Miért nincsenek jó történelmi/életrajzi filmek?
2013. augusztus 03. írta: danialves

Miért nincsenek jó történelmi/életrajzi filmek?

Szinte minden napra jut egy hír valamelyik történelmi személy vagy esemény megfilmesítéséről, azonban mire ezek a projektek eljutnak a megvalósulásig, alig néhány emlékezetes darabról számolhatunk be, a legtöbbjük erősen középszerű, és feledhető lesz. Még a műfaj a Gladiátor által indított reneszánsza sem tett csodát ezekkel a témákkal, manapság pedig kifejezetten imádkozni kell egy jó történelmi/életrajzi alkotásért, én pedig kifejezetten alacsony elvárásokkal vágok bele egy hasonló filmbe. Azonban semmi sem reménytelen, úgy látom, van néhány klasszikus hiba, amit a filmesek szeretnek elkövetni, és a jelentős mennyiségű pozitív példa azt mutatja, hogy sikeresen el lehet kerülni ezeket.

A történelmi és életrajzi filmek legnagyobb hibája, hogy nem aktuálisak. Ez ebben a formában biztosan furcsán hangzik, de gondoljunk bele, mit tud a mai embernek mondani egy produkció, ami a rabszolga-felszabadításról vagy a nácik elleni harcról szól? A rabszolgák fel vannak szabadítva (napjaink etnikai feszültségei pedig teljesen más jellegűek), a nácik le vannak győzve, a nézőt pedig teljesen hidegen hagyja az egész. (Én pedig sikítva menekülök egy ilyen szinopszis láttán.) És még napokig lehetne sorolni az olyan témákat, mondanivalókat, amiket egyszerűen meghaladtunk az elmúlt évek, évszázadok során . Azonban nem lehetetlen a történelmi környezetbe olyan gondolatokat plántálni, amelyek akár 50, 200 vagy 1000 év távlatából is aktuálisnak tűnnek. (Persze ha maga a film a rabszolga-felszabadítás körül forog, akkor már alapból el van rontva az egész.) Nézzünk is rögtön két jó példát, hogyan lehet ezt megvalósítani:tortenelmi.jpg

Az ötödik pecsét: a Sánta Ferenc klasszikusából adaptált mű tulajdonképpen játszódhatna akár bármilyen önkényuralmi rendszerben, annyira időtlen morális kérdéseket feszeget és vitat meg. Soha nem is tudtam megérteni, hogy a kommunizmusban hogyan engedhettek létrejönni egy ilyen alkotást, hiszen a nyilas rezsim nyilvánvalóan csak egy erősen csereszabatos háttere csak az eseményeknek, és a sztori pont ugyanolyan aktuálisan szólt az ávós terrorról is, mint a nyilasokról. Emiatt talán nem is vehető a szó szoros értelmében történelmi filmnek, hiszen éppenséggel semmi szükség nincs a történet szempontjából az adott korszakra. Jöjjön tehát egy talán valamivel jobb példa:tortenelmi1.jpg

Trója: Nem túlzok, ha azt mondom, hogy ennek a műnek viszonylag kevés köze van Homérosz hőskölteményéhez (a valós történésekről meg nem sokat tudunk.) Azonban ezek a változtatások szinte egytől-egyig tökéletesnek bizonyultak David Benioff szkriptjében, és minden dialógus vagy történeti elem tökéletesen ült a film megjelenésekor is. Elég csak abba belegondolni, hogy a premier idején egy éve tartott az iraki, és 3 éve az afganisztáni háború (a forgatókönyv megírásakor nyilván még csak előbbi játszhatott szerepet), és ebbe a környezetbe érkezik meg ez a film. Amiben egy olyan királyt mutatnak be, akinek csak egy jó casus belli kell, és aztán ha az meg is szűnik, folytatja a háborút hatalomvágyból (Emlékszünk még az iraki atomfegyverekre? Persze, hogy nem, hiszen nem is léteztek....) Aztán az egész történet meghatározó témája az, hogyan küldik halálba az otthon ülő politikusok a fronton harcoló katonákat, akik nagyon nem érzik magukénak a hatalmasságok harcát. Az is feltűnhet, hogy a trójaiak vallási alapon hozott döntései egytől-egyig óriási baromságnak bizonyulnak, és kivétel nélkül megbosszulják magukat, az egész atmoszférát pedig belengi a teljes vallásellenesség. (Csak, hogy az amerikaiak után az iszlám is megkapja a magáét.) A film aktuálpolitikai felhangjai ezerszer sokkolóbbak voltak, mint bármelyik más alkotásnak, amely ténylegesen a közel-keleti helyzetről szólt.

Ezt értettem volna tehát aktualitás alatt, azonban már a Trójánál is megjelent egy nagyon fontos téma, az adaptáció kérdése. Ugyanis a történelmet, élettörténeteket elég nehéz megváltoztatni, ez pedig erősen behatárolja az alkotót. Úgy szoktam ez megfogalmazni, hogy minden életrajzi film ugyanúgy ér véget: meghal a főszereplő. A történelmi alkotásoknál pedig a nézőnek az átlagosnál csak egy kicsit jobban kell csak odafigyelni a középiskolában ahhoz, hogy teljesen elspoilerezze magának a sztori végkifejletét. A nagy kérdés tehát, hogy hogyan lehet egy fordulatos, érdekes történetet alkotni úgy, hogy gyakorlatilag meg van kötve az alkotó keze. Banális, de áthidalhatatlan probléma tulajdonképpen még az is, hogy sokszor egy ember életét, egy történelmi eseményt lehetetlen egy standard, háromfelvonásos forgatókönyv kereteibe beerőszakolni. Az olyan dolgokról már nem is beszélve, hogy hogyan lehet a kész művet egy egységes üzenet vagy tematika irányába terelni. Mert abba a hibába sem kéne esni, hogy a filmet az író gyakorlatilag egy kronológiai történetsorrá degradálja, ahol bizonyos események megtörténte a lényeg. (Például számomra a Lincoln ezért volt történelmi tablóként remek, de filmként felejthető.)tortenelmi2.jpg

Ilyenkor kerül elő a könyvolvasók, újabban pedig a képregény-fanboyok kedvenc játéka, avagy a "mit változtattak az eredetihez képest, és ez miért rossz" című végeláthatatlan hosszúságú felsorolás. Nem akarnám elrontani senki szórakozását azzal a felfedezésemmel, hogy amíg a filmben működik, tulajdonképpen semmilyen változtatás nem rossz, inkább ehhez kapcsolódóan egy sokkal fontosabb kérdésre irányítanám a figyelmet: hol van az a határ, ameddig egy alkotás történelmi vagy életrajzi jellegűnek nevezhető, ha megjelennek benne fikciós elemek is? Hiszen kellő mennyiségű fiktív elemmel az én életemből is lehetne blockbustert forgatni, csak annak semmi köze nem lenne hozzám. Sok esetben ebbe belejátszik az is, hogy egy személy vagy egy történelmi esemény inkább csak a produkció eladásához kell (mint volt az a Spartacus című sorozatnál), de egyértelmű választóvonal nem létezik a történelmi hűség és a teljes fikció között. Nem szándékozom feltalálni a spanyolviaszt, de egyre inkább azt látom, hogy senki sem mondja ki az igen egyszerű megoldást ebben a témában: nem kötelező olyan alapanyaghoz hozzányúlni, ami nem érdekes. Minden, egy kicsit is híres ember életéből filmet akarnak már készíteni a stúdiók, aztán pedig minket ér a nagy meglepetés, hogy ha egy 2 órás filmélményt várunk el, akkor már hirtelen nem is olyan érdekes a szóban forgó személy.(Vagy ilyenkor lép életbe a másik opció, amikor azt vesszük észre, hogy a mű igen messze rugaszkodott a valóságtól.) Szóval kitérő válaszom van csak: rengeteg problémát meg tud kerülni egy forgatókönyvíró, ha egy olyan koncepcióhoz nyúl, amiben nagy potenciál van. (De! Mi magunk is el tudunk kerülni rengeteg középszerű produkciót, ha hasonló módszerrel szűrünk.)tortenelmi3.jpg

Érkezzen is jó példánk: Egy csodálatos elme. Gyakorlatilag az egyetlen életrajzi film, amely számomra nem csak a kategóriáján belül kiemelkedő. Egész egyszerűen azért, mert egy izgalmas konspirációs thrillerbe van csomagolva, remek fordulatokkal, valódi drámával. Nem írok spoilereket, de aki látta ezt az alkotást, az tudja, hogy már eleve jóval több volt ebben a sztoriban, mint a szokásos felemelkedéstörténet a nagyot alkotó emberekről, a kezdeti kudarcokkal és a végső sikerrel. Egy sok tekintetben teljesen átlagos emberről szól, de egyben mégis egy eredeti és érdekes film született belőle.

Apropó, nagyot alkotó emberek: ugyan már relatíve kevés esetben fordul elő, de még mindig alapvetésnek számít az a hibás feltételezés, hogy kizárólag világmegváltó, a történelem fogaskerekeit mozgató személyekről lehet csak érdekes filmet készíteni. Természetesen a Ryan közlegény megmentésétől a Titanic-ig rengeteg jelentéktelen emberről szóló alkotás is született (ráadásul ezzel a módszerrel gyakorlatilag szabadjára lehet engedni a képzeletet a történelmi hűség betartása mellett is), de ez sem feltétlenül jelenti a járható utat. Valódi hősökre is szükség van, és szereplőink nem lehetnek csak egyszerű elszenvedői a történelmi folyamatoknak, mint ahogy jelentéktelen személyekről sincs értelme életrajzi filmet készíteni. De jó érzékkel meg lehet találni a kettő között az átmenetet.tortenelmi5.jpg

Erre pedig egy egészen klasszikus példát hoztam: a Gladiátorban főszereplőnk kezdetben hatalmas hadvezér, innen fokozzák le egyszerű rabszolgává, majd a játékidő végére mégiscsak komoly változásokat indít el. (Még ha ehhez alaposan át kellett írni a valós eseményeket.) Már csak azért is ritka és érdekes példa ez, mert itt nem az a párhuzamosság jelenik meg a karakterek szintjén, ami például a szintén remek példaként szolgáló A bukásban (azaz hogy egyszerre vannak jelen a történelem nagyobb és kisebb alakjai), hanem egy szereplő járja meg mindkét helyzetet a történet különböző szakaszaiban. Ez pedig remekül működik, a küzdelem és a tétek nem elnagyoltak, valósnak hatnak, ennek ellenére azonban mégsem jelentéktelenek.

Természetesen kivételek mindig vannak (ilyen az életrajziaknál az Út a vadonba), azonban a fenti törvényszerűségeket látom ennek a két (talán annyira nem is elválasztható) műfajnak konstans bukásai mögött. Úgyhogy hiába érkezik ősszel Julian Assange-tól Diana-ig szinte minden élő és mozgó emberről egy-egy produkció, én szkeptikusan szemlélem ezeket a próbálkozásokat. De ne legyen igazam.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr955433861

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

!Márk! · http://smokingbarrels.blog.hu 2013.08.03. 01:18:02

Nem teljesen értek veled egyet. Szerintem kifejezetten erős filmes műfaj az életrajzi kategória, nem is találkoztam még nagyon komoly kilengésekkel, sőt a legtöbbjük kifejezetten tetszett nekem. Az újabbak közül nekem például nagyon tetszettek olyan alkotások, mint A király beszéde, Az elátkozott Leeds United vagy a Hitchcock is. Szerintem az állhat az életrajzi filmek pozitív kicsengéseinek hátterében, (természetesen itt most a személyes tapasztalataimról beszélek) hogy én többnyire olyan személyekről vagy eseményekről nézek ilyen stílusú filmeket, amik érdekelnek és igazából maga a történet érdekel, az már más kérdés, hogy filmtechnikailag hogy sikerülnek ezek a darabok. Szóval szerintem a sztori az, ami ilyenkor a jó irányba tereli az adott filmet.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2013.08.03. 01:35:15

@Powerful900: Valamennyire benne van az én ízlésem is természetesen. De ettől függetlenül pont az említett darabok azok (mínusz Hitchcock, mert arra már nem vetemedtem), amelyek ugyan korrekt darabok, de el is felejtettem volna őket, ha nem hozod fel most, és ez nagyjából az egész műfajra is jellemző. Nincsenek nagy kilengések, de ha kitöröljük az életrajzi filmeket a filmtörténelemből, kb. semmit nem veszítünk.

Na meg ha csak azt felhozom, hogy pl. a Leeds Unitednél 20-25 tárgyi tévedés (vagyis inkább szándékosan megváltoztatott tény) van kilistázva imdb-n, akkor megint visszatértünk oda, hogy akkor ez most nevezhető-e még egyáltalán történelmi/életrajzi filmnek, tekintve, hogy a valóságban sok minden nem így történt...

(btw ha már témánál vagyunk, a sportfilmek is megérnének egy misét)

REMY · http://supernaturalmovies.blog.hu/ 2013.08.03. 10:42:43

Történelmi -> Spartacus. Egyszerűen zseniális. (Kubrick)

tisztapista 2013.08.04. 16:13:54

Engem nem érdekel az aktuálpolitikai kikacsingatás. A történelem ismétli önmagát, de mi van ha éppen nem azt a korszakot dolgozzák fel, amely most is aktuális? Semmi. Nézek egy jó filmet az adott korról, és örülök, hogy a filmesek sok-sok hónapot azzal töltöttek, hogy a kort tanulmányozzák, és ez látszik a díszleteken, párbeszédeken, csatajeleneteken, stb.

Ha pedig a rabszolgák felszabadításáról, vagy a nácikról szeretnék jó filmet nézni, akkor Tarantino tálalta a menüt: a Django és a Brigantik nem a korszak unalmas bemutatásáról szólnak.

Ultrahangos Zsírbontás · http://mystica.hu 2013.08.04. 16:40:48

Annál borzasztóbb dolog kevés történhet, amikor egy történelminek mondott filmbe beleerőltetnek aktuálpolitikai témákat. Ha átírják az eseményeket, akkor ne nevezzék történelmi filmnek.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2013.08.04. 16:46:11

@tisztapista: @Ultrahangos Zsírbontás: Az aktualitás nem egyenlő az aktuálpolitikával. Szerintetek Az ötödik pecsét üzenete csak bizonyos korszakokban és csak politikai szempontból aktuális?
Vagy pl. a Trójában Akhilleusz hírnév-hajszolása nem számít egy mai szemmel nézve nagyon is aktuális vonásnak?

tisztapista 2013.08.04. 17:05:50

@danialves: Persze, aktualitás kell, de ezt én inkább a cselekménytől, és a végkifejlettől várom el. Legyen erkölcsi tanulság, győzzön a jó, bűnhődjön a gonosz, ilyesmi.

Az ötödik pecsét üzenete örökérvényű. Akhilleusz is aktuálizálható, de a görög halhatatlanság és a mai 15 perc hírnév azért messze áll egymástól.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2013.08.04. 17:16:53

@tisztapista: Lehet, hogy akkor rosszul fejeztem ki magam, de alapvetően ilyen dolgokra gondoltam. (Kicsit komplexebbekre ugyan annál, hogy a jó győz, de kétségkívül bizonyos szempontból általánosabb érvényű üzenetre. Mert az, hogy "ne vess rabszolgasorsba valakit, mert fekete", kicsit kevésbé örökérvényű, mint amit Az ötödik pecsét akar üzenni.)

Arrius (ex-Nathan D'Xantine) 2013.08.04. 17:36:38

Ha valaki a Gladiátor c. közborzadályt történelmi filmként aposztrofálja, ott bizony súlyos gondok vannak. A fent nevezett film(?) ugyanis nem több mint történelmi díszletek közé helyezett blődség, mely a látványelemeken kívül SEMMIT nem mutat fel. Kínos szövegkönyv, bárgyú, szájbarágós napi tanulság(a mélypont amikor a néger rabszolga elkezd üvölteni az arénában: Szabadok vagyunk!), vergődő színészek, meggyalázott történelem, értelmetlen storyline...

Ha már Russel Crowe, akkor Master and Commander. AZ történelmi film!

A történelemben az a jó, hogy megtörtént, EZT kéne tán felfogni, és lehetőség szerint azt bemutatni ami jó eséllyel történhetett.
Ha valaki el akarja ítélni az iraki beavatkozást, akkor csináljon filmet arról. Ehhez nem kell előrángatni valami háromezer éves sztorit, amit aztán totál kifacsarunk, és megfosztunk minden eredeti értelmétől! A párhuzamok a legtöbb esetben így is adódnak majd, és nem egy Zuzu Petals szintjére redukált szájbarágós szarság lesz az eredmény, amely ráadásul minden logikát nélkülöz majd, hiszen megfosztva a kortól és az eredeti motivációktól, a régi történet nettó ostobaság lesz.

Hefe 2013.08.04. 18:39:20

@Arrius (ex-Nathan D'Xantine):
hat igen, van aki nem erti a tortenelmi es a kosztumos film kozotti kulonbseget. Igaz, attol meg blogolhat.

billy reed 2013.08.04. 22:15:04

@Hefe: +1
Mellesleg, Nem Merném Azt Mondani, Hogy A Rabszolgakérdés Meghaladott, Vagyis Ma Már Nincsenek...

lehuto 2013.08.05. 11:02:03

@Arrius (ex-Nathan D'Xantine): Na, jól megmondtad, öcsém. Nagyot vajúdott a hegy, és szült egy egeret...

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2013.08.05. 12:19:20

hogy lehet, hogy valakinek egyszerre tetszik az Ötödik pecsét, és a trója?? ég és föld, és ez az "aktualitás" dolog is nagyon bugyuta gondolat. ne haragudj, nem trollkodni jöttem, de jelen írás nagyon mellément...

FroG · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2013.08.05. 12:21:42

@mrbloodbunny: Az első mondatodra reagálván: a két tény korántsem zárja ki egymást szerintem.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2013.08.05. 14:40:10

@mrbloodbunny: Lehet, hogy nem trollkodni jöttél, de ha érveid nincsenek, a legfőbb problémád meg az, hogy hogyan tetszhet valakinek ez a két film egyszerre, addig nagyon is annak sikerült. Ez a komment nagyon mellément. ;)

Arrius (ex-Nathan D'Xantine) 2013.08.06. 08:55:48

@lehuto: Ez van "hugicám"! Élj együtt vele! Hozzászólásod nívóját elnézve simán menni fog! :-)

@billy reed: Mondjuk ki: a rabszolgakérdés ma is élő aktualitás.
Ha nem is a klasszikus római formában.

@mrbloodbunny: Kb úgy tetszhet mindkettő, ahogy mondjuk a sorozatok közt a Róma és az Agymenők. :-) Vagyis simán.

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2014.03.23. 14:52:11

@danialves: Nekem ez a trójás bekezdés most eléggé felnyitotta a szemem, és nem mellesleg arra is magyarázattal szolgál, hogy miért nem volt anno igazán sikeres sem kritikailag, sem anyagilag, egy ennyire jó film. A vallás elleni kritika pedig ugyanúgy vonatkozhat szerintem az amcsikra is, ahol a fundamentalista keresztények nagyon buzgón propagálták az irakiak elleni háborút.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.03.23. 15:52:27

@Santino89: Világszinten többet hozott a konyhára, mint a Gladiátor, szóval óvatosan, hogy nem volt anyagilag sikeres ;)

Végül is vonatkozhat a fundamentalista keresztényekre, de azért az USA politikájának elsősorban nem vallási mozgatórugói vannak szerintem. (Bár az ottani konzervatívok gondolkodását jelentős mértékben ez határozza meg.)
Meg így szépen összeáll, hogy egyik oldalon van a hataloméhes, mindenen átgázoló uralkodó, a másik oldalon meg egy bigott vallásos vezérkar.

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2014.03.23. 19:07:33

@danialves: De majdnem 2x annyiba is került, mint a Gladiátor. Megnéztem most a boxofficemojot, mert nekem nagyon úgy rémlett, hogy ez nem volt sikeres, és Amerikában tényleg nem. 133 milliót hozott be a 175 milliós költségvetésből. Viszont világszinten még erre rájött 364 millió, de azt meg sokkal jobban lefölözik. Szóval jah, többet hozott világszinten a Gladiátornál, de azért én se mondtam teljesen faszságot :) Anno a Voxban elemezték minden hónapban az amcsi bevételeket, valószínűleg még onnan volt az infó.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.03.23. 19:34:44

@Santino89: Számít anyagi sikeresség szempontjából, hogy mennyiből készült, de ebben a gondolatmenetben számomra azon lenne a hangsúly, hogy hányan voltak kíváncsiak rá, abban pedig nem marad el nagyon. (Persze erre is lehet mondani, hogy 1,75ször annyi büdzséből valószínűleg nem csak annyit vártak el, mint a Gladiátor bevételei.)
Mindenesetre ha nem is ezen gazdagodott meg a stúdió, szerintem ilyen számok mellett inkább kerestek, mint buktak rajta. Nézd meg a Mennyei királyság mit produkált 1 évvel később, na az egy egyértelműen nem sikeres film.

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2014.03.23. 21:45:51

@danialves: Persze, jogos.
Abban úgy gondolom egyetérthetünk, hogy ez a film többet érdemelt volna, mind kritikai, mind anyagi szempontból, mert én meg ebből indultam ki. Meg, hogy ebben szerepe lehetett az általad említett áthallásoknak is.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.03.23. 22:57:33

@Santino89: Abszolút. Egyébként olvasgatom RT-n milyen review-k vannak, legtöbbször az került elő, hogy mennyire "felszínes" és milyen rosszul van megírva.
süti beállítások módosítása