21

@nandras01: Teljesen igazad van. Sajnos....A fiam 20 éves, filmrajongó, és - bevallása szerint- szereti a gondolokodós filmeket. De nem tudom rávenni hogy kb. 2000 előtt készült filmeket megnézzen, mert szerinte gagyik. Nincs mindegyikben cgi, lövöldözés stb., hiányzik a LÁTVÁNY. Hiába magyarázom hogy nem attól jó egy film, hogy jól néz ki. Gondolkodtam azon, hogy a baráti társaságának csinálok egy filmklubot, ahol Az őslakóra hajazó filmeket nézetnék velük, hátha ráéreznek a lényegre.

biododírium 2014.04.01. 12:07:08

Pont most vasárnap néztem meg sokadszorra. A film szenzációs. Nálam benne az első 10ben.
Mindig szerettem az egy helyen "összezárt" emberekről szóló filmeket, legyen az akció vagy filozófikus irány.
Csak példaként pár: 12 dühös ember, A kocka, The killing room, A vizsga, A barlang (a "The Descent" és a "The Cave" is).

pingwin · http://pingwin.blog.hu 2014.04.01. 12:56:28

kedvet kaptam a megtekintésére, ezért (is) érdemes filmes blogokat olvasni

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2014.04.01. 12:59:27

@biododírium: Akkor neked is érdemes lesz a következő napokban a Smoking Barrels blogot olvasni, mert lesz még hasonló témában cikk.

@pingwin: Örülök, remélem nem bánod meg. :)

remixer 2014.04.01. 13:21:55

Kurva jó film. Nagy kedvenc!

baal1982 2014.04.01. 13:22:47

Egyik nagy kedvenc!
Nagyon jól megmutatja, hogy, egy jó történettel és ügyes forgatókönyvvel minimális költségvetéssel is lehet rendkívüli filmet alkotni. Persze a színészi játék sem utolsó szempont, de ebben a filmben nincs kivetnivaló e téren sem.

Hasonló, egy szobában játszódó film, amivel nemrég találkoztam és azonnal toplistára került nálam a Sunset Limited (www.imdb.com/title/tt1510938/). Kicsit komorabb téma, de nagyon jól bemutatja két ellentétes ember világnézetét. Nem utolsó sorban Tommy Lee Jones és Samuel L. Jakson 90 percen keresztül beszélgetnek egy szobában. Páratlan! :)

Boyzndahood 2014.04.02. 18:40:33

@Nyílméregbéka: +1

Zseniális film, kellemes csalódás volt. ;)

Rémbódess 2014.05.15. 13:06:54

Én most néztem meg pont ezen kritika hatására... Érdemes volt, nagyon tetszett...

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2014.05.15. 20:36:01

@Rémbódess: Tudom, hogy a kritikaírás nem csak ebből áll, de valamiért ilyenkor kicsit úgy érzem, hogy tényleg van értelme legépelni ezeket. :D

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.05.15. 22:31:54

@NY124 (Darvas Tamás): Persze, hogy nem csak ebből áll, időt kell még szorítani az autogramosztásra meg a közönségtalálkozókra is. A drogozásról meg a kurvázásról nem is beszélve.
süti beállítások módosítása