Dogtooth / Kynodontas (2009)
2012. május 30. írta: Bruse

Dogtooth / Kynodontas (2009)

http://1.bp.blogspot.com/-qPSEP_yc47w/TWXOrnEN1sI/AAAAAAAABBw/qjdA9IF_dN4/s1600/dogtooth.jpgIsmét egy mérföldkőhöz érkeztünk, a blog történelmében most lesz először szó hagyományosnak mondható európai művészfilmről. A művészfilm, mint olyan egy nagyon nehezen definiálható fogalom. Én azokat az alkotásokat nevezném művészfilmeknek, amelyek az adott rendező gondolatait közvetítik nem feltétlenül fogyasztható formában. Az alkotóknak nem szándéka mentőövet dobni a nézőnek a filmjük értelmezéséhez. De mivel ebbe nem szeretnék részletesebben belemenni, ezért rá is térnék Yorgos Lanthimos, görög rendező Cannes-ban kitüntetett művére.

A szüzsé egy teljesen elszigetelten élő, jó egzisztenciálú görög családot mutat be. A szülők gyerekeiket radikálisan szigorú alapelvek által nevelik. A külvilággal nem ismertetik meg őket, a gyerekek még tinédzser koruk ellenére is azt hiszik, hogy házukon kívül nincs élet, családjukon kívül senki más nem létezik.


Ez az alapszituáció már önmagában egy nagyon érdekes felvetés, amelyet a rendező sikeresen végigvisz. Eleinte cselekményről sem nagyon beszélhetünk, azonban idővel körvonalazódik egy brutális tanulmány az értelmetlenül szigorú gyereknevelésről. A legvalószínűbb ok a szülők attitűdjét illetően az, miszerint a társadalomból való kivonulást választják, hogy számukra egy ideális világot teremtsenek. Ez pedig talán belemagyarázás lesz, de ebből a szempontból kiváló művészi látlelet a válság következtében kialakult görög állapotokról.

Azonban nem mondanivalója miatt lett kisebb botrányfilm a Dogtooth, hanem az aberráltsága miatt. Tényleg, nagyon kellemetlen nézni az egész filmet. Nem elsősorban a frontális meztelenkedés vagy a naturalista erőszak miatt, hanem a szereplők viselkedése az, ami kiakasztó. Ennyire torzult jellemeket filmen talán még nem is láttam. A már felnőttkorú fiúk és lányok olyannyira visszamaradottak és debilek, hogy véleményem szerint minden nézőből kiváltják a szánalmat és viszolygást.

http://www.acg.edu/sites/default/files/observer/2009/5/Dogtooth.jpgAmi még elképesztő, az a színészek játéka. A hitelesség ekkora fokát megütően eljátszani a filmben látható nyomorult és sérült karaktereket egészen ijesztő. Szó szerint le kellett menniük kutyába.

A képi világ a lehető legvisszafogottabb és minimalistább, a rendező a realitásra tör, ami sikerül is neki. A lehető legközelebb hozza a defektes szereplőket. A vezérlő szín a fehér és a zöld, további operatőri érdekesség, hogy az emberi testet számtalanszor félbevágja, nem mutatja őket egészében a képeken.

Ennyire félelmetes és hatásos művet ténylegesen nem mostanság láttam. Egyszerre pszichológiai és társadalmi igényű alkotás, mely legfőképpen a család intézményéről és a nevelési szokásokról szól. Számtalan erénye ellenére nem egy szerethető, nézőbarát film. Túlontúl zavarba ejtő és meghökkentő, de mégis azonosulható remek. Igazi groteszk filmélmény, melyet egyhamar nem lehet elfelejteni.

7/10

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr794550439

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Death/Mortis 2012.05.31. 16:46:29

ÁÁÁ, én ezt nagyon kedvelem. :)

Pár hónapja tudatosan görög filmesek munkáit kerestem azzal a célzattal, hogy felfedezem magamnak az ő filmművészetüket is, hiszen addig nem találkoztam a régi nagy birodalom mozgóképes munkáival. Nem is tudom miért, talán mert díjazott s nem is annyira a régi, de ezt találtam, megnéztem és elbűvölt.
Általában nem kedvelem azt, ha x órát felhúznak egy vázra, egyetlen gondolatra s azt fejtegetik hosszúnak tekergő perceken át...Az olyanok ringatnak alvás közeli állapotba, még ha az egyéb elemek szellemesek is.
Ez az alkotás(magyarul azt hiszem Szemfog) azonban leszögezett s nem azért, mert megrökönyödtem a látottakon( az Idiótákban azért még"nyersebb" az egész), hanem mert képes volt olyan miliőt teremteni az egyszerű eszközeivel, amit eddig kevés mozinak sikerült elérnie nálam. A szabályok, az esztelen, sokszor értelmetlennek tetsző cselekedetek( SPOILER a macskás spekulációk haláliak :D) és a lezárás, ami szinte szokásosnak tekinthető a témában, de mégis megadta az egészét tekintve groteszken vicces cselekmény drámai színezetét, lebilincseltek.

Várom mivel folytatod ezt a "szekciót".

Bruse · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2012.06.01. 16:06:55

@Death/Mortis: Örülök, hogy más is megtekinti az arra érdemesült alkotásokat :D
Az Idiótákat egyszer elkezdtem nézni, de valószínű rosszkor találtam meg, mert nagyon unalmasnak találtam.

A "szekció" folyamatosan bővül! :)

Fausto. 2012.10.16. 13:37:48

Nemrég fejeztem be, nem vagyok tőle elragadtatva, a kiváló, és rendkívül mély alapötlet elég felületesen és banálisan van szerintem ábrázolva. Viszont ami megdöbbentett engem is, az a szereplők játéka: rémisztően hitelesek...

...és rendkívül tetszett, ahogy nyitva hagyták a film végét.