A rettenthetetlen / Braveheart (1995)
2013. december 02. írta: NY124

A rettenthetetlen / Braveheart (1995)

braveheart411363.jpg(Erről az egész klasszikus hétről, illetve a posztok összesítője.)

A Gladiátort elemző poszt után most A rettenthetetlen kerül sorra. Őszintén megmondom, hogy én ezeket az alkotásokat „rokonoknak” tekintem, mert megnézve őket szembetűnően hasonlóan tálalják a tartalmukat, patetikusak és monumentálisak. A rendező Mel Gibson egy mára már nagyon megosztó személy lett a filmvilágban, de 1995-ben ez a darab még tíz Oscar-díj jelölést és öt átvehető szobrocskát jelentett a számára. Ebben is hasonlítanak a már fent említettek, hiszen a Gladiátor is ugyanennyit kapott az ezredfordulón, plusz én még azt is kiemelném, hogy több olyan listára is felkerültek, amelyek a tíz történelmileg legpontatlanabb filmeket szedték össze, némelyeken Mel Gibson több filmmel is. De ezt már csak halkan jegyzem meg, mert az előző kritikámban ezt eleget hangsúlyoztam, itt most csak a fontosabbakat fogom említeni.

A sztori itt is széleskörűen ismert, de röviden összefoglalom. William Wallace (Mel Gibson), a XIII. századi Skócia nagy hőse a történet elején még gyerekként elveszíti édesapját, és elhagyni kényszerül szülőföldjét. Felnőttként visszatér békét és nyugodt életet óhajtva. Szerelmes lesz gyerekkori barátjába (Catherine McCormack). Ám mindez nem tart sokáig, mert az angolok, I. Edwarddal (Patrick McGoohan) az élen Skócia III. Sándor után megüresedett trónjára törve Wallace békéjét is megzavarják. A bosszú és hazájának szeretete által vezérelt William hamarosan a skót függetlenségi háborúk vezetőjévé válik.

Már a film elején is elhangzik a narrátor szájából egy kijelentés, mely szerint lehetséges, hogy történethamisítónak bélyegzik, főleg a csúnya angolok, de hát a történelmet azok írják, akik felakasztják a hősöket. Ilyen szentencia után nem csodálkozunk, hogy a film nem objektív és az első perctől kezdve fenntartja magának a részrehajlás lehetőségét. Ezzel nagyon erősen is él. Már ott kilóg a lóláb, hogy az angolokat párhuzamba vonja a hősöket felakasztókkal. Később kiderül, a két fél ábrázolása (skót és angol) sem korrektségre tör, hanem tele van utalásokkal. Az angol nemesek mind visszataszítóak, csúnyák és kegyetlenek, a katonák szintén, még a szemük sem áll jól. A skót férfiak a lehető legtöbb esetben jóképűek, dől belőlük az erő és a férfiasság. I. „Nyakigláb” Edward sem kerülheti el a kiforgatást, egy megosztó, de erőskezű lovagkirályból egy gonosz ripacs lett, aki mindig a legújabb kis gonoszságon gondolkodik, mert egy teljes királyság egyben tartásához és háborúk levezérléséhez csak ennyire van szükség. Gibson és Randall Wallace (Pearl Harbor, The Man in the Iron Mask) még a ius primae noctis felhasználását sem féltek előkapni a nekik megfelelő aspektus érzékeltetéséért, pedig ennek léte minimum kétséges.

braveheart_Angus_Macfadyen_003_1.jpgA külsőségek és például a homoszexualitás is párhuzamba kerül a negatív belső tulajdonságokkal, II. Edward (ekkor még hercegként) ennek a legékesebb példája, viselkedése nevetséges, kicsapongó életére állandóak az utalások, de az nem feltétele az inkompetenciának. A skót áruló pedig az egész filmben a legnagyobb tetű, és az ábrázolása is végtelenül torz. Természetesen az angolok ennyire negatív beállítása és a felettük való győzelem az Egyesül Államok lelkét és önérzetét simogatja. Ezzel szemben William valószínűleg annyira jó az ágyban, hogy a hercegné már a gondolatába is beleszeret, megkezdődik a l’amour, ami a két harcban álló országon és népen keresztül is képes kivirágozni.

Az erőszak megjelenítése is kétarcú a filmben, és itt is megjelenik a fegyverpornó, de ez a kisebbik probléma. Wallace és a skótok által a háború alatt elkövetett kegyetlenség az egész filmben igazolást és feloldozást kap, mintha az a jó érdekében elfogadható lenne, de amit ellenük követnek el az véreskezű gonoszság. Ez a tárgyalási jelenetben bukik ki leginkább, ahol a hercegné a szemükre veti, mennyi halált okoztak, erre meg William riposztként elmondja a király kegyetlenkedéseit. Mi ez? Verseny? Az, aki mocskosabb dolgokat sorol fel a másikról az nyer, és akkor ő nem gonosz? Bár ugye ez lekicsinylő fogalmazás, úgy érzem, ilyetén módon érzékeltethető leginkább. Az önirónia, ha nem is szándékosan, de benne van a filmben, hiszen a skót hős egy emberégetés után a következő jelenetben már szerelmetesen turbékol.

brave4545.jpgUgyanebben a jelenetben szóba kerül a tárgyalás és a háború, a béke és rabszolgaság, illetve a Gibson-filmeknél tipikus vallásos töltet. Ezen dilemmákat is egy egyszerű suhintással vágja át a film. Azon nemesek, akik tárgyalnának az háború helyett ostobák, gyávák és marakodóak. Fel sem merül annak a lehetősége, hogy egyszerűen valaki nem akarja, hogy több vér folyjék. A harctéri küzdelmek felmagasztalása a béke és rabszolgaság kérdéskörében is folytatódik. Amikor a vezérnek felajánlják azt, hogy a békéért cserébe földeket és pénzt kap, azonnal elveti, mindennemű mérlegelés nélkül, mondván ez nem egyezség, csupán Nyakigláb próbálkozása, az ő szolgasorsba döntésükre, szabadságuk elvételére.

Ha már szabadság, akkor fontos megjegyezni, hogy a filmet átlengő skót nacionalista önérzet, hazafiasság és a végén zajló jelenetben Gibson által oly erősen hangzotatott szabadságeszmény a 13. század végén, 14. század elején még a kanyarban sem volt. Így az arcfestés kicsit szemöldökráncolásra ad okot, hiába vált ikonikussá. Amennyiben a metafizikai megfogalmazásra gondoltak, akkor elnézést kérek, de kétlem, hogy egy skót függetlenségi háborúkat felölelő mű így értelmezné ezt. Ha ezt megfelelő formában teszik bele, nem az egyik oldal teljes degradálásával, egy rossz szavam nem lenne. Hiszen az, hogy egy akkoriban még nem létező eszmét implementálnak a régi eseményt feldolgozó műbe, nem ördögtől való.

braveheart012.jpgA konkrét filmes technikai résznél én a forgatókönyvet és annak a történetvezetési metódusát venném először górcső alá. A történet bár halad előre, nem megfelelő a jelenetek és események közötti összeköttetés. Bár értjük, hogy itt csaták következnek egymás után, illetve közte vannak diskurzusok, tárgyalások, de nincs meg benne az a lendület és áramlás, ami ezt az egészet koherenssé tenné. Nincs megmagyarázva, hogy most miért indul Wallace York felé, csak egyszerűen ott terem, és kész. Biztos megvolt rá az oka, de hogy ez a filmben nem derül ki, az is biztos. Nem dokumentarizmust akarok, hanem kauzalitást, logikát, ésszerűséget. Ez az igény a párbeszédeknél is megfogalmazódik, és ez bár kisebb probléma, de szembetűnő, hogy némely esetekben a „nem tudom, neked miért mondom el, de azért elmondom” szinten zajlik az eszmecsere. A monumentális, látványos, mozgalmas csatajelenetekben viszont könnyű elveszni, mint a már említett filmes rokonával együtt, itt is lehengerlő a film, itt domborít a legnagyobbat. Igazi szórakoztató élmény látni, ahogy a történelem megelevenedik a szemünk alatt, és bár ezt kétséges eszközökkel teszi, attól még élmény marad. A zene hasonlóképp, itt is ehhez asszisztál, illetve főleg az elején jelentkező idilli szerelmi részekhez is kötődik. Az ilyen filmekre amúgy is nagyon erősen jellemző, hogy a zene nem általános hangulatfestést végez, hanem adott jelenetekhez végez hangulatfokozást.

A színészekre általánosan illik a szerepük, akármennyire is ellenszenves például a király megformálása, Patrick McGoohan szerintem nagyon jól hozta azt, kétségtelen. Sophie Marceau és Catherine McCormack elbűvölőek, kár hogy Isabelle hercegnő lényegi szerepe kimerült annyiban, hogy miután Murron halálával a bosszúnak megvolt az indoka, legyen azért egy kialakuló párocska is. A megismert személyekre általánosan jellemző, hogy inkább céljuk és cselekvéseik vannak, mintsem e mögé pluszban elhelyezett karakterük, karizmájuk. Erre Mel Gibson a tökéletes példa, aki szerintem inkább Mel Gibsont alakítja a filmben, mintsem William Wallace urat.

Braveheart 3.jpgÉs tudjuk, hogy aki valós alapokra helyezett filmet készít, az felelősséget vállal. Ez itt nem fantasy, nem az a világ ahol bármi megtörténhet, és ha olyan sarkalatos, komoly eseményeket elevenítünk fel, ami egy nép életét évszázadokra meghatározza, azt felelősségteljesen kell tenni. Az emberek nem orkok, és nem nazgûlok, nem lehet velük csatározóst játszani, tisztelettel és felelősséggel kell eljárni velük. A Braveheart készítői ezt a felelősséget nem vállalták fel és veszélyes vizekre eveztek. A végeredmény egy ilyen filmmé vált, amit bár jó végignézni, de nem jó kielemezni, mert kételyek merülhetnek fel. Mel Gibson filmográfiájában hasonlóra találhatunk több példát is.

4,5/10

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr785669033

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

REMY · http://supernaturalmovies.blog.hu/ 2013.12.02. 12:16:28

Na jó ez már komédia, már bocsánat. 4,5/10 ahha...

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2013.12.02. 12:21:18

@REMY: Úgy érzem, hogy ezekre a kritikákra hamarosan kell valakinek a blogról írni egy másodvéleményt, mert lázadás lesz a vége. :) Nem akarok szabadkozni, egyszerűen az én mércém ilyen.

REMY · http://supernaturalmovies.blog.hu/ 2013.12.02. 12:26:25

@NY124 (Darvas Tamás): én megértem ha valakinek nem tetszik, de ezt túlzásnak tartom.

Joga 2013.12.02. 15:06:40

Mostanában így indulnak a napok:
- felkelek, kávé, reggeli, sajtó, Na-És-Ma-Vajon-Melyik-Közel-Kiváló-Filmet-Húzta-Le-A-Tamás, fogmosás, stb.

Kedves elemző, leszel szíves egy (számodra) tökéletes (9-10 pontos) filmről is kritikát írni, talán akkor sikerülne a "mércéd" megértése/elfogadása.
Mert nem rosszak ezek az NY124-féle alternatív elemzések, de egyelőre csak hideg, kérlelhetetlen logikával megírt analizálásnak (uram'bocsá b*szogatásnak) tűnnek, és nem egy filmkedvelő (filmrajongó?) írásának.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2013.12.02. 16:27:49

@Joga: Az eddigi irományaim közül a Gladiator-Titanic-Braveheart hármas volt a leginkább "lehúzós". Az ez előtt keletkezett kritikáim között találhatsz 9-10 pontos filmeket is, és bár visszatekintve nem tartom azokat az elemzéseket hibátlannak (mert ugye az aki csinál valamit alapvetően igyekszik jobbat és jobbat produkálni), szívesen idelinkelem őket neked, csak szólj.
Ezen a blogon és a filmdroid.hu-n (ha beírod a keresőbe hogy "NY124") szabadon megtekinthető mind.

A továbbiakban több pozitív cikket is tervezek. :)

Dr_utcai_arcos 2013.12.02. 17:11:55

Én is kezdem úgy érezni, hogy ezek filmkritika paródiák. És annak is elég gyengécskék.

MolnarErik · http://heraldika.blog.hu/ 2013.12.02. 18:07:02

A lázadás kirobbanása (tkp szó szerint) és az első csatajelenet a filmtörténet legszuggesztívabb csatajelenetei közé tartozik. A támadó nehézlovasság, majd ahogy nekicsapódik a gyalogság falának, végül a közelharc véres forgataga, elképesztő, mozivásznon látva örökre beleég az emberbe. Gladiátor, Gyűrűk ura (a lovasroham itt ugyan megidézi, de a CGI összecsapás már kiábrándító hozzá képest) amatőr kezdők ehhez képest.

Agrael 2013.12.03. 00:52:39

Tudom, hogy az Oscar nem minden, de öt szobrot szar filmnek nem adnak. Az egyik kedvencemet gyaláztad meg, mert nincs ízlésed. Remélem a legjobbak sosem jutnak eléd, hogy oldalakon át fikázzad. Dilettáns.

Dr. Valentin Narcisse 2013.12.03. 03:17:01

Ez a film nem szar, de nem is a legjobb.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2013.12.03. 03:20:51

@Agrael: Úgy gondolom, hogy felesleges egy olyan kommentre válaszolni, ami az észérvekre alapozott párbeszéd halvány reményét se nyújtja, azért most mégis megpróbálom.

Az, hogy egy film Oscar-díjat kap, egy egyszerű tény, ami nem funkcionál védőpajzsként, csupán következtetéseket kell belőle levonni, illetve egy jelzés is lehet. Bizony, az Oscar nem minden, ezzel egyetértek, ám volt már rá példa, hogy erősen kétséges volt egy-egy díj, de ez szubjektív is, ebbe most nem mennék bele, talán majd máskor. Amúgy meg a zsűri sem tévedhetetlen, és érdekeik is vannak, ha úgy döntenek akár egy mókusnak is adhatják a szobrot. A rettenthetetlenre nem mondtam, hogy szar, ilyen szimpla kijelentésektől amúgy is távol próbálok maradni. Az értékelési rendszerem pedig szigorú. Tehát a Braveheart nem "szar" a fenti poszt és a most leírtak alapján (és nem is mókus).

Sajnálom, ha úgy érzed, hogy meggyaláztam az egyik kedvenced, de a kritikáim nem személyes támadások emberek érzelmei ellen. Filmgyalázó célzatúak meg főleg nem.
A válaszra természetesen van lehetőséged, meg az érvelésre is, elolvasom a kommenteket. Nyugodtan nézz vissza, sok jó kritikát olvashatsz, talán még erről a filmről is hallani fogunk.

CyberPunK 2013.12.03. 08:19:08

"Az angol nemesek mind visszataszítóak, csúnyák és kegyetlenek, a katonák szintén, még a szemük sem áll jól. A skót férfiak a lehető legtöbb esetben jóképűek, dől belőlük az erő és a férfiasság."

Melyik nemes volt csúnya, leszámítva a belterjes királyi családot? Azon meg ne lepődjünk már meg, hogy idegenbe katonának rendfenntartó szerepbe a hulladék jut.

"Ha már szabadság, akkor fontos megjegyezni, hogy a filmet átlengő skót nacionalista önérzet, hazafiasság és a végén zajló jelenetben Gibson által oly erősen hangzotatott szabadságeszmény a 13. század végén, 14. század elején még a kanyarban sem volt."

Akkor kérlek definiáld meg a mai kor gyermekeinek ezt az életérzést: kurvára irritál az, hogy megszállás alatt tartják a hazámat, és a megszállók szopatnak ahol tudnak. Tudod, mi ezt elkerülendő építettünk kővárakat a második tatárjárás előtt. Meg azért akadt pár lázadás megszállók ellen a történelemben előtte is.

"Nincs megmagyarázva, hogy most miért indul Wallace York felé"

Nincs hát, végül is csak a környék központja volt, ott tanyázott a helyi basszájba. Ez csak 100 nézőből 99nek esett le.

"Azon nemesek, akik tárgyalnának az háború helyett ostobák, gyávák és marakodóak. Fel sem merül annak a lehetősége, hogy egyszerűen valaki nem akarja, hogy több vér folyjék."

Azzal ugye tisztában vagy, hogy az ilyeneket régen árulóknak hívták, modernebb megfogalmazásban kollaboránsnak? Gondolom 48-ban és 56-ban is az volt a fasza gyerek a te szemedben, aki inkább csak tárgyalgatott volna.

Történelmi hűség: tudsz esetleg mutatni valami könyvet, filmet, egyebet ami hitelesen mutatja be a majdnem ezer éve történt eseményeket? Csak azért kérdem, mert 56-al kapcsolatban is rengeteg sötét pont van a mai napig, holott sokan élnek még azok közül, akik részt vettek benne. Ez mozi, nem dokumentumfilm. Bár gondolom szerinted a Jeanne'd Arc is történelmileg hűséges akart lenni...

Csilla_villa 2013.12.03. 08:45:46

Azt beszélik, William Wallace kevésbé patetikus szavakkal élt, mikor levágták ama nemes testrészét, nem volt ott szó holmi szabadságról, csak arról, hogy "Edward bekaphatja"...de ez csak olyan városi legenda.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2013.12.03. 10:38:59

@CyberPunK: Remélem elolvasod, és válaszolsz, ezzel egy jó diskurzust megkezdve, nem csak hit 'n' run kommenteltél.

A felsorolt jellemzőkkel a két fél részéről a filmbeli ábrázolás kettősségét, végletességét akartam kiemelni, amúgy az angol oldalt pártolók mind a királyi család jellemzőit hordják magukon light formában, a ripacs, modoros és kicsinyes gonoszkodó személyiség, mindegyik viselkedésén megjelenik, például a ius primae noctist kérő nemes is ugyanez az ellenszenves, visszataszító kategória, az áruló személye ijesztően is (a Bruce apa), ugye a II. Edward pasija is nevetségesen el van túlozva nőiesség, ugyanúgy mint maga a herceg. Ha két ember egyazon vonásainak jelenléte nem egy negatív sablon ráhúzásának metódusa, akkor megeszem a kalapom.

A liberalista szabadságeszme csak a 18. sz. felvilágosodásának vívmánya. Ezért is "skót függetlenségi háborúk", és nem szabadságharcok, mert nem volt meg hozzá az eszme, az elnyomás meg főleg, mert Edward hódítása nem volt teljes és végül sikeres sem. Akkoriban a jobbágyokat nem is érdekelte és nem is tudták, hogy épp ki kivel harcol pontosan, így nemzeti identitásuk sem nagyon volt, a nemesek pedig szimplán érdekből húztak egyik vagy másik oldal felé, példa erre nálunk a hódoltság ideje (mert ugye ott a magyar nemesek sokszor a törökkel is lepaktáltak). Wallace harcai sem paraszti indíttatásúak, hanem több nemes ember által vezetett akciók. Az eseményeknek, bőven hatalmi előzményei vannak, Wallace se paraszt volt. A várakat modernizációs célzattal épittete Béla, mert elég gáz volt, hogy egy hadászati szinten előttünk tartó nép ellen alig tudtunk kezdeni valamit, és a nemesek kaptak a kedvezményeken ami azzal járt, hogy felhúztak egy várat, a birtokadományok alapján. Így is el voltunk maradva ezen a téren nyugattól, de szimplán liberalizmusból senki nem fog várat építeni. A tatárjárás utáni várépítésnek így semmi "megszállók általi szopatást elkerülő" célzata nem volt, plusz a tatárok nem megszálltak, hanem fosztogattak.

York fontosságával tisztában vagyok, ám azt, hogy WW miért a film sehol nem fejti ki. Az, hogy ott tanyáztak az angolok, mindenkinek leesett, mert nem gyíkemberek ellen harcoltak.

Nem, az ilyeneket nem hívták árulónak vagy kollaboránsnak. A dolgok nem feketék vagy fehérek. Akármennyire is hihetetlen, de eleinte 56-ban sem Nagy Imre sem pedig a tüntetők nem akartak fegyveres forradalmat, csak éppen úgy alakult, hogy rájuk lőttek. Egyébként pedig 48-ban és 56-ban is elég sok tárgyalás zajlott, 48-ban éppenséggel Kossuthék programjáról, feliratáról a pozsonyi országgyűlés két tábláján, majd Bécsben, közben pedig Pesten ugye az ifjak sem azonnal fegyver után kaptak. Vagy őket is kollaboránsnak tartották? Hiszen ők is tárgyaltak, az utána fegyveresen történtek már a szabadságharc részei, és inkább 49-ben zajlottak. A dolgok nem úgy vannak, hogy csak fekete és fehér, vagy velünk, vagy ellenünk. És Nagy Imre is sokat tárgyalt, Deák se volt a harcok mellett, illetve az egész Batthyány-kormány is lemondott, a tárgyalási politika kudarca miatt. Pedig fasza gyerekek voltak. Ha gondolod bővebben kifejtem ezt az egészet.

Aztán, ha könyv alatt regényt értesz, mert könyvből tengernyi pontos van, de regénynél már ez más kérdés. Én a kritikában is inkább korrektséget kértem mint dokumentarizmust, erre példa Conn Iggulden Uralkodó sorozata, aki leírja, mit miért és hogy használt fel.
A sötét pontokkal kapcsolatban pedig csak annyit, hogy az általad emlegetett 56 és az "ezer éve történtek" (a film esetében 700 inkább) más sötét pontokat jelentenek. A régebbi esetnél az nem tisztázott, hogy pontosan mi és hogyan történt, míg a XX. század esetében jól dokumentált eseményekről van szó, ahol a kérdés inkább a miért, illetve a poltikai tisztázás, megítélés. Ezért is tartom nem túl jó példának, mert politikába nem akarok belemenni.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2013.12.03. 11:11:52

@NY124 (Darvas Tamás): Annyi javítással élnék, hogy *hadászati szinten tőlünk elmaradottabb.

Az elfogulatlanság érdekében.

CyberPunK 2013.12.03. 11:38:31

@NY124 (Darvas Tamás): Milyen viselkedést vársz el olyanoktól, akik elnyomásban tartanak egy országot, és az utolsó retkes kapuőr is királynak érzi magát, mert a jog és a törvény az ő oldalán van?

Még egyszer megismétlem: átlag büdös parasztot nem a freedom érdekli, hanem, hogy az idegenben játszó szintén büdös paraszt (mert ugyebár kb ennyi volt az átlag angol gyalogos és íjász akkoriban) miért verheti el következmények nélkül. Illetve miért erőszakoskodhat az asszonnyal és a lányával. Ehhez nem kell ideológiailag képzettnek lenni. Viszont az életérzés filmvásznon való megjelenítése már figyelembe veszi, hogy mi már ismerjük ezeket a fogalmakat és értjük a mögötte húzódó primitív elemi eszméket.

WW miért volt tisztában: amikor a nagybácsi megböki a fejét, hogy kitanítalak és utána megtanulsz kardot forgatni, az pontosan ezt jelentette. Meg aztán nem voltak annyira hülyék az akkori emberek, hogy ne legyenek tisztába a legminimálisabb közigazgatási dolgokkal. Átlagparaszt itt is tudta, hogy épp Visegrádon, Budán vagy Fehérváron mereszti a seggét az aktuális király.

Kollaboráns kérdés: én nem a megelőző dolgokról beszélek, hanem amikor már tombol a buli. A filmben a nemesek a kis győzelmek után is még tárgyalgatni akartak. Holott akkor már WW-ék biztosan kötélen végzik ,ha békésen rendezik a kérdést.

Könyv alatt történelemkönyveket értek. Azért az az időszak még erősen az volt, amikor nagyjából az maradt fent, amit az egyház megőrzött.

Tatárjárás: Én azt írtam, hogy a kővárakkal a fosztogatás elkerülését intéztük el. Szóval mi se szerettük, ha fosztogatnak. Márpedig az angolok folyamatosan fosztogattak, így ott is kellett lenni "szabadság eszmének" ami nem rajongott ezért a dologért, de ezt szerintem jobban leírtam a komment elején.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2013.12.03. 14:57:20

@CyberPunK: Ez nem ideológiai képzettség kérdése, hanem egyszerűen akkoriban maga a fogalom ilyen értelemben nem volt elterjedt. Amit te mondasz az elsősorban szerintem erkölcsi és morális kérdés, tehát mai fogalommal mondhatjuk úgy is, hogy erkölcsi szabadság. Majd az ebből kialakuló normarendszereknek a hiánya, jog és törvényesség, ezek által nyújtott biztonság és igazságosság. Ez teszi lehetővé a kegyetlenkedéseket amiket te mondasz.

De ebbe most ne menjünk bele, nézzük picit egyszerűbben. Az ilyen mérvű kegyetlenségek akkoriban nem voltak ritka esetek. Felektől függetlenül bármelyik éppen arra járó katona és sereg megtehette ugyanezt, főleg, hogy a már annyit ecsetelt nacionalizmus és identitás nem volt kifejlődve, nem számított hogy mely ország szülötte az illető, erre a mi történelmünkben is van feljegyzés. Még ehhez annyit jegyeznék meg, hogy akkoriban például az angol királyi udvarban még annyira érződött a francia hatás, hogy a társalgás nyelve a francia volt. Nálunk is voltak bőven vegyesházi uralkodók, és csak a későbbi korok felfogása által érezzük őket mégis magunkénak.

A WW miért ment oda kérdésnél az ok, amit már felhoztam a kritikában volt a valós kérdés, hogy hiányzott bármilyen olyan összekötő jelent, ahol szóba esik valami nemű stratégia.

A tárgyaláshoz annyit, hogy már egy kialakult háborúban is lehetséges a tárgyalás a megfelelő feltételekkel, ez is egy megfelelő módja a harcok lezárásának, konfliktusok kezelésének, nem csak a végső katonai győzelem. A harcok kimenetele amúgy sem biztos egyetlen pontnál sem, az árulás is benne van a pakliban. Ezzel kevesebb a halott is. A film mindezt a nemesek kollektív gyávának titulálásával és a harcokon kívül más opciók kizárásával elintézi.

Az általad említett egyszeri emberhez és elnyomáshoz még annyit, hogy az elnyomás szó nagyon vitatható ebben a témakörben, mivel mindkét rendszer monarchikus, plusz Edward hódításai sem voltak teljesek és tartósak. A parasztokkal érvelni pedig szintén erőltetett és túlzó, mert az egész felkelést a nemesek szították, WW is nemes volt. Ellenük nem voltak ilyen kegyetlenkedések, sem túlzott elnyomás, akkor ők miért indították volna a harcokat és szították volna a tüzet a pórnépben? Hatalmi érdekek, én azt mondom.

Az egész vitában amúgy látszik, hogy a film és a valóság között óriási feszültség van. Így a te, és az én érveim is nehézkesek, mert a filmben történteket nehéz alátámasztani a valósággal. Megkérdőjelezni és kritizálni, ahogy én tettem, annál inkább.

CyberPunK 2013.12.03. 15:12:21

@NY124 (Darvas Tamás): Nem szeretnék belemenni mélyebben, mert nem biztos, hogy tudok már reagálni.

"Így a te, és az én érveim is nehézkesek, mert a filmben történteket nehéz alátámasztani a valósággal. Megkérdőjelezni és kritizálni, ahogy én tettem, annál inkább."

Ha nehézkesek az érvek, akkor megkérdőjelezni meglehet, de kritizálni már azért necces, nem?

Egy dolog biztos: a film amikor megjelent nagyot szólt, sokaknak tetszett, sőt imádták, imdb-n 8,4-es átlagot képvisel még most is. Ezt 18 évvel később kritizálni, majd ráverni egy 4,5-et picit erősnek érzem.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2013.12.03. 15:16:36

@CyberPunK: A megkérdőjelezésben teljesen igazad van, a kritizálást pedig úgy értettem, hogy filmkritikát megfogalmazni róla.

Bizony nagyot szólt, és a film szerintem egyáltalán nem elavult. 18 éves létére szerintem bőven elemezhető, de figyelembe szoktam venni az értékelésnél a korát a műveknek.

A gondolatok amelyek megfogalmazódnak benne, szintén időtállóak, és nem öregednek cseppet sem.

ThePretender 2013.12.05. 00:50:34

Végre egy normális blogger ír filmkritikákat! Végre valós kritikákat olvashatok normális osztályzatokkal, nem ilyen finomkodó ömlengéseket, olyan íroktól akik igyekeznek betartani azt az ilyen bloggerek közti íratlan szabályt, hogy "klasszikust nem húzunk le". Köszönöm! Olyan jól esett, hogy pont a Titanicot, a Gladiátort és a Rettenthetetlent választottad ki, most jöhetne valami Spielberg film (mondjuk az E.T vagy a Ryan közlegény megmentése című förtelmes propaganda).

osvathzoltan 2013.12.05. 01:19:51

Ryan közlegény top10 háborús filmben nincs benne szal az is megérdemelné a 4 pontját

Rafael Jiménez Valéra (barátoknak csak Rafi) 2013.12.05. 17:01:22

Nem volt rossz a kritika, éppen nem régen láttam végig a filmet (sokadik nekifutásra). Egynek elment, soha nem nézném újra.

Nekem világ életben elég középszerűnek tűnt, nem értem azokat, akik leklesednek érte. Szerintem a kritika nagyjából megfogalmazta az én aggályaimat is.

Plusz még hozzátenném, hogy a csatajelenetek, amik iránt itt többen is lelkesednek (+ érdekes módon ezt a poszt szerzője sem köpködte meg) - mai mércével - iszanyat olcsónak hatnak, még ha a számítógépes korszak előtt is forgatták. Mondjuk értem én, hogy badarság a Trója vagy a Nagy Sándor filme tömegjeleneteivel hasonlítgatni, na de akkor is...
Továbbá pl. a királynő sátrás jelenetétől esküszöm különb az Egri Csillagokban látott sátras jelenet szóval mindenhol tetten érni a low cost érzést.

Egyébként Gibsont nagyon bírom (színésznek is), a másik két rendezése iszonyat igényes, a Passió konkrétan top10 ever.

Donjon 2013.12.07. 08:18:09

Hol lehet megnézni a listát a legpontatlanabb filmekről?

Meth, Not even once 2013.12.12. 01:06:54

"A külsőségek és például a homoszexualitás is párhuzamba kerül a negatív belső tulajdonságokkal, II. Edward (ekkor még hercegként) ennek a legékesebb példája, viselkedése nevetséges, kicsapongó életére állandóak az utalások, de az nem feltétele az inkompetenciának."

Ez itt konkrétan hülyeség amit írsz, mert II. Edward tényleg ilyen volt. Gyengekezű uralkodó, akit kegyencei irányítottak gyakorlatilag egész kormányzása alatt. És valóban homoszexuális volt.

Szóval ha már ANNYIRA leoltod a filmet, hogy nem pontosan követi a történelmet legalább te ne írj hülyeségeket.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2013.12.12. 02:39:48

@Meth, Not even once: Kérlek, másold ki azt a részletet, ahol én azt állítom, hogy II. Eduárd nem ilyen uralkodó volt (bár megítélése erősen ellentmondásos). Én azt mondom, hogy a homoszexualitása és inkompetenciája túlzottan hangsúlyos a filmben, amit párhuzamba is állít egymással a film. Ami hülyeség, mert ha valaki meleg, nem lesz együgyű, az már más kérdés, hogy kevés a példa a történelem során az ilyen uralkodókra. Ráadásul a film még túlzó is ilyen tekintetben, szerintem. Ez a film készítőinek világnézete alapján akár szándékos is lehet.

Donjon 2014.02.04. 14:46:13

@NY124 (Darvas Tamás): Köszi, mondjuk Jurassic Parkot mint történelemhamisítót pellengérre állítani. :)

Szerintem el kell vonatkoztatni, én történelmi filmeket úgy nézem, hogy a rendező milyenek szerette volna látni a valós eseményeket. Mindig utánaolvasok a háttérnek, arra, hogy felkeltse az érdeklődésemet az adott kor iránt mindenképpen hasznosak.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2014.02.04. 14:51:40

@Donjon: "Szerintem el kell vonatkoztatni, én történelmi filmeket úgy nézem, hogy a rendező milyenek szerette volna látni a valós eseményeket."

Igen, csak a rendezőnek a világlátása nem mindig a legszimpatikusabb. :D

Donjon 2014.02.05. 13:45:59

@NY124 (Darvas Tamás): Ezért nem fogadok készpénznek egyik filmet sem, igyekszem több forrásból meríteni. A filmet meg mint szubjektumot kezelni erős fenntartásokkal.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2014.02.15. 12:59:24

A Gladiátor kapcsán még elnéző voltam, mert egyrészt azt a filmet annyira azért nem szeretem, (amellett, hogy nagyon jónak tartom, tényleg van benne pár rész aminél rezeg a léc) de bármikor újra tudom nézni. Ez a film a mai napig érezteti hatását. Egy etalon. Gibson előásott egy "szabadságharcost" és nem mellesleg az újkori filmek legütősebb kardozós, csatázós történelmi filmjét öntötte aranyba.

Az nem véletlen, hogy rokonoknak tekinted őket, hiszen ha nincs Rettenthetetlen és annak kritikai és pénzügyi sikere, akkor nincs Gladiátor sem, ha nincs Gladiátor, nincs Trója, stb. Szal Minimum tesók. De már a Gladiátor is egy az egyben nyúlja a Rettenthetetlen csatajelenetit. és mai napig így veszik fel a tömegjeleneteket. Oldalról mutatják a két tábort, ahogy egymásnak esnek, és ide-oda csapnak, nem pedig párbaj alakul ki az emberek közt. Igazi vérgőzös irtás, ami már nem a régmúlt tömegjelenetit utánozza. Forradalmi újítás. Azóta minden filmben kizárólag így látjuk a csatákat, Gyűrűk Ura, Narnia, Hófehér és a Vadász, 300, a lista végtelen. A lelkesítő beszéd alapvetése szintén ez a film. (Hófehér és a Vadászban meg láthatjuk a harmatgyenge próbálkozását szintúgy - meg most a Herkules Legendájában is).

Nem értem miért kellene objektívnek lenni egy ilyen filmnek. Pláne, hogy skót hősökről meg lehet számolni hány film készült (talán csak a Rob Roy?) miközben az elnyomó és kizsákmányoló angolokról temérdek film és sorozat se szeri se száma...

Nem hiszem, hogy Gibsonon kívül olyan szép férfiideálok sorakoztak volna fel a skótok közt, és az angolok sem csúnyábbak, egész egyszerűen ez itt a középkor kérem szépen.

Szerintem meg tök hiteles a hozzáállása: "a nyilvessző sokba kerül" "nah, mehetünk is haza" a legtöbb király - magyarokat is beleértve, olvasni nem tudó, műveletlen fasz volt, és ha valaki kicsit megszorongatta a nemeseket több pénzért, akkor máris ráakasztották az Igazságos jelzőt.

Aki homokos, az szépen öltse fel a keresztet és mehet seggrepacsizni a Szent Földre a Templomosokkal. Utoljára ez a görögöknél volt pozitív belső tulajdonság.

Nem feltétele az inkompetenciának, de elég nagy indikátora.

Hol látod te azt, hogy negatívan mutatják a skót árulót? Inkább vívódik és tépelődik mert fosik a végkimeneteltől, és miért is hinne egy parasztnak, nem látta előre a forgatókönyvet, nem tudja, hogy győzni fognak. Hogy győzhetnének a szedett-vedett skót irreguláris csapatok az őket elnyomó és legalább 500 éve katonáskodó angolokkal? Ráadásul a film végére megkapja a maga megváltását. Szóval nem értem mire gondolsz, hogy végtelenül torz lenne - ráadásul ő mondjuk még jóképű is.

Ennyire divatjamúlt a Lex Talio elv? Ami véleményem szerint még mindig igazságosabb volt mint korunk ahol 30 évig etetünk valakit állami pénzen, aki megölt egy másik embert csak azért mert az buzi volt...

Ha az angolok kegyetlenkedtek, majd jól vissza kegyetlenkedjük. Szerintem ez a film minden nemzet lelkét simogatja akiket elnyomtak, és nem véletlen, hogy a magyarok könnyen azonosulni tudnak a skótokkal és megértik a problémát, hiszen minket aztán 1526-tól folyamatosan elnyomott valami köcsög királyság. De mondok egy másikat, a mi történelmünk is igazolja a magyarok kalandozásait, a tatárok kalandozásait annyira nem, azt tatárjárásnak bélyegzi. Szörnyű.

Ekkoriban egyáltalán nem azért nem harcoltak a nemesek "mert nem akarták, hogy több vér folyjon" akik ekkoriban nem szerettek harcolni, azok tényleg gyávák, lusták voltak. Kizárólag akkor vonultak hadba ha gazdaságilag az megtérült, sőt előreláthatólag haszonnal járt. A magyarok gyakran azért játszottak el területeket a török kezére, mert nem olcsóbb volt újjáépíteni a várat, várost, miután a török eltakarodott mint sereget gyűjteni, és megvédeni a hazát. Nem véletlen, hogy aki elmebeteg módjára másképp gondolkodott és odacsapott, annak neve fennmaradt, mint Hunyadié, vagy Wallacé.

Persze, hogy nem volt egyezség, Nyakigláb egy percig se vette komolyan ezt a csürhét - a film leginkább ott sántít, hogy úgy állítja be a skótokat mintha lett volna esélyük, kb. annyi volt mint nekünk 49-ben az oroszok, vagy 56-ban a szovjetek ellen - csak szanaszét voltak a seregei idő kellett az összegyűjtéséhez. Ő Franciaországgal háborúzott, ami egy hatalom, nem a nyamvadt skótokkal, akik taknyos kölykök.

A szabadságeszmény talán nem, de az elnyomás elleni védekezés, az önrendelkezés felé való mozdulás igenis ott volt. Ami prózaian megfogalmazva kimerült abban, hogy ne ők fölözzék le a hasznot, hanem mi.

Az arcfestéssel nem értem mi bajod, az egy kelta hagyomány amit a helyi növényzetből nyertek a harcosok, és úgy gondolták mágikus védelmet nyújt a fegyverek ellen, így nem viseltek páncélt, (amire nem volt pénzük) gyakran még ruhát sem. Amiben sumákol a film az az, hogy ebbe gyakorta belekeverték a saját spermájukat is...

"tisztelettel és felelősséggel kell eljárni velük."
???

ahogy azt a középkorban tették velük...

és pont amiatt nem hőbörögsz, hogy Gibson legalább 20 évvel idősebb a szerepére?

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2014.02.15. 14:27:23

@scal:
Én nem kértem számon objektivitást a filmen, csupán azt írtam, hogy nem meglepő a végtelen egyoldalúsága és öncélúsága. Az pedig, hogy más népekről is készültek ugyanúgy egyoldalú filmek, nem fogja ezt a filmet jobbá tenni, egyik oldalon sem megbocsátható ez.

A filmben pedig az egyoldalú bemutatás, az, hogy a skótokat vérbeli férfiként ábrázolják, nem csak a szépségben mutatkozik meg, hanem a párbeszédekben is, stb.

A legtöbb király nem volt műveletlen, "olvasni nem tudó fasz", sőt, voltak nagyon művelt királyaink nekünk is, hogy egy párat említsek, csupán az Árpád-házból: Könyves Kálmán, Szent István, III. Béla. Az amit te mondasz, egy óriási általánosítás. Tény, hogy nem volt alapkövetelmény a műveltség, voltak ellenpéldák, de egy királynál azért elvárás volt egy minimum szint.

Az pedig, hogy a homokosság nem volt elfogadva a középkorban, tény, de jelenleg mi nem a középkorban élünk. Ennek a párhuzamba állítása a külsőségekkel és az inkompetenciával, kb. középkori szemléletmód, és egyáltalán nem igaz. Az ilyen elavult és nevetséges nézeteket támogatnod szíved joga.

A skót árulónál pedig más emberre gondolsz.

Igen, a Talio-elv elavult, attól függetlenül, hogy máig benne él az emberekben, ami természetesen érthető. De ez nem egyszerűsíti le a valós problémát, ami sokkal komplexebb.

"Ami véleményem szerint még mindig igazságosabb volt mint korunk ahol 30 évig etetünk valakit állami pénzen, aki megölt egy másik embert csak azért mert az buzi volt..."

Ismételten egy évszázados, erkölcsi, filozófiai, szociális és emberi problémát egyszerűsítesz le nevetségesen. Nem is mennék bele részletesebben.

Azt értem, hogy simogatja a lelkét az elnyomottaknak, de ez még nem indokolja meg azt, hogy egy kulturális termék ne beszéljen tisztességesen egy ilyen problémáról. Lehet, hogy nehéz elhinni, de itt is többről van szó, mint hogy egy "köcsög királyság elnyom" és hogy "jól visszakegyetlenkedik".
A magyarok kalandozásait és a tatárjárást pedig a történelmünk nem igazolja, csupán arról van szó, hogy a tatárjárás az országnak egy óriási csapás volt, és ezt írja le, a magyaroknál pedig kevésbé tér ki az ugyanilyen eljárásokra, mivel nekünk az nagyon is gyümölcsöző volt anyagilag. A fosztogatásokat, a kegyetlenkedéseket nem tagadja.

A nemesi harcoljunk-ne harcoljunk illetve a tárgyalás kérdését megint egy általánosítással kezded. Igen, az aki inkább egy asztalnál intézné volna el a dolgokat, beszélgetve, lehetséges, hogy hasznot akart húzni a dologból. De lehet, hogy egyszerűen nem akarja, hogy emberek haljanak meg feleslegesen, és talán mindkét fél jól járhat egy kompromisszumos megoldással. A film is és te is csak egy utat tartotok járhatónak.

Tudtommal Hunyadi és Wallace neve nem azért maradt fent, mert "elmebetegként odacsaptak", hanem mert kiemelkedő hadvezéreknek tekintjük őket.

Az arcfestésnél pedig az a bajom, hogy a mai zászlóban látható kék színeket idézi, ami bizonyítottan csak évszázadokkal később jelent meg a skótok színeként.

A tisztességes és felelősségel teli eljárást pedig az emberi karakterek filmben való ábrázolására mondom, ahol nem lehet egyik vagy másik félt orkokká degradálni.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2014.02.15. 21:02:56

@NY124 (Darvas Tamás): dehogy általánosítás, hirtelen mondtál 3 királyt a 22-ből, akik közül az egyik négybe vágatta a saját testvérét a hatalomért, a nagybátyját megvakíttatta, hátat fordít az igazi magyarságnak, és behozná a papokat, hogy itt térítgessenek - és akkor még szentté is avatják

Kálmán neve meg eredetileg gúnynév volt, mert egy idiótának tartotta a környezete, papnak készült, csak László korai halála miatt lett végül király, kicsit púpos, kicsit pikkelyes, egész nap bent koslat a könyvtárszobában, nem igazán királynak való az ilyen. Nem ez volt az elvárás. Aki már ismerte Európát úgy ahogy, és az akkori általános m műveltséget az már jónak számított, első vagy második Ulászlótól áll be az az elfogadott nézet, hogy nem ártana valóban mást is letudni írni mint a saját nevünket.

Szóval nem azok az ellenpéldák ahol nem tudott olvasni a király, hanem éppen fordítva. A kirívó példák amiket te említesz. Minek is írnának, olvasnának, arra valók a csuhások. Egy király az vadásszon, meg csatázzon. És akkor el is jutunk a nagy lovagi eszményképekig, akik ha túléltek pár hadjáratot már egész szép summát harácsoltak össze, utána persze egyből fontos lett az életük, hát ki gyakorolná az első éjszaka jogát, ha a végén fűbe harap? Az akkori lovagok mindent műveltek, csak épp erényes dolgokat nem.

Miért ne lehetne inkompetens egy homokos király? Épp elég hogy nem tudja a vérvonalat fenntartani. Pont egy ilyen időszakban, amikor 30-40 évig alig élnek az emberek.

Gyakran az egyszerű sokkal jobb, korunk általános rákfenéje a túlmagyarázás, túlgondolkodás. Ezért nem haladunk előre. 18.000 börtöntöltelékre jut 12.000-nyi hely. Régen a börtön csak ideiglenes megoldás volt a kivégzésig. Pénzbírság, vagy száműzetés, azt mehetsz amerre látsz. De persze tudom szélsőséges vagyok. Én egy pedofillal még akkor sem vagyok hajlandó kezet fogni, ha megbánta, meg leülte, akár ötvenszeresen is amit tett.

Ne is haragudj, de a magyarok fosztogatásait, meg kegyetlenkedéseit, olyan mívesen taglalják a források, mintha ünnepre készültünk volna. De hát ez már csak ilyen, mindenkinek a saját gyerek a legszebb, és valóban "a történelmet azok írják, akik felakasztják a hősöket".

No jó mondok egy konkrét példát. Kőszeg ostrománál Jurisics több mint egy hónapig tartóztatta fel a Bécs felé vonuló török hadat, az osztrákok meg basztak bármiféle segítséget küldeni, és amikor Jurisics végül különbékét kötött Ibrahim pasával, hogy mentse emberei életét, akkor árulónak bélyegezték és csak az utókor mentette fel, és nevezte hősnek. Még így is áruló lett, hogy előtte harcolt és elfogyott a seregének 9/10-e. Na így járt az, aki valami mást akart.

Különben is a diplomaták csúszómászóak. Mindig van valami hátsó szándékuk. De ha nem ebben az országban élsz, esetleg kérdezd bárkit mi a véleménye Görgeyről - habozás nélkül vágja rá 100-ból 99 hogy hazaáruló, már aki egyáltalán tudja ki volt ő, pedig lehet csak felmérte az esélyeket, és meghozta az egyetlen normális döntést, amit akkor lehetett tenni. Ellenben annak, aki kimenekült külföldre, és onnan buzdította az ország apraját nagyját, hogy az utolsó vérükig harcoljanak, minden városban van legalább egy szobra, meg utcája. és ez nem a középkor, ez mindössze 170 éve történt.

Wallace neve egyáltalán nem maradt fenn, csak a skótoknál, mindenki más utána ismerte meg, hogy Gibson előásta, és elég durván hőst faragott belőle. A skótok persze szeretik, mert másuk sincs aki csak kicsit is oda mert volna csapni az angoloknak. Nem is Hunyadit kellett volna írjak, hanem Dózsát, vagy Budai Nagy Antalt, mert inkább velük van egy szinten.

Persze hogy a kék színeket idézi, mert a skótoknak a kelták olyanok, mint a magyaroknak a szittyák, a kelták pedig már a római időben használták ezt, onnan származik az egész. Ott Wallace nyilván egy ősi szokáshoz nyúlt vissza, hogy még több hívet szerezzen magának. Aztán persze lehet Stirlingnél nem is történt ilyen, csak Gibson úgy gondolta nagyon jól áll. És igaza lett.

Ha ennyire zavar egyébként az egyoldalúság ebben a filmben - igazán kíváncsian várom a II. Vh-s filmkritikáidat, ahol a hős amerikaiak minden németet egy kalap alá vesznek, na ők tényleg orkok.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2014.02.16. 14:00:06

@scal: Érdekes, hogy minden állításodat úgy forgatgatod, hogy éppen a saját véleményedet támassza alá.

Azok a példák egyáltalán nem kirívóak amiket mondok, hidd el, hogy a királyok között mind a két véglet sokszor megjelent, az idő előrehaladtával pedig a megfelelő műveltség egyre többször megjelent. Egyszerűen a megfelelő államigazgatáshoz szükségeltetett. A vadászat meg az egyéb tevékenységek is nagy súlyt kaptak? Természetesen.

De ha az előző hozzászólásodban te azokat a királyokat akik nem rendelkeztek megfelelő tudással "műveletlen fasznak" nevezted, akkor az olyanokat akik életük nagy részét a könyvtárban töltik azok meg nem alkalmasnak királynak? Akkor most mit is akarsz mondani?
Szent István pedig egy nagyon racionális uralkodást vezetett az elejétől fogva, az idők kegyetlenek voltak, igen. De még mindig sokkal bonyolultabb a kérdés, mint hogy feldarabolja a tesóját, hátat fordít az "igazi" magyarságnak (?) behozza a papokat, és azok meg térítgetnek. Remélem tudod, hogy "az igazi magyarság" és a nemzettudtad a 19. század terméke, akkoriban nem így viszonyultak a dolgokhoz, és ha az a király aki megalapította a királyságunkat, ezzel pedig bebiztosította egy állam fennmaradását olybá tűnik immáron több mint ezer évre neked nem igazi magyar, hát legyen.

És megint egyszerűsítesz és általánosítasz: a két Anjou királyunk is, Zsigmond, Albert, Mátyás, mind-mind Ulászló előtt voltak, és bőven többre voltak képesek, mint hogy leírják a nevüket.

Lehet inkompetens egy homokos király, mégsem áll vele azonnali kapcsolatban. A film is és te is eddig nem azt állítottátok, hogy "lehetséges", hanem hogy egymással egyértelmű kapcsolatban állnak, szerintem érzékelhető a különbség. Remélem tudod, hogy az, akiről a filmben konkrétan szó van, II. Eduárd angol király négy gyermeket tudhatott magáénak, ezek közül az egy később III. Eduárd lett, egy nagyformátumű angol uralkodó. II. Eduárd természetes ettől még nem lesz jobb hírű király, de a kép ennél sokkal árnyaltabb.

A börtönös diskurzusba pedig még mindig nem mennék bele részletesebben, mivel nézeteid nem csak szélsőségesek, de szélsőségesen sarkítottak és buták is. Egy kis gyermeteg gondolatmenetet azért megengedek magamnak. De úgy látom ezek szerint te a régi gyakorlatból nem csak a kivégzéseket hoznád vissza, hanem a koholt vádak és politikai indítattások alapján az ártatlanok kivégzését is, esetleg kétes és nem helyesen megvizsgált nyomok alapján az ártatlanok halálba küldését is, esetleg lealacsonyítanád az állami büntetés-végrehajtást ugyanarra az erkölcsi szintre amin a gyilkosok állnak. Végülis ahol fát vágnak hullik a forgács, gondolom, ha tévedtünk, majd összeragasztjuk. Ha meg direkt kinyírtunk valakit akinek meg nem tetszett az arca, az már úgysem beszél.

"Ne is haragudj, de a magyarok fosztogatásait, meg kegyetlenkedéseit, olyan mívesen taglalják a források, mintha ünnepre készültünk volna."
Itt szerintem megint elolvastál valamit, én is azt mondtam, hogy senki nem tagadja a magyarok fosztogatásait. Az idézett mondat alapján a te állításod szerint a felakasztottak közül mindenki hős volt, ugye? Egytől egyig, sőt, máig minden harctéren meghalt ember egytől egyig feddhetetlen jellemű hős. Ugyan már. Emberek vannak és kész.

A Jurisics és Görgey példájához pedig csak annyit mondanék, hogy az, hogy hogy ítéli meg az akkori közvélemény és az utókor valakinek a tettét, az attól még nem lesz más. Az aki mást akar, mondjuk emberek életét menti meg mint Jurisics esetében, és valóban az a helyesebb tett, a közvélemény már egy teljesen más tényező. Ugyanez Görgey eseténél. Ha így járt, akkor így járt. A cselekedet még ugyanaz.

A kék színnel kapcsolatosan pedig: jól áll vagy sem, akkor is egy méretes nagy hülyeség. A szittya-magyar párhuzamot inkább hagyjuk, mivel az sem mindenki által elfogadott. Ez olyan, mintha mi mondjuk a tatárok ellen a muhi csatánál piros fehér és zöld csíkos arccal harcoltunk volna. Iszonyatosan groteszk és nevetséges kép.Szerintem még jól sem áll, anniyra nagy orbitális mellélövés.

A II. világháborús kritikámban, ha lesz, hasonlóan járok majd el, az egyoldalúság pedig sehol sem elfogadott.
süti beállítások módosítása