Koyaanisqatsi - Kizökkent világ (1982)
2012. május 05. írta: Bruse

Koyaanisqatsi - Kizökkent világ (1982)

http://cineclubedetomar.files.wordpress.com/2010/01/koyaanisqatsi.jpg"koyaanisqatsi (Hopi nyelv), fn
 1. őrült élet 2. élet zűrzavarban 3. egyensúlyából kibillent élet 4. széteső élet 5. olyan életállapot, ami egy másmilyen életvitelért kiált"

Kezdetnek egyből egy igazi rendhagyó filmről fogok írni, a Koyaanisqatsi-ról. A legtöbb rendező, filmalkotó a gondolatait egy cselekményen keresztül juttatja át a nézőnek, így létrehozva egy kvázi "példabeszédet". Vannak olyan rendezők is, akik cselekmény nélkül, pusztán képekkel és a szereplők viselkedésével, esetleg szimbólumokkal dolgozva mesélnek. Mindezekre van számtalan példa, olyat azonban ritkán láthatunk, hogy egy rendező a mondanivalóját sztori, szereplők és bárminemű narráció nélkül fogalmazza meg. 1982-ben ennek mintájára hozta létre első filmalkotását Godfrey Reggio.

Aki látta Terence Malick tavalyi remekét, az Élet fáját annak lehet valamiféle elképzelése a Koyaanisqatsi-ról. Malick ugyebár húsz percen keresztül mutatja be a Világ teremtését absztrakt képekkel és klasszikus zenére. Ami ott működött, az Reggio filmjében sokkal erőteljesebb. De mi is kell egy ilyen formula létrehozásához, úgy, hogy ütős legyen? Nagyszerű képek és hasonlóan nagyszerű zenei aláfestés, melyeknek tökéletes egyveleget kell alkotnia. Ezt úgy értem, hogy a két dolog közt abszolút harmoniát kell létrehozni. Ez a művelet pedig nagyon megy Reggio-nak.

De kezdjük is szép sorjában. A képekért felelős, vagyis az operatőr Ron Fricke. Én még elképzelni sem tudom, hogy ilyen képeket hogyan hozhatott létre. A kamera sokszor szellem módjára cikázik végig az adott területen, így nagyon erősen meditatív hatást vált ki. (Zárójelesen még megemlítem, hogy az operatőr később szinte teljesen egyedül elkészített egy hasonló filmet, a Barakát.)
A zenét már egy nevesebb művész hozta össze, Philip Glass. Már a 82 perces hanganyag önmagában megállja a helyét, a csodálatos meditatív képek mellett pedig hipnotikus ereje van.

A film több fejezetre tagolható, de mégis egységes marad. A rendező eszközei mindig megegyeznek, a történéseket hol lelassítja, hol felgyorsítja. Először az érintetlen természet szépségeivel ismertet a mű, majd azzal, ahogyan az emberiség kizsákmányolja azt, és puszta erőforrássá silányítja. Innentől kezdve egy nagyváros hétköznapjait tekinthetjük meg. Kívül kihalt betondzsungelek, belül pedig nyüzsgés. A film ezen részei főleg a felgyorsult Világot ábrázolják, de a fölösleges fogyasztás és a céltalanság is bemutatásra kerül.

Most talán úgy gondolhatjátok, hogy ez egy unalmas, elvont sznob-cucc. Pedig dehogyis! A néző figyelmét, érdeklődését végig http://www.hundland.org/hd/k/koyaanisqatsi16.jpgfenn tartja, üresjárat nincsen. Természetesen nem mindegyik szcéna tökéletes, de azt kell mondanom, hogy túlnyomó részt mindegyik az. Mindegyik jelenet tudatos és nagy precizitással lettek kiválogatva. Zenei aláfestéstésről pedig nem beszélhetünk, hiszen a rendező egy szintre hozza a kettőt, hihetetlen módon kiegészítve egymást.

A Koyaanisqatsi egy brutális műalkotás, amely három zseni közreműködésével született. Olyan audiovizuális csoda, amely egyszerre megnyugtat, felkavar, de legfőképpen gondolkodásra késztet. A rendező kétszer is megpróbálta megismételni sikerét, a folytatások azonban egyöntetűen gyengébben sikerültek. Az első rész akárhogy is, de többszöri megtekintésre ajánlott katartikus filmremek, melyet egyszer mindenkinek látnia kell!

9/10

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr874490014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sparrow · http://movietank.blog.hu 2012.05.05. 16:36:43

Most akkor ez egy dokumentumfilm, nem?

Bruse · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2012.05.05. 17:20:27

@Sparrow: Jogos a kérdés, de egyértelmű választ nem tudok mondani. Én nem mondanám dokumentumfilmnek.

Death/Mortis 2012.05.18. 16:22:27

No, a Bunuel-életmű után ilyen kell nekem. :D

Bruse · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2012.05.18. 16:36:01

@Death/Mortis: Helyes-helyes csakis művelődni! :D
Bunueltől mellesleg csak a Nap szépét láttam, az tetszett, de még várok inkább a rendező többi alkotásával :)
süti beállítások módosítása