Az utolsó szamuráj / The Last Samurai (2003)
2014. február 24. írta: Razzul

Az utolsó szamuráj / The Last Samurai (2003)

theLastSamurai+tom.jpgA Meidzsi-restaurációról és annak hatásairól és ellentmondásairól már beszéltünk a Kuroszava mester remekműve, a Yojimbo kapcsán. Most ismét egy olyan filmet veszünk elő, ami ezt a témát dolgozza fel, egészen átfogóan és valósághűen. A film nem konkrét történelmi eseményekkel és valaha élt személyekkel dolgozik, de valós forrásokból merít és történelmileg hiteles.  Kiindulópontként szolgált a már említett császári reformok, a Satsuma lázadás és a Bosin-háború.

A John Logan által papírra vetett történet a következő: Az Amerikai Indiánháborúkban való részvétele miatt lelkileg megtört Nathan Algren századost felkeresi egykori bajtársa Bagley ezredes azzal a kéréssel, hogy segítsen a japán császári hadsereg kiképzésében és modernizálásában. Ezt az teszi szükségessé, hogy megfékezhessék a nyugatiasodás ellen ágáló szamuráj felkelőket. Algren elfogadja az elutasíthatatlan ajánlatot és a benne dúló démonok ellenére a felkelő nap országába utazik. Felettesei a tanácsára fittyet hányva túl korán vetik be az újonnan kiképzett erőket, akik emiatt már az első csatájukban vereséget szenvednek. Nathan pedig a lázadók fogságába esik, ahol kezdi felfedezni, hogy a japán hagyományok és értékrend sokkalta közelebb áll hozzá, mint azt elsőre hitte.

the-last-samurai-white-guys.jpgAzt egyértelmű, hogy az alapfelvetés és a nyers történet nem eredeti, ám nem is ez adja az utolsó szamuráj lényegét. Ami behúz, és a filmben tartja a nézőt az a frappáns forgatókönyvi megoldások, a közvetített erények és a remek párbeszédek. A szkript és a diskurzusok zsenialitása Algren százados és Kacumoto beszélgetéseikor domborodik ki a legjobban, ott tényleg érezni, hogy minden szónak súlya van. Erre még rádobhat egy lapáttal, ha az ember átfogóan ismeri a jelenetek mögött rejlő, keleti kultúrára reflektáló jelentéstartalmat. Azért pedig plusz pont jár, hogy a háborút nem próbálták heroizálni és misztifikálni, hanem olyannak mutatták be amilyen valójában: borzalmas és lélekpusztító.

Ennél valamivel kevesebb sikerrel oldották meg a karakterek megalkotását. Egy-két részlettől eltekintve mindegyik sztereotíp. Vannak ugye a nyugati pénzéhes kereskedők és tisztek, akik a karddal és íjakkal harcoló szamurájokat csak barbároknak tekintik. Ezzel szemben foglalnak helyet a karót nyelt japánok, akik a nyugati tahókat tekintik barbároknak, mert azoknak vajmi fogalmuk sincs az általános emberi morálról. Erre a leegyszerűsítésre némileg szükség van az akkori kor átfogó bemutatásának érdekében, de néhol azért utat engedhettek volna az alkotók a fantáziájuknak.

Ken-Watanabe-in-The-Last-Samurai-ken-watanabe-10720008-650-432.jpgA karakterekhez némileg jobban sikerült a szereplőgárdát összeválogatni. A japán színészek mindegyike kiválóan játszik, Ken Watanabe pedig már korábban is bizonyította, hogy megérdemli az ehhez hasonló munkákat. Tom Cruise pedig a átlagosnál valamivel jobban adja a már megszokottat. Ebből a filmből is tökéletesen leszűrhető, hogy egy karakterszínész. Ha írnak neki egy ráillő, Tom Cruiseos szerepet, azt tökéletesen eljátssza, de ennél többet ne várjunk tőle.

Az operatőri munka már kevésbé kiemelkedő. Természetesen nem a csatajelenetekre gondolok, azok, mint egy ilyen filmtől elvárható, tökéletesen rögzítettek. Ám azoktól és néhány más képkockától eltekintve a fényképezés teljesen átlagos. A forgatási helyszínek viszont gyönyörűek, remek atmoszférát és csodálatos képi világot kölcsönöznek a filmnek, ami illik a kissé giccses történethez és végkifejlethez. Ezért ismét dicséret illeti Új-Zélandot.

A rendezést is hasonlóan jellemezném. Edward Zwick, mint szinte minden filmjében, a dirigáláson túl itt is besegített a forgatókönyvbe és a produceri teendőkbe. Ennek ellenére a filmen sehol sem érezni a keze nyomát. Én személy szerint egy középszerű rendezőnek tartom, pláne ha azt figyelembe veszi az ember, hogy a Véres Gyémánt után képes volt egy Szerelem és más drogokat letenni az asztalra.

Az utolsó szamuráj mindent összevetve az a történelmi film, ami nem újít a már bevált recepten, de annak minden összetevőjét nagyszerűen alkalmazza. Realisztikusan ábrázolja az alapanyagul vett történelmi korszakot és eseményeket, a Meidzsi-restauráció kétarcúságát. Néhol giccses, de nem a rossz fajtából, hanem abból, aminek tartalma és üzenete van.Ha valakit kicsit is érdekel az Edo-kor vége és az, hogy miként született meg a mai japán annak mindenképp érdemes belepillantani.

8/10

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr675805397

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nyílméregbéka 2014.02.24. 12:55:53

"Ha írnak neki egy ráillő, Tom Cruiseos szerepet, azt tökéletesen eljátssza, de ennél többet ne várjunk tőle."

Erre csak azt tudom mondani, hogy Less Grossmann... :D

Nem vagyok egy nagy TC rajongó, de ennél azért ő jóval több, voltak neki nagyon jó alakításai amik nem "cruiseosak" voltak. Világok harca, Valkűr, Trópusi vihar...

osvathzoltan 2014.02.24. 13:46:26

ha már nem cruiseos alakítások akkor esetleg tágra zárt szemek

szákáá

Razzul 2014.02.24. 15:24:32

@FroG: @Nyílméregbéka: @osvathzoltan: Ezek mind jóféle filmek, de Cruise szerintem csak a Collateralban alakított az átlagosnál jobbat.

Amúgy meg az összes filmjében szinte ugyanolyan. Nem a szerepét alakítja, hanem Tom Cruiset és ez az ami engem zavar.

REMY · http://supernaturalmovies.blog.hu/ 2014.02.24. 16:33:16

Héé-héé még mielőtt szegény Cruise a földig lenne tiporva, leírom, hogy szerintem nagyon is jó színész. Nyilván nem az, aki a legnagyobbak között lesz majd emlegetve, de egyrészt jó filmekben játszik, másrészt teljes mértékben azt hozza, amit a film elvár. Tökéletesen beleillik egy akciófilmbe, egy sci-fibe, egy drámába, stb. A Született július 4-énben nyújtott alakításáért még Oscart is kellett volna nyernie. Én nagyon bírom.

Nyílméregbéka 2014.02.24. 16:51:53

@Razzul: Ezt még leírhatod párszor, de attol még nem lesz igaz!:) Felsorultunk pár filmet ami rácáfol erre (és még lehetne sorolni párat), mindben más karaktert, más műfajban, másként játszott, ami közös, hogy remekül. A három oscar jelölését is három teljesen eltérő katakter megformálásáért kapta (Született jul.4, Jerry Meguire, Magnolia), egyikben sem "Cruise-t alakítja"

Nyílméregbéka 2014.02.24. 16:53:24

@Nyílméregbéka: ... Na jó, talán a Jerry Meguire-ben igen. :)

tomcsi71 2014.02.24. 22:23:58

ez a meidzsi-restauráció a wikipédiáról jön? ez ugyanis nem restauráció, hanem miedzsi-reform ill. máskor meidzsi-forradalom... elmagyarázzam a különbséget? :D

Razzul 2014.02.24. 22:35:45

@tomcsi71: Ezek szinonim fogalmak. Tudom, hogy minimális különbség van közöttük, de a Meidzsi-reformok teljes joggal nevezhetők restaurációnak. Angolul és magyarul is így emlegetik legtöbbet, és nem csak a wikipédián.

Elmagyarázzam miért?

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2014.02.25. 08:54:38

tényleg jó film, és cruise is jó benne, mondjuk simán lejátssza őt az utolsó szamuráj, de azért jó.

Razzul 2014.02.25. 10:06:26

@REMY: @Nyílméregbéka: Elnézést, hogy későn válaszolok.

Igen Tom Cruise egész jó filmekben szerepel, sok nagy rendezővel de ettől még nem lesz oltári nagy színész.

Én továbbra is úgy gondolom, hogy nem igazán tud egyfajta karakternél többet megformálni, csak a tipikus Cruiseosat. Azt viszont megígérem nektek, hogy még megnézem a későbbiekben pár filmjét azokon kívül amit eddig láttam, és átgondolom a dolgot még egyszer. De ti is próbáljátok meg elfogadni az én véleményem.

Razzul 2014.02.25. 10:14:55

@Nyílméregbéka: @REMY: Ja, még annyi, hogy az Esőemberben, a Mission Impossibleökben a Világok Harcában és a Különvéleményben is hatalmas szímészekkel és rendezőkkel dolgozik és nem értek el vele semmit. Ugyanolyan mindegyikben a csávó.
Az Esőemberben nagyon látszik a különbség közte és egy olyan színész között mint Dustin Hoffman.

billy reed 2014.04.21. 00:22:03

@tomcsi71: " ez ugyanis nem restauráció, hanem miedzsi-reform"

A magyar történelemoktatás korábban Meidzsi-restaurációként nevezte az eseményt, utalva arra, hogy a sógunok előtti időszakban a császár /tenno/ volt a hatalom birtokosa, s ez most újra így lett. A Meidzsi-reform kifejezés csak mostanában jelent meg.

xamuraj 2014.06.06. 18:41:24

A gond:történelmileg NEM hiteles.
A szamurájok ugyanis harcoltak ebben az időben bizony lőfegyverrel....és még jópár dologba bele lehet kötni.Innentől meg a kritika...

Oldfan 2014.06.06. 19:43:09

A szamurájok már Oda Nobunaga színre lépése óta tömegesen használtak lőfegyvert, ez igaz. Miként az is, hogy később a Tokugawa Sógunátus tiltotta az alkalmazásukat és rendkívül megnehezítette a beszerzésüket, ezáltal is nehezítve egy esetleges lázadást. Ezért az íj továbbra is főfegyvernek számított a hagyománytisztelők szamurájoknál. Miután ebben a filmben két életszemlélet csap össze, ennek külső jelzéseként egyáltalán nem rossz megoldás, hogy Kacumoto serege középkori módon harcol. A nézőnek segít a könnyebb azonosulásban. Az teljesen helytálló a moziban, hogy a lázadó Szacuma klán és szövetségesei győzelmében a társadalmi támogatottságon túl nagy szerepe volt a fejlett nyugati haditechnika átvételének és a reguláris csapatokat szervezésének. A valóban élt Szaigo Takamori alakja ihlette az "utolsó szamuráj" karakterét, persze korántsem mindenben hitelesen. Szóval, a film történelmi háttere annyira azért nem rossz. Nem árt figyelembe kell venni, hogy nem dokumentum, hanem játékfilm ez. Anno a szovjet Felszabadítás első részében nyüzsögnek a Tigris tankok, pedig valójában ott sem voltak a kurszki rohamban, mert épp fejlesztés alatt álltak. Ahhoz képest ennyi csúszás bőven belefér a lőfegyvereknél, és - nem mellesleg, - mindkét mozgókép jól működik az említett hadtörténetileg valóban fontos részletek pontatlansága ellenére. Érdekes műfaj a mozi...:)

Nyílméregbéka 2014.06.06. 23:23:49

@Oldfan: kis kiigazítás, ha már te hoztad fel példának, de Kurksznál voltak Tigrisek, hiszen pont ezért halasztották el a hadműveletet hónapokkal, a tábornokok tiltakozása ellenére, mert Hitler mindenképen be akarta vetni őket, és így volt idejük a szovjeteknek komoly védelmi gyűrűket, kialakítani és kellően felkészülni. Mondjuk hemzsegni valóban tudtak, mert a csata kezdetére mindössze 133-at sikerült leszállítaniuk.

Oldfan 2014.06.07. 06:50:12

@Nyílméregbéka: Mi a forrásod? Én egy angol hadtörténész könyvéből vettem az adatot, miszerint a Kurszk környéki csatában mindkét fél többségében tulajdonképpen az akkor már elavult tankjait vetette be. (Mondjuk a T-34-es kivétel volt, de az a háború után is jól bevált modellnek számított.) Kb. 30 kísérleti Tigris tevékenykedett a csatamezőn, de azok sem a főtámadásnál. Pedig a Tigris frontáttörésre tervezték. Ha megfelelő állapotban lettek volna, biztosan bevetik őket. Szóval akkor még inkább papíron volt használható a Tigris, mert valóban voltak már kész darabok, de az igazi megjelenésük a csatamezőn későbbre tehető. A szerző hosszú évekig búvárkodott a német katonai archívumokban, átböngészte a gyártási jelentéseket és a hadtéri katonai naplókat. Elég megbízhatónak tűnt.
De ennyi elég, nem akarom szét "offolni" a hozzászólásokat.

Nyílméregbéka 2014.06.07. 09:21:11

@Oldfan: Hát nem tudom ki az az angol történész, de tény, hogy a Tigris első példányait 42 áprilisában, Hitler születésnapján mutatták be, augusztusban már beindult a sorozatgyártás, és már 42 őszén bevetették a keleti fronton, Leningrádnál, és szeptemberben egy zászlóaljnyit kaptak Sztálingrádnál is, ahol végül is már nem tudták bevetni. 42 decemberében már Afrikában is hadba vetették az Africa Corps kötelékében Tobruknál. 43 augusztusában volt a Kurkszi csata, ott már szinte minden hadosztálynál a Tigris zászlóaljak alkották a támadó ékeket. Forrást találsz szerintem a neten erről bőven, nekem pl van egy könyvem Franz Staudeggerről aki többek között Kurksznál kapott vaskeresztet amiért húsznál több T-34-est lőtt ki a Tigrisével... Kurksz meg az egyik legmeghatározóbb csata volt a Keleti fronton, nagyon sok múlott a kimenetelén, nem hinném, hogy a legelavultabb páncélosait vetették volna be, éppen ellenkezőleg, mindkét fél felvonultatta az arzenálja színe javát, tankokban, repülőkben és tüzérségben is.

Oldfan 2014.06.07. 10:51:07

@Nyílméregbéka: Az avult szó itt becsapós, nem pocsékot jelent, hanem azt, hogy már megjelentek a következő generációs (jobb) tankok. A régi típusok attól még használhatóak maradtak és a hadrendből sem vonták ki őket. Sajnos, a könyv könyvtári volt, de valamikor megpróbálom előásni, az adataival együtt. Ezek szerint még a történészek kinyilatkoztatásai sem mindig egységesek. Ez a Franz Staudegger adat érdekesnek tűnik.
süti beállítások módosítása