Kutyák szigete / Isle of Dogs (2018)
2018. április 20. írta: danialves

Kutyák szigete / Isle of Dogs (2018)

Wes Anderson filmográfiájára visszatekintve újra és újra azt kell, hogy konstatáljam, hogy legtöbb darabját szeretem, noha különösebben sosem rajongtam érte. Így van, nem tartozom azok közé, akik elájulnak, mert egy rendezőnek vannak mániái, mert szinte már sablonosan jellegzetes, feltűnő és könnyen mímelhető stílusa van, sőt, kifejezetten irritál, hogy sokan csak egy tökéletesen középre rendezett képben képesek meglátni a zsenialitást. Emiatt kevés szó esik arról, hogy amúgy a sajátos stílusjegyek mögött egy kiváló történetmesélő rejtőzik, akinek azért megvannak a saját korlátai. Erről is szól a Kutyák szigete.isle.jpg

Mert alapvetően a történet Anderson egyik legsablonosabbja: ugyan maga az alapötlet érdekes (Japánban egy hatalmas összeesküvés részeként egy szemétszigetre száműzik a kutyákat, ide érkezik egy kisfiú megtalálni házikedvencét), mindez a klasszikus, mesei utazós-kalandkeresős dramaturgiára van felhúzva, de még a főszereplő kisfiú fő segédjévé szegődő Főnök karakterívében sem kell nagy meglepetésekre számítani. A 100 perces játékidő pedig még így is tartalmaz egy teljesen felesleges mellékszálat, amelyben a Greta Gerwig szinkronizálta amerikai cserediák jól a szánkba is rágja a gonoszok egyébként is elég nyilvánvaló mesterkedését.

Azonban ha a Kutyák szigete kitalálásába nem is fektetett sok energiát a rendező, a kidolgozásába annál inkább. Az animációs kereteknek hála pedig minden korábbinál jobban kibontakozhat Anderos képi humora, aki ezt a vizuális játékosságot nemcsak a konkrét poénokba, de a mű teljes képi világába becsatornázza. Rendkívül lezser, mégis gondosan, ízlésesen megvalósított produkció a Kutyák szigete, tele ötletes díszletekkel és jellegzetes figurákkal. Szinte jobb filmet is látunk, amíg Anderson nem akar mindenáron történetet mesélni, hanem hagyja magát és minket is elveszni remekül kitalált világában, és főleg a főszereplő ötösfogat szerethető perlekedéseiben. Kicsit emiatt sajnálom is, hogy a társaság négy tagja hamar háttérbe szorul a fő szál végigjáratása kedvéért.isle-of-dogs-000_img_3591_rgb-1642626814-1518711265795.jpg

Már csak azért is, mert ez a bizonyos narratíva sokat markol, és keveset fog, például nehéz hova tenni, hogy a Kutyák szigete félúton egyensúlyozik egy mese és felnőtt, érett alkotás között. Előbbi természetesen adja is magát az animációs jellegből kifolyólag, de nem biztos, hogy gyerekfilmnek mernék nevezni egy alkotást, amelyben egymás szexuális életéről pletykálnak a kutyák. Persze Anderson stílusa témafüggetlenül, mindig is gyermeki volt, azonban ezúttal az a különbség, hogy nem tud (de valószínűleg nem is akar) érett drámát komponálni az infantilis báj mögé, hanem a szociopolitikai szatírának kéne betöltenie ennek helyét. És bár mindenki ezért ünnepli az alkotást, valójában ezen a fronton vérzik el igazán komoly: a Kutyák szigetét meg lehet ugyan tapsolni hazánkban is egészen aktuális áthallásai miatt, de ezeket annyira együgyűen képes csak átadni, hogy még egy Hírcsárda-cikk lényeglátását sem tudja megközelíteni. Lehet, hogy az üzenet felnőtteknek szól, de egy mesefilm szintjén megfogalmazva ez így inkább komolytalan.

Akkor járunk tehát a legjobban a Kutyák szigetével, ha nem gondoljuk túl, hanem csak hátradőlünk, és élvezzük az utánozhatatlan humorát, a stop-motionnel teremtett szemét-világot, hiszen ez egy mesefilm, és ekként megvannak a maga korlátai. De az biztos, hogy egy szívhez szóló, vicces, szerethető mesefilm, ami kikapcsolódásként tökéletes.

7,5/10

A Kutyák szigete teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán

A bejegyzés trackback címe:

http://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr1113849662

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.