A szabadság himnusza / Amazing Grace (2006)
2013. október 01. írta: FilmBaráth

A szabadság himnusza / Amazing Grace (2006)

amazing-grace103.jpgRabszolga felszabadítás + Benedict Cumberbatch. Nem, ez sajnos még nem a 12 Years a Slave (tűkön ülve várom már azt a filmet, gondolom, ezzel nem vagyok egyedül), de néha gyöngyszemeket talál az ember lánya, ha elkezdi megnézni kedvenc színésze régi filmjeit.

Nem nézem meg Ben minden régi filmjét (ezt meghagyom az elborult fanoknak), csak azt, aminek érdekes a története, és jó színészek játszanak benne. Ez az alkotás mindkét kategóriának megfelel: az angol történelem egy kevéssé ismert, ám annál fontosabb időszakát eleveníti fel, és mindezt álomszereposztással teszi.

Anglia, 1797. William Wilberforce (Ioan Gruffudd)  parlamenti képviselő nagyon belefáradt már abba a harcba, melyet hosszú évek óta vív. Pedig a cél nemes, kortársai mégsem értik meg, miért olyan fontos neki a rabszolga felszabadítás eszméje. Szívbetegsége kúrálása közben megismerkedik egy fiatal lánnyal, Barbara Spoonerrel (Romola Garai), akibe annak rendje és módja szerint beleszeret, és elmeséli neki az életét. Láthatjuk a fiatal és idealista fiút, aki éppen megtalálja Istent, ámde barátja, William Pitt (Benedict Cumberbath) nem hagyja, hogy a vallásba meneküljön. Pitt ambiciózus fiatalember, elhatározza, hogy ő márpedig miniszterelnök lesz, és szüksége van William-re a kormányzásban. Így is történik, azonban Wilberforce-ból soha nem lesz igazi politikus, neki bizony hite van, és mindent megtesz azért, hogy álma, a rabszolgák felszabadítása valóra váljon. Nos, mint a történelemből tudjuk, ez az álom valóra vált, azonban addig hosszú, nehéz és rögös volt az út, régi barátságok enyésztek porrá, újak találtattak, elveszett a fiatalság, a naivitás, próbára tétetett az erkölcs, a hit, és természetesen a politika szennye majdnem mindent elmosott.

 

Szép film, komoly mondanivalóval, kicsit jobb forgatókönyvvel klasszikus lehetett volna. Ehelyett a sorsa a feledés lett. Szégyenszemre még én sem hallottam róla eddig, pedig az angol történelem és az angol filmek a gyengéim.

amazing grace 2..jpgMi volt a hiba? Alapvetően az, ami az életrajzi filmek problémája szokott lenni: túl sokat akart mondani, elveszett a részletekben, a történetre koncentrált, és nem a karakterre. A rabszolga felszabadítás valóban fontos erkölcsi kérdés, azonban nem derült ki igazán a filmből, hogy miért volt ez annyira fontos Wilberforce-nak, vagyis a motivációk nem kerültek igazán jól bemutatásra. Továbbá elég vontatott a film, nem mondanám, hogy unalmas, de nem is túlságosan érdekes. Főként a színészi alakítások mentik meg attól, hogy középszerű, tipikusan angol tévéfilm legyen. A főhős karaktere igen eklektikusan lett kidolgozva (vannak jó pillanatok, de nagyon zavaró, hogy sokszor egy nagyon jól megírt jelenet után egy rémesen gyenge következik), ellenben a mellékszereplők karaktere ragyogóan sikerült, így végül mégis élvezhető, időnként remek film született. A legnagyobb baj az, hogy nagyon szájbarágós a szöveg, nagyon mély akar lenni, és éppen ezért végül felszínes és érdektelen lesz. Nem magával ragadó a történet, ennek legfőbb oka az, hogy képtelenség azonosulni a nagyon gyengén megírt főszereplővel, ezért nem is drukkolunk neki. Viszont tökéletesen bemutatja  a film a korabeli angol társadalmat, a politikai intrikákat. 

A filmben az angol színészek színe-java játszik. Csak néhány név: Albert Finney, Toby Jones, Ciarán Hinds, Michael Gambon. Sajnos csak epizódszerepeket játszanak, azonban bebizonyítják, hogy nincs kis szerep, csak kis színész: egy-egy mozdulatuk, mondatuk többet mond el a karakterükről, mint egy egész könyv. Éppen ezért nagyon feltűnő és elszomorító a főszereplőt alakító Ioan Gruffudd nagyon is közepes alakítása, ahogyan Romola Garai sem remekel. Benedict Cumberbatch simán lemossa a vászonról Ioant (már  régen is ugyanolyan jó színész volt, mint most, csak akkor még nem volt ilyen híres), William Pitt miniszterelnök karakterének minden mélységét megmutatja. Rufus Sewell is kiemelkedően játszik.

A rendező, Michael Apted nem ma kezdte a szakmát (Nell a remetelány, Gorillák a ködben pl.), azonban most nem állt a helyzet magaslatán. A színészvezetésben nem volt hiba (na persze, ilyen színészeket nem nagyon kellett vezetni), azonban a film intenzitását nem sikerült végig fenntartani, jobb vágással sokkal érdekesebb és izgalmasabb lehetett volna a történet.

Összességében egy szép, de üres történelmi tablót láthatunk, melyet a színészi alakítások miatt érdemes megnézni elsősorban.

8/10

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr495532164

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

PuffCinq · http://puffcinq.blog.hu/ 2019.09.11. 13:23:26

Én még csak most írtam erről a filmről, de idehozom, hátha valakit érdekel egy másik megközelítés:

puffcinq.blog.hu/2019/08/01/amazing_grace_353

Örülök, hogy több írás született erről a filmről, és hogy erre a blogra is rátaláltam.:)