Háborúk mindig voltak és lesznek az emberiség történelmében. Belegondolunk néha, hogy milyen szerencsések vagyunk, hogy békében élhetjük a napjainkat? A kis mindennapi mérgeink közepette, amikor nagyszüleink néha korholóan ránk szólnak, hogy ez semmi ahhoz képest, ami a háború idején volt, döbbenten nézünk: miről beszélnek. Pedig nagyon is igazuk van: ők még átélték a nagy világégést, életre szóló élményeket és sebeket szereztek, olyan helyzetek elé kerültek, amelyeket nekünk remélhetőleg soha nem kell átélnünk. El tudjuk képzelni, hogy milyen az, amikor bombák hullanak az égből, hadi cselekmények közepette kell élnünk a mindennapjainkat? Az én nagyszüleim - szerintem okosan - soha nem voltak hajlandóak beszélni a háború borzalmairól, még akkor sem, amikor már felnőttem, csak egy-egy filmjelenet során párásodott el a szemük, és mondták csendesen: ez tényleg így történt. Nekünk, akik jóval a második világháború után születtünk, szerencsére már csak a filmvászon maradt a borzalmak felidézésére. Rengeteg alkotás született a témában, de igazán maradandó kevés. Régebben természetesen a hősies harcokon volt a hangsúly, aztán ahogyan időben távolodtunk az eseményektől, már lehetett szólni a holokausztról, és egyéb komoly erkölcsi kérdésekről is.
Ez az én teljesen szubjektív listám, kíváncsian várom a véleményeteket róla.
10. A halál 50 órája / Battle of the Bulge (1965)
A háború a vége felé közeleg, legalábbis az amerikai katonák 1944 karácsonyán az Ardennekben azt hiszik. Csupán Kiley ezredes (Henry Fonda) tart német támadástól, de nem hisznek neki. Aztán persze igaza lesz és ennek eredményeként egy óriási tankcsatába torkollnak az események. A filmből nekem máig Robert Shaw irgalmatlanul hiteles náci tisztje maradt meg elsősorban, na és persze Telly Savalas és Henry Fonda emelkedtek ki a szereplők közül. Nem filmtörténeti mérföldkő, de egy látványos háborús film, amelynek megdöbbentő mély pillanatai is vannak.
9. A tábornok / Patton (1970)
Egy korszak hőse volt a George C. Scott által megformált Patton tábornok, egy igazi szent szörnyeteg egoista, excentrikus, különc, és finoman szólva sem vette mindig komolyan a parancsokat, sokszor a saját feje után ment. Mégis ő volt az, aki kiverte Afrikából a győzhetetlennek hitt Rommelt. Ebben a filmben a tábornok emberi gyengeségeit is megismerhetjük, miközben végignézhetjük a második világháború több nagy csatáját. Oscar-eső hullt annak idején a filmre (egészen pontosan 7 szobrocskát vihettek haza az alkotók), megérdemelten, hiszen ez a monumentális alkotás méltó emléket állított a kiváló katonának.
8. Kelly hősei / Kelly's Heroes (1970)
Imádom ezt a filmet, ezredjére is betegre tudom nevetni magam rajta. A filmbeli aranyköpések legendásak lettek, pl. Kérnék egy szívességet. Értem. Na és ocsmányság vagy csak simán törvénytelen? Ne bombázz a negatív hullámaiddal! stb. Bazi Joe szerepében Telly Savalas, Kelly szerepében Clint Eastwood, és nem utolsósorban a finoman szólva is egy másik világban élő Oddball szerepében Donald Sutherland olyan pluszt tudott adni a filmnek,ami maradandóvá tette. A történet nem túl bonyolult: a háború kellős közepén Kelly úgy dönt, hogy eljött a bankrablás ideje, és mivel Bazi Joe-ék éppen néhány nap szabadságon vannak, nem maradnak ki a buliból, és mivel néhány tank is elkél az akcióhoz, jönnek a nem kicsit kattant Oddballék. És ebből bizony olyan fergetegesen jó film születik, hogy azóta sem sikerült überelni szerintem a műfajban.
7. Híd a Kwai folyón / The Bridge on the River Kwai (1957)
Mint mindenkinek, nekem is a zene ugrik be elsőnek, pedig a filmet is érdemes megnézni, mert nagyon erős drámai hatást vált ki. Délkelet - Ázsiában vagyunk, ahol a japánok egy stratégiai szempontból igen fontos hidat építtetnek az angolokkal. Felmerül az a morális probléma, hogy ha a híd elkészül, akkor a szövetségesek nagyon komoly veszteségeket szenvednek, ezért talán mégsem kellene felépíteni. A hidat építő foglyok két részre szakadnak, van aki építeni akar, van, aki nem. Ráadásul egy kommandós egység is elindul, hogy felrobbantsa a hidat. Aki még nem látta, feltétlenül nézze meg a 7 Oscar díjjal kidekorált alkotást, nem fogja megbánni!
6. A piszkos tizenkettő / The Dirty Dozen (1967)
Egy újabb klasszikus, melyet a történeten túl a szereposztás tett halhatatlanná. Reisman őrnagy azt feladatot kapja, hogy veszélyes bűnözőkből képezzen ki egy kommandós alakulatot, és a megszállt Franciaország területén likvidáljon egy kastélyban pihenő náci tiszteket. A nagy csapat kicsit nehezen áll össze, de innentől nincs más dolgunk, mint teljes gőzzel drukkolni nekik, hogy sikerrel járjon az akció, és éljék túl az öngyilkos küldetést. Lee Marvin, Charles Bronson, Telly Savalas, Donald Suhterland lubickol a szerepében, és a jól eltalált akció-érzelem arány, valamint a rossz fiúk megzabolásának története még ma is képes a székhez szögezni a nézőt.
5. Ryan közlegény megmentése / Saving Private Ryan (1998)
Az első negyedóra maga a sokk, emlékszem, amikor először láttam a moziban, percekig meg sem tudtam mozdulni, annyira döbbenetes volt a látvány. A normandiai partraszállás brutálisan őszinte bemutatása a film legerősebb jelenete, noha a a hátralévő több mint két óra sem leányregény. Miller századosnak (Tom Hanks) jutott a feladat, hogy az ellenséges oldal mögé behatolva megkeresse Ryan közlegényt, akinek három testvére már meghalt, ezért le akarják szerelni. Azonban az út hosszú, és felmerül a kérdés, hogy egy ember élete fontosabb-e, mint azoké, akik a megmentésére sietnek. Spielberg egyik legjobb filmje ez, sírós, ledöbbenős, katartikus élményt nyújt a nézőnek.
4. A zongorista / The Pianist (2002)
Roman Polanski kiváló filmjében Adrian Brody élete szerepét játszhatta el (azóta sem láttam semmi érdemlegesben, de hát ki tudja mit hoz még a jövő), Igazából a film ereje a finomságában rejlik: brutálisan erősen tud hatni a lefojtott erőszak, a líraian fényképezett képek mögött elrejtett irgalmatlan emberi dráma. Egy érzékeny művész szemével láthatjuk a varsói gettó tragédiáját, és a túlélésért folytatott harcot. Messze nem hibátlan film, de mégis erős érzelmi hatást vált ki (=százas zsepi és kispárna nélkül le ne üljük megnézni!)
3. A bukás - Hitler utolsó napjai / Der Untergang (2004)
A németek mostanában kezdenek szembenézni a náci múlttal (eltelt már az a történelmi idő, ami ehhez kell), ennek a folyamatnak a része ez a film is. Hitler utolsó napjait ismerhetjük meg, a Führer itt nem győztes hadvezér, hanem egy nagyon is gyarló ember, aki tudja, hogy közel a vég, és a bunker mikrovilágában készül az utolsó útra. Oliver Hirschbiegel ragyogó rendezésében (még mindig nem tértem magamhoz attól, hogy ezek után képes volt összehozni egy olyan szemetet, mint a Diana) a film döbbenetes erővel hat, le sem tudjuk venni a szemünket a vászonról, és a végén csak szomorúan, kiüresedett lélekkel meredünk a semmibe. Egy diktátor és egy nemzet haláltáncát láthatjuk, a főszereplő, Bruno Ganz pedig óriási színészi teljesítményt nyújtva teljesen átlényegül Hitlerré.
2. A tengeralattjáró / Das Boot (1981)
Akinek eddig nem volt klausztrofóbiája, annak ez után a film után biztosan lesz. Pedig elsőre nem túl izgalmas a történet: egy tengeralattjáró legénysége a mélyben reked és vissza akar jutni a felszínre. Mégis olyan erős a karakterek, a képek és a zene által megteremtett atmoszféra, hogy képtelenség szabadulni a filmtől, gyakorlatilag együtt lélegzünk a legénységgel, mi is részese vagyunk a történetnek. Három és fél óra tömény rettenet, izgalom, mindez a tenger mélyén egy acélkapszulába zárva. Csak erős idegzetűeknek ajánlom!
1. Schindler listája / Schindler's List (1993)
Az én generációmnak ez lett "a" háborús filmje. Tizenévesen láttam először Spielberg remekművét, és teljesen letaglózott: teljesen más a tankönyvekben olvasni a holokausztról és viszont látni a filmvásznon. Brutális őszinteséggel vágja a néző képébe a rendező a kegyetlen igazságot arról, hogy mit követtek el a nácik a zsidók ellen. Spielberg fő művének tartom ezt a filmet, amelyben Liam Neeson és természetesen Ralph Fiennes osztályon felül játéka is hozzájárul a katartikus élményhez.
Az utolsó 100 komment: