Jellemzően kétféle véleményt olvastam idáig erről az alkotásról: vagy teljesen lehúzták vagy a klisékkel való szakítás miatt dicsérték. Viszont jól emlékszem arra is, hogy az első trailer mennyire nem tudott semmilyen érzést kiváltani belőlem. A film pedig pont ugyanezt ismételte meg.
Rozsomák Farkas (Hugh Jackman) meglehetősen elunta az életét: a kanadai hegyekben vadkempingezik, rémálmai vannak halott szerelméről, szabadidejében pedig saját kezébe veszi az orvvadászat megoldását. Azonban szerencséjére még a nagasaki atomtámadás idején megmentette egy Yashida nevű japán tiszt (Hal Yamanouchi) életét, így most nyer egy all inclusive utat Tokióba, hogy elköszönhessen haldokló lekötelezettjétől. Aki nem is akar annyira meghalni, ugyanis felajánlja szuperhősünknek, hogy cserélje el vele a halhatatlanságát, amibe Logan azért minden életuntsága ellenére sem megy bele. Másnap azonban azt veszi észre, hogy bár Yashida meghalt, ő mégsem gyógyul olyan könnyen, mint korábban, ráadásul még a komplett Jakuzával is meg kell küzdenie, akik Yashida unokájának életére törnek.
Nem tudom mi alapján gondolta ezt bárki is másképpen, de a film forgatókönyve pontosan olyan, mint bármelyik blockbusteré vagy képregény-adaptációé. Meglehetősen kiszámítható sztori jelentőségteljes álom-hallucinációkkal, egyetlen szex által teljesen kicserélt főhőssel, és egy kicsit bizarr japán családi szappanoperával, amelybe meglehetősen erőltetetten sikerül Logant beleszuszakolni. Az egyetlen különleges elemként azt tudom kiemelni, hogy elődjéhez hasonlóan ez a Farkas-mozi sem szállt be a megalomán DC-Marvel csatába, minél nagyobb világmegmentést tűzve ki célul.
Röviden: egyszerű, sablonos, és a játékidő nagy részében azt várjuk, hogy mikor jön az a 2-3, az előzetesekből jól ismert akciójelenet, ami miatt befizettünk rá. Ráadásul még a szóban forgó akciójelenetekből is hiányzik mindenfajta ambíció és eredetiség. Az első még jónak is mondható, de azon kívül sem a látványosan kék háttér előtt forgatott vonatos közelharc, sem a többi, közepesen érdekes szamurájkardos összecsapás nem hordoz magában semmi különlegeset. Éppen ezért sajnos James Mangoldban (aki egyébként nemrégiben elvileg a folytatást is megkapta) is csalódnom kellett, mert a teljesen átlagos szkriptből csak egy teljesen átlagos filmet tudott forgatni. Nem lepődnék meg, ha csak a fizetéséért ugrott volna be a forgatásra, annyira lelketlen iparosmunkát végzett.
Kicsit úgy érzem, még ennyit is kár volt ezzel a produkcióval foglalkozni, mert annyira jellegtelen, hogy sem dicsérni, sem belekötni nem lehet komolyabban. Szerintem nem túlzok, ha azt mondom, hogy a két órás játékidő legjobb pillanata a stáblista után volt, és ebből kiindulva remélhetőleg egy sokkal jobb X-Men-t láthatunk jövőre.
6/10
