Démonok között / The Conjuring (2013)
2013. október 29. írta: NY124

Démonok között / The Conjuring (2013)

the-conjuring04_1.jpgMegvallom őszintén, hogy a horror filmes zsánert mindig egy picit mostohán kezeltem, mert számomra egy olyan stílus, mint a romantikus dráma, ahol van egy stabil, de jelentős közönségi réteg, amelynek alacsony igényeit nagyon könnyen ki lehet elégíteni, és emiatt elárasztják a piacot az erre a célra készült rossz minőségű termékek. Ráadásul sokszor öncélú is, ami csak vért és ijedtséget nyújt, az elsődleges célja ez. Emiatt minden jobb, többre való művet látványosan körbe szokás ünnepelni. Az egész tendencia jellemzőinek bemutatására remek példa a Fűrész franchise, amelynek az első részét a véren és sokkoláson túl is sokan elismerik, mivel van egy ezen túlmutató tartalma, erkölcsi tanulsága amit lehet valamire becsülni, annak ellenére, hogy rém egyszerű és sarkított. Ám ez a kicsi is szépen elsikkadt a folytatásoknak köszönhetően, amelyek természetesen folyamatosan érkeztek, de egyiknek sem sikerült elérnie az eredeti (valljuk be) nem túl magas szintjéig. Hiszen az olyan filmet, ami 18 nap alatt készül alig több mint 1 millió dollárból, addig kell húzni, facsarni, amíg minden idők legsikeresebb horror szériájává növi ki magát. Ehhez az egészhez a Démonok között úgy kapcsolódik, hogy azt és a fent említett sorozat első, és talán egyetlen jó részét ugyanaz rendezte: James Wan.

James Wan pedig mind ez idáig nem hagyta cserben a nézőit, mindig tudott értékelhetőt mutatni (nem remeket, értékelhetőt), és nem csak pocsék rémisztgetést szolgáltatni. A The Conjuring című filmmel ráadásul eddigi legjobbját tudta összehozni. Ed és Lorraine Warren paranormális kutatók és démonológusok beszámolóiból merít ihletet, a Perron család mellett a nagyon népszerű és hírhedt amityville-i szellemjárás történetéből, amelyből már eddig is sok dokumentumfilm és horror film készült, és ugyanúgy ahogy Wan esetében, ebből a témából is ez lehet a legjobb mozgóképi élmény. A történet a következő: A Perron család beköltözik az árverésen vett, magányos vidéki házukba, ám ott végtelenül gonosz, démoni erők munkálkodnak, amely az épület szörnyű múltjából táplálkozik. A szereplők tehát Warrenékhez fordulnak, hogy segítsenek megszabadulni az átoktól.

The_Conjuring_Trailer_Banner_4_2_13.jpgA cikk legelején kijelentettem, hogy a horror műfaj nem tartozik az általam kedvelt műfajok közé, ám most nagyon pozitívan csalódtam, és igazából ennek a kellemes csalódásnak az okai azok az alkotást jellemző tények és megoldások, amelyek végre valami igazán minőségit mutatnak az ijesztgetésben. A Démonok között nem egy buta végtagnyeső hentelés, nem a sötétből kiugró, hirtelen ijesztgetésre alapozó gagyi, hanem a Hitchcock-szerű pszichológiai feszültségkeltést alkalmazó horror, egy már-már kegyetlenül összetett thriller. Az így összehozott félelemérzetet ahhoz a korai, mély stresszhez tudnám hasonlítani, amikor gyerekkorunkban féltünk este az ágyban a szekrényből, ágy alól ránk leselkedő rémtől, de végül (mindenki tudja) nem történt semmi. Ugyanis a The Conjuring nem ijesztő a klasszikusan vett szempontból, végül az általunk várt borzalom nem manifesztálódik ténylegesen és véglegesen, csak újabb és újabb feszültségkeltő löketeket kapunk az ősi ösztöni félelmünkhöz. Így az igényes néző már nem érzi úgy, hogy hülyének nézik, a történet átélhető, és nem kapunk kézhez egyértelműsített, gagyi szörnyeket, hanem a saját fantáziánkra van szabva a félelem tárgya, így a felszabadulás a szorongásból nem történik meg.

Ehhez a kiváló rendezési és operatőri megoldások segédkeznek. Az elnyújtott jelenetek, a hatásszünetek, a szélesvásznú képek és a távoli-közeli felvételek teljes kihasználása, a remek nézőpont beállítások és váltások, még a tájról és a házról készült felvételek is szépek, beltér és kültér egyaránt. Ezek a mű nézése közben szembetűnőek és nagy elégedettséggel töltik el az embert. A szereplőkről ez már kevésbé elmondható, arra elég általánosságban a színészi alakítás, hogy az azonosulás kialakuljon és hitelesek legyenek, de kiemelni senkit nem tudnék, csupán dicséretet kap a négy főszereplőt alakító Vera Farmiga, Patrick Wilson, Lili Taylor és Ron Livingston (Wilsont jó látni, mint Wan visszatérő kedvence, továbbra is ügyes és már-már bosszantóan sármos). A gyerekek pedig cseppet sem válnak tipikus „idegesítő kisgyerekké”, ami szintén jó pont, jól lettek kiválogatva és dirigálva. A történet és a drámai adalék a sok szereplőnek köszönhetően szintén nem csak egy szálon halad, ami a már említett azonosulást is segíti és az érdeklődést is fent tudja tartani, nem fullad ki egy ponton sem.

theconj.jpgTehát Wan ezen filmje megérdemli a többszörös anyagi sikert (20 millióból készült és 310-et hozott), és annak ellenére, hogy horror lévén intellektuális adalékot ez sem hordoz magában, még mindig bőven az A kategóriában szerepel, túllép az igénytelenségen. Wan pedig a B filmes stílusokban folytatja tovább tevékenységét, a véres perverziókból most az autópornóra evickél át a Fast & Furious hetedik részével, reméljük ott is emel egy kicsit a színvonalon (a pornó-horror-autós párhuzam ilyen öncélú, exploit szemszögből nem is tűnik furcsának). Összességében nézve örömteli, hogy vannak még ígéretes próbálkozások az olyan stílusokban amelyek ennyire kötődnek a B szint szegmenséhez, és reméljük, hogy lesznek is, legyen az bármilyen formában megvalósítva, a szörnyestől kezdve, a misztikus, zombis, vámpíros módszereken át mindenhol érkezhetne több hasonlatos produktum.  Főleg a vámpíroknál.

7/10

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr175601612

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2013.10.29. 12:59:39

Az olvasók figyelmét szeretném felhívni arra a tényre, hogy az én pontozásom szigorú rendszerben működik, így a 7 pont az még simán jó értéket, és jó filmet takar. :)

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2013.10.29. 20:23:55

@NY124 (Darvas Tamás): Kár ezért, pedig biztos lett volna valaki, aki neked esik, hogy a Mama hogyan kaphatott több pontot ennél. Elrontod itt az ember szórakozását. :P :D

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2013.10.29. 20:25:57

@danialves: Igen, pont erre gondoltam én is. :D Valahogy fel kell hívni rá a figyelmet, hogy a különböző szerző különböző értékelési rendszert is takar. Ettől nem szabad elvonatkoztatni. ;)

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2013.10.29. 21:01:33

@NY124 (Darvas Tamás): Szeretném azt hinni, hogy ez nem valami balfasz miatt kell leszögezned, akinek múltkor is fél óráig kellett magyaráznod a Gladiátornál, hogy miért annyi, amennyi. :D

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2013.10.29. 23:05:25

@danialves: Nem, ezt a félrértések elkerülése végett, és annak kiemelése érdekében írtam, hogy a szerkesztőség egységének ellenére az értékelés mindenkinél egyedi. A Gladiátor pedig... hát igen, de az is csak egy vélemény. :) Másnak lehet más is.
süti beállítások módosítása