Nagyon nehéz erről a könyvről bármit is írni, mert a témájával és a megvalósításával is darázsfészekbe nyúl a szerző: olyan nőkről szól a történet, akik között vannak elhanyagoló, több esetben bántalmazó anyák is. Emellett pedig bemutat egy olyan rendszert, amely elvileg a gyermekek érdekeit nézi,…

Oravecz Imre a legkedvencebb kedvenc kortárs költőm, és borzasztó hálás vagyok a Magvető Kiadónak, hogy méltó kivitelben szépen lassan újra kiadja az életművet. Több kötetről írtunk már véleményt a blogon (legutóbb itt), és nem titok, hogy a legnagyobb kedvencem a Távozó fa, de ez a kötet…

Végéhez érkezett az Évszakok-tetralógia (az Őszről vélemény itt), melyben egy édesapa mutatja meg lányának az őket körülvevő világot. Ez a kötet a legvaskosabb a négy közül, és a Tavasz után itt Knausgård visszatér a másik két kötetben megismert esszés formához, ezen kívül pedig rengeteg…

Az élet és az irodalom labirintusa. Ebben bolyong a főszereplő, miközben válaszokat próbál találni a velük kapcsolatos nagy kérdésekre. Sok tanulsága van ennek a történetnek, de a legfontosabb talán az, hogy az út a lényeg, nem az, hogy hová érkezünk meg. Nagyon szerteágazó a történet, a szálak a…

Bevallom, előzetesen nem sokat tudtam a könyvben leírt eseményekről, ezért is akartam elolvasni, illetve mert szerettem volna valami rövid, de velős szépirodalmat olvasni. Ennek a kötet tökéletesen eleget tett: alig tudtam letenni, vitt magával egészen a végéig, ami viszont nekem sajnos kicsit…

Nagy várakozásokkal fogtam bele ebbe a regénybe, mert imádom a görög mitológiát, az igényes retellingeket meg pláne, ez a kötet ráadásul női szemszögekből meséli el a trójai háború történetét. Kell ennél több? Bizonyos szempontból nem, másból azonban sajnos (nekem legalábbis) igen. Nagyon nagy öröm,…

„Akarsz-e játszani?” – kérdezi Kosztolányi Dezső. „A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, / akarsz-e mindig, mindig játszani, / akarsz-e együtt a sötétbe menni, / gyerekszívvel fontosnak látszani (…)?” Ennél a versnél számomra semmi nem foglalja össze jobban Bridget Collins második magyarul…

Régóta szerettem volna már olvasni valamit Knausgårdtól – tudom, hogy megkerülhetetlen név a kortárs szépprózában, de a monumentális Harcomtól eddig még mindig visszatartott valami. Volt, hogy a terjedelme, volt, hogy az első kötet témája – nyomasztó élményre most nemigen vágyom. Ezért is örültem,…

Nem nekem való ez a könyv. Hogy kinek való, arra nem igazán tudnék válaszolni, de szerintem olyanoknak, akik nálam járatosabbak a kínai szépirodalomban, vagy legalábbis otthonosabban érzik magukat benne. És talán azoknak, akik testközelből tapasztalták meg a szocializmust minden fonákságával együtt…

Lenyűgöző ez a könyv. A narratív struktúrája borzasztó egyedi, és nagyon kell tudni írni ahhoz, hogy ez a forma működjön. Működik – beránt, nem enged. Mindenféle műfaj keveredik benne, néha krimi, néha mágikus realista, néha lélektani regény, miközben úgy mutatja be egy falu, egy kis közösség…

Napok óta próbálok rájönni, miért nem talált igazán utat hozzám ez a könyv. Sally Rooney a generációm sztárírója, a kortárs szépirodalom egyik legismertebb alakja, ráadásul a könyvei alapvetően azok köré a kérdések köré épülnek, amelyek a leginkább foglalkoztatják a mai késő 20-as, kora 30-as…

Az idei megjelenések közül eddig nagyon kevés szépirodalmat olvastam, mert valahogy az utóbbi évek során mindig elég nyomasztó kötetek kerültek a kezembe, olyat pedig most nem szeretnék olvasni. Ez a könyv azonban olyan gyönyörű, a fülszövege alapján pedig olyan érdekesnek és reménytelinek tűnt,…

Jesmyn Ward előző, magyarul megjelent regénye, a Hallgasd a holtak énekét! az egyik kedvenc könyvem, ezért nagyon megörültem, hogy a 21. Század Kiadó folytatja az írónő életművének kiadását. A mostani kötet a Bois Sauvage-sorozat első része (a Hallgasd a holtak énekét! volt a második rész), és…

A világra rászabaduló covid-19 előtti időkben a tavasz és a nyár két nagy könyves eseménytől volt hangos: jellemzően áprilisban rendezték meg a Könyvfesztivált, ahol beindulhatott az év nagy megjelenéseinek dömpingje, és ha nem dúskáltunk volna már ekkor is kellőképp az új szerzeményekben, a nyár…