A bombák földjén / The Hurt Locker (2008)
2012. május 21. írta: Bruse

A bombák földjén / The Hurt Locker (2008)

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/thumb/6/6c/HLposterUSA2.jpg/220px-HLposterUSA2.jpg" A harc szenvedélye halálos függőséghez vezethet, elvégre a háború drog."

A háborús filmek sok mindenre jók, egyszerre lehet kifejezni velük a háború borzalmát, értelmetlenségét, őrületét. Sok háborús film azonban csak politikai gondolatokat akar terjeszteni, gyakran megrendelésre. Ezek a propagandafilmek. Természetesen nem csak háborús film lehet ilyesfajta, elég gondolni Michael Moore (ál)dokumentumfilmjeire. De meglehet különböztetni "jó", illetve "rossz" propagandafilmet. Példaként Michael Moore filmjei a "jóba" tartoznak, mivel alkotásai rendkívül informatívak és alapvetően nem rossz szándékúak. A "rossz" propagandafilm viszont egy förtelmes dolgot akar ránk erőszakolni, ilyenek például a II. világháború idején oly népszerű náci propagandafilmek.
A felvezetés nem véletlen, szerintem a Bombák földjén alapvetően propagandafilm, bár nem feltétlenül a veszélyesebbik fajtából.

 


A történet fókuszában egy bombaszakértő, William James főtörzsőrmester (Jeremy Renner) és két katonatársa áll. A leváltásukig hátralevő utolsó 38 napba tekinthetünk bele, így megismerve az Irakban szolgáló amerikai katonák mindennapjait.
Tehát a sztori egyáltalán nem bonyolult, ami ennél a filmnél nem is baj, hiszen a film rendezőnője, Kathryn Bigelow nem mesélni akar, hanem bemutatni valamit. Filmje nem kíván állást foglalni a politikában, csupán minél élethűbben rekonstruálni néhány iraki eseményt, és egy karakterdrámát. Míg az utóbbi sikerül neki, addig az előbbi dologban csúnyán kudarcot vall.
A készítők minden téren igyekeztek dokumentarista módon dolgozni, ami többnyire sikerült is nekik. A forgatókönyv Mark Boal újságíró beszámolói alapján készült. 2004-ben az iraki háborúban egy amerikai bombaszakértő osztaghoz csatlakozott tudósítóként. Szóval alighanem valós bevetéseket rögzít a film.

Az alkotás legnagyobb hibája azonban mégis ide köthető. Akkora hülyeségek vannak benne, olyan klisék és http://mozinezo.hu/mn/wp-content/gallery/bombakfoldjen/bombakfoldjen-730-01.jpgpropagandisztikus elemek! Tehát amikor a főhős egy arab kisgyerek halála miatt városi portyára indul Bagdadban az már elképesztően hiteltelen. Meg ha mindenképp egy élethű iraki háborús filmet akartak csinálni, akkor az miért nincs benne, amikor az amerikai katonák céltalanul ölik és bombázzák a civileket?!
További negatívum, hogy állítólag a filmben bemutatott néhány akció, bomba hatástalanítás teljesen hiteltelen, és ezért nem támogatta a filmet az amerikai hadsereg. Bevallom, hogy számomra ez nem von le a film értékéből (mert vannak), csak ha a maximális realitásra törekedtek azért ez picit cinkes.

A fentieket leszámítva viszont kétségtelenül sikerült az alkotóknak megteremteni az iraki háború atmoszféráját. A precíz rendezésnek hála a film végig teli van feszültséggel, amelyet legfőképp a hanghatásokkal érnek el. Az operatőr pedig csúcsra járatja a kézi kamera előnyeit. Néhol már-már úgy éreztem, mintha egy európai dogma filmet néznék.
Iraki háborús filmként a mű bár kudarcot vall, de egy másik, véleményem szerint érdekesebb aspektusban Bigelow filmje igencsak jól működik. Az az állítás, miszerint a háború egy drog, valamelyest újszerűnek hatott rám. A mozgóképtörténetben már jó néhányszor láttunk olyan figurákat, akiket a háború intézménye függővé tett, ezáltal képtelenek voltak visszailleszkedni a társadalomba. A Taxisofőr és a Rambo első része erről szólt. Ez a film pedig ennek a jelenségnek az eredetét egészen kiváló módon ragadja meg.


http://1.bp.blogspot.com/_Ti29EQiuUzM/S242t7yDz3I/AAAAAAAAAAM/GH7AVxLQAxU/s1600/the-hurt-locker.jpgA számos velencei díjat nem hiába kapta, valóban egy igényes alkotásnak vélhető film a Bombák földjén. Szerzőibb hangvétele ellenére Oscar-dömpinget kapott, ami talán furcsának mondható, hiszen mostanság már csak a teljesen közérthető fércműveket díjazza az Akadémia. Bigelow mondandója elgondolkoztatott és hatott is rám, maga a produktum azonban sajnos nem igazán emlékezetes. Tucatnyi olyan jelenet van, amelyet már a megtekintés után rögvest elfelejtettem, de akadnak olyanok is, amik beleégtek az emlékezetembe. Dokumentarista igényét sok helyen megtörik a rendezőnő bárgyú gondolatai, de összességében érdekes felvetéseket tartalmaz tökéletes technikai megvalósításai mögött.

7/10

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr884528163

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2012.05.21. 14:10:55

Pontosan így éreztem én is, mintha egy dokumentumfilmet látnék. Azt hittem, a kisgyerek kapcsán lesz valami összeesküvéses szál (mint a Zöld zónában), de történeti szinten elég harmatos volt ez így...

Sparrow · http://movietank.blog.hu 2012.05.21. 16:48:00

Néha mintha el kanyarodna a jó irányba, de sajnos hamar rá kell jönnünk, hogy totál el van tévedve az egész film, és gyakorlatilag ő maga sem tudja, hogy mit akar mondani, ezért megmarad egy mérhetetlenül szar szemétnek, a világ legtúlértékeltebb filmjének. Persze lehet, hogy csak én vagyok faszkalap, és nem tudom átérezni, milyen gyönyörű a háború...

Death/Mortis 2012.05.21. 23:41:46

"...élethű iraki háborús filmet..." Komolyan azt hiszed létezik vagy készítenek majd ilyet? Hajjaj, naivan tekintesz a dolgok elébe. :D

Az egész slusszpoénja, hogy technikailag teljességgel kifogástalan, talán az egyik legizgalmasabban megszerkesztett(vágásilag) film ,amit eddig láttam. Egyéb kirívó érdemei nincsenek a szememben, mert a háború értelmetlen frázis nekem már nem jelent semmit, a dramaturgia elvárható szintet üti, színészek játszanak, blah blah blah...a szokásos. A hangvágás és fényképezés aranyszobrot tényleg megérdemelte, de a többit is inkább ez, mint az Avatar. :)

A fehér szalag tökéletes egy kis kora esti nyomasztásra, de sajnos a kritikák alapján lefestett művet nem kaptam vissza. Haneke aktuálissá vált Cannes miatt.

Bruse · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2012.05.22. 15:42:36

@Death/Mortis: Azért pár rendező képes volt szembenézni Amerika múltjával pl. Szakasz és Apokalipszis most. Jó, persze igaz, hogy az iraki háború még tart ezért is egy kényesebb téma.
Haneke filmje hogy jön ide? :D

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2016.02.22. 08:02:09

A film is szar, de a róla írt kritika sem különben...
süti beállítások módosítása