5 történetszál, amiből jobb film lehetett volna, mint a 12 év rabszolgaság
2014. január 03. írta: danialves

5 történetszál, amiből jobb film lehetett volna, mint a 12 év rabszolgaság

Megnéztük a 12 év rabszolgaságot, volt vélemény és ellenvélemény, én pedig leírtam egy olyan mondatot, hogy ebben a filmben 5-6 olyan mini-sztori is volt, amely akár egy önálló alkotást is elvitt volna a hátán. Úgy gondolom, hogy ez akár egy bővebb kifejtést is megérdemelne, következzen tehát, melyik történetszálakból lehetett volna egy-egy érdekes és minőségi alkotás, ha már az eredeti film annyira nem lett az. 

(Az írás természetesen brutális spoilereket tartalmaz.)

1. Ford12years1.jpg

Benedict Cumberbatch karaktere kapcsán nem tudom eldönteni, hogy a 21. század hozta létre utólag a jófej és felvilágosult ültetvényest, vagy már a könyvben is így szerepelt, mindenesetre egy érdekes szereplője a filmnek. Embersége szemmel láthatólag idegen ebben a világban, ahol mindenki korbácsoltatja a rabszolgáit, ugyanakkor néhány gesztusából látszik, hogy a régi szokások nehezen halnak ki, és azért minden jóindulata ellenére ő sem veszi teljesen emberszámba rabszolgáit. Azonban éppen eléggé kívülálló ahhoz, hogy ez konfliktusokat szüljön más ültetvényesekkel, vagy éppen az embereivel (erről majd alább), és mire kiderül, hogy ezt még egy tartozás is bonyolítja Edwin Epps felé, már pont vége az ő történetének. Kár érte, egy egészen jó film születhetett volna arról, hogy mennyire nehéz egy ilyen mentalitással érvényesülni az ültetvényesek könyörtelen világában. Afféle Schindler listája, csak rabszolgákkal.

2. Ford vs. Tibeats12years2.jpg

Az egyik konfliktus, amit Ford karaktere szül, a Paul Dano által alakított munkafelügyelő és Solomon között robban ki, amikor a rabszolga okosabbnak bizonyul a hajcsárnál. Az igazán érdekes rész viszont akkor kezdődne, amikor az éjszaka közepén, puskával a kezében idegesen járkáló Ford azt sejteti, hogy Tibeats még az udvarház ellen is hajlandó lenne egy támadást végrehajtani a bosszú kedvéért. Már szinte el is képzelem a tökös westernt (vagy inkább southernt?), ahogy Ford őrült hajszába kezd Tibeats ellen, miután az mondjuk megölte a családját. És pont ekkor Ford neszt hall, kinéz az ajtón, és.... nem történik semmi. Ugrunk, és már Michael Fassbender okítja a rabszolgáit. Kár érte.

3. Shaw-ék12years3.jpg

A rengeteg hasonló témájú film közül talán egy sem igyekezett megmagyarázni azt a nyilvánvaló ellentmondást, hogy az ültetvényesek miért vonzódnak szinte kivétel nélkül az általuk csak állatként aposztrofált rabszolganőkhöz. (Epps esetében ez még valamennyire érthető, miután felesége nyilvánosan megtagadja tőle a szexet.) Ennek talán az egyik legérdekesebb megjelenése a Shaw házaspár, ahol még ez kicsit tovább is bonyolódik. Már eleve egy furcsa (és a többi ültetvényes által minden bizonnyal megvetett) megoldás, hogy az úr feleségül veszi szeretett rabszolganőjét. Az már egy kicsit kevésbé, hogy az utóbbi csak megjátssza érzelmeit, viszont az igazi csavar ott jön, hogy az asszony bevallása szerint a férfi csak látszólag hűséges. Szóval akkor mi is olyan vonzó a fehér férfiak számára a fekete nőkben? Mert azért ez többnek tűnik egyszerű úri hóbortnál. Ráadásul ezen kívül az is megérne egy misét, hogy Mrs. Shaw hogyan tudja feldolgozni, hogy már szabad emberként uralkodik egykori sorstársai fölött. Viszont ha igazán nem-konvencionális rabszolga-rabszolgatartó szexuális kapcsolatot keresünk, abban egyértelműen a Spartacus járt az élen, amikor megfordította a klasszikus nemi szerepeket. És azt azért meg is tudnám érteni, mi lenne a vonzó például Mrs. Epps számára egy fekete férfiban, hogy még a nyilvánvaló társadalmi különbségeket is áthidalja ez a vágy. Lars von Trier pedig sírva könyörögne egy ilyen filmötletért.

4. Armsby12years4.jpg

Garret Dillahunt szinte csak cameozik ezzel a karakterrel, viszont talán az egyik legjobb figurát villantja fel még így is. Eleve bizarr, hogy egy fehér embert láthatunk a rabszolgák soraiban (bár, ha jól értettem, gyakorlatilag nem számított rabszolgának), viszont ami még érdekesebb, hogy hogyan próbál megállni a lábán ebben a világban. Az alázatos, kedves emberből, akiben az újabb rabszolgamentő előfutárát látjuk, egyszerre egy könyörtelen, számító karakter válik, amint arra lehetőség adódik. Sajnos ezt már csak Epps tolmácsolásában halljuk, így sem azt nem tudjuk meg, mi történt vele, miután Solomon sikeresen megúszta a felelősségre vonást, illetve azt sem, hogy a továbbiakban hogyan tudott érvényesülni a rabszolgák között, és milyen ármánykodással küzdötte volna magát felfelé. Megint a Spartacus-ra kell visszautalnom, a sorozatban hasonló szerepet betöltő Ashur az egyik legjobb karakter volt, és bizony bőven van fantázia az ilyen ellentmondásos szereplőkben.

5. Brown és Hamilton12years5.jpg

Őszintén szólva egyszer sem mondták ki egyértelműen, de úgy tűnik, hogy a két cirkuszos adta el Solomont rabszolgának. Innentől kezdve viszont egészen érdekes, hogy Hamilton érkezik főhősünk kiszabadítására (bár, mint mondja, ezt inkább a súlyos vádak hatására tette, mintsem jóindulatból), de szemmel láthatólag akkor sem igazán kerül szóba, hogy azért mégiscsak pokollá tette egy ember életét 12 évre. Szóval elég keveset tudunk meg erről a két karakterről, viszont már önmagában is érdekes ez a rendszer, hogy szabad embereket szolgasorba lehet taszítani. Mindezt Freeman (Paul Giamatti) bizniszével kiegészítve egy egészen érdekfeszítő történelmi film jöhetett volna létre egy olyan bizarr üzletágról, amelyről idáig szerintem nem sokat hallottunk. (Nagy kár, hogy végső soron ebben a filmben sem hallunk szinte semmit róla.) Akár egy egészen komoly gengszter-eposzt is lehetne írni a rabszolga-kereskedést teljesen illegális módon űző emberekről.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr125699312

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

REMY · http://supernaturalmovies.blog.hu/ 2014.01.03. 01:47:13

Na, ez már valami. Remek kis cikk lett.

Benedict Cumberbatch karaktere nagyon jó volt, azt még simán néztem volna tovább. Illetve Fassbenderé...

Mindenből kaptunk egy kicsit, de ez pont annyira volt elég, hogy megszülessen egy ilyen poszt. Igazság szerint nem egy rossz film a 12 év rabszolgaság, de sok ziccer maradt ki, és emiatt mindig lesz egy keserű szájíz.

Shame sokkal jobb szerintem. S.M. legjobbja eddig.

lisztes · http://www.facebook.com/LisztesMegmondjaATutit 2014.01.03. 10:28:59

Jó cikk nagyon! Minden szál érdekes lenne teljes filmként.

Gaben No.1 2014.01.03. 12:08:21

Jó gondolat.
De szerintem Ford karaktere abszolút beleillett a történetbe, nem úgy, mint Bass. Az a beszéde Eppshez, az valami botrányosan életszerűtlen volt. Majd persze, egy jött-ment ács fog felszólalni a rabszolgákért és kiokítani egy ültetvényest. A moziban is ott néztem, hogy ez vajon jutalomfalatot akar tőlem vagy mit?
Maga a film jó volt, kifejezetten erős jelenetekkel, de ha ezért el fogja vinni akár McQueen, akár a film producerei az Oscart, egy kicsit csúnyán fogok nézni. Viszont Fassbendertől nem sajnálnám, elhittem róla, hogy egy szadista állat annak ellenére, hogy egy jó ideig nem csinált semmit.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.01.03. 12:16:18

@Gaben No.1: Nem tudom, azért mai fejjel szeretjük úgy gondolni, hogy az értékeink régen is természetesek voltak. De akkoriban szerintem egy Ford is annyira komolyan gondolta, hogy a rabszolga nem ember, mint mi a szólásszabadságot vagy a nők választójogát. Nem feltétlenül volt életszerű nekem ez a jófej ültetvényes figura, főleg, hogy kb. minden rabszolgás filmben van egy ilyen (a Djangoban mondjuk Waltz karaktere nem volt ültetvényes). De nem is ezen van a hangsúly, igazad van abban, hogy végül is a történetbe illett.
Bass kapcsán meg nekem is hasonló érzésem volt, remekül összefoglaltad. :D

Gaben No.1 2014.01.03. 13:57:58

@danialves: Ez igaz, ezt elfogadom. De azért Ford sem fogadja el őket egyenrangúnak, és az szerintem lehetséges, hogy abban a korban is egy némiképp humanistább ültetvényes, meglátva, hogy egyik birtoka lényegesen edukáltabb a többinél, kegyeibe fogadja őt és már-már egyenrangú emberként bánik vele. Legalábbis nekem csak az rémlik, hogy Solomon kapott némileg különösebb bánásmódot és a többiekkel igyekezett kerülni a kontaktot.
De amúgy nagy részt valóban egy véleményen vagyunk. Szerintem az is látszik, hogy rendezésileg sokkal több volt a Shameben, mint ebben. Ott egyszerűen remekül volt minden megkomponálva ahhoz, hogy egy magával ragadó atmoszférát teremtsen. Itt meg éreztem rajta a McQueen jegyeket (pl.: hosszan kitartott snittek, zene nélkül csak a szereplő arcáról), de itt közel nem volt akkora súlyuk, mint a Shameben. Néha csak olyan alibinek érződött, mintha McQueen integetne, hogy amúgy én rendezem a filmet.

martineden 2014.01.03. 19:36:25

, hogy az ültetvényesek miért vonzódnak szinte kivétel nélkül az általuk csak állatként aposztrofált rabszolganőkhöz.....Ez egy buta kerdes.Keress magadnak egy fekete baratnot es rogton megtudod,h mert.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.01.04. 01:08:59

@martineden: Rendben, feltétlenül, még szerencse, hogy Magyarországon igen jelentős számban élnek...

De az ellentmondást elsősorban nem a bőrszín adja, hanem hogy az általad állatnak tekintett bármihez miért vonzódsz. Ha pl. felteszem ugyanezt a kérdést kecskével, akkor butaság, mert kerítsek egy kecskét és megtudom?
süti beállítások módosítása