Folytatódnak a Hannibal Lecter napok, ezúttal a 2001-es, Ridley Scott által dirigált Hannibal lesz terítéken. (A történetleírás spoileres lehet azoknak, akik nem látták A bárányok hallgatnakot)
Dr. Hannibal Lecter szabadlábon van, az FBI pedig semmi nyomot nem talál hollétéről. Clarice Starling (Julianne Moore) nyomozó eközben befutott ügynökként tengeti mindennapjait, míg nem egy balul elsült akció miatt kényszerű Ő is Lecter nyomába eredni, ugyanis felbérli őt a multimilliárdos Mason Verger (Gary Oldmen) aki a kannibál doktor támadásának egyetlen túlélője.
A filmet két oldalról lehet elemezni: technikai és történeti szempontból. Előbbiben a Hannibál hatalmasat domborít, hisz minden apró részlet mester kézzel lett kidolgozva. A fényhatások , kamerabeállítások és az akciójelenetek dinamikája nagyon jól eltalált, Hans Zimmer muzsikái pedig nagyszerű alapot szolgáltatnak a jelenetek alá.
Azonban a másik szempont elég sokat ront az összképen, ugyanis bármennyire is jól dolgozták ki a cselekményt a készítők, valami mégis hiányzott. Talán a profi kidolgozás miatt a film igazából csak egy hihetetlen jól tálalt iparosmunka, ami a székhez láncol 2 órán át, de semmi többet nem tud adni, mint könnyen feledhető izgalmakat. A hangulat pedig sajnos túlzottan jellegtelen, kevés a feszültség, amely sajnos sokat ront az összképben.
Ezen tényezők ellenére azonban a történet jól kidolgozott, és látszik hogy nem kismiskák bábáskodtak a film felett. A karakterek ugyanis ismét nagyon jók. Dr. Lecter (akárcsak a Bárányok hallgatnak) a film pikantériáját adja, hideg eleganciája és kegyelmet nem ismerő gyilkolási módszerei itt is jelen vannak, Sir Anthony Hopkins pedig ismét nagyszerűen alakít. A többiek is állták a sarat, talán csak Julien Moore maradt alul az előző rész Starling nyomozójával szemben, szerintem túlzottan hidegre vette a karakterét, nem mutatott annyi érzelmet, mint amire szükség lett volna.
A Hannibal egy nagyon szépen felépített, profi produkció, amely bár maradandó élményt nem tud nyújtani, egy - két nézést mindenképpen megérdemel, annak ellenére hogy a zenéin kívül más hangulatteremtő tulajdonsága nincs.
6/10
