Sorozat: The Alienist 1. évad
2018. április 17. írta: tonks

Sorozat: The Alienist 1. évad

nevtelen_1.png

Az idei sorozatos felhozatalt színesíti a The Alienist, ami már egy untig ismert műfajban - átívelős krimi - tudott érdekeset alkotni. A Budapesten forgatott minisorozat megérdemli, hogy ejtsünk róla néhány szót.

A sorozat könyvadaptáció, Caleb Carr regényéről én is megemlékeztem már itt a blogon. Ismertem tehát a sztorit, tudtam, mire számíthatok, mégis azzal nyertek meg leginkább a készítők, hogy meg tudtak néha lepni, igyekeztek minden nézőnek sorozatélményt adni.

A történet 1896-ban játszódik New Yorkban és a nyitó képsorokban rögtön láthatjuk is a ködös, éjszakai New Yorkot: egy brutálisan meggyilkolt és megcsonkított holttestet találnak egy hídon. Hamarosan kiderül, hogy egy hírhedt fiú prostituált az áldozat, és nem is ő az egyetlen, aki ilyen rejtélyes halált halt. Az új rendőrfőnök, Theodore Roosevelt felismeri, hogy az ügy felgöngyölítéséhez kevés a rendőrség az aktuális (forrongó, korrupt) állapotában, ezért megkéri lélekbúvár barátját, Dr. Laszlo Kreizler-t (Daniel Brühl), hogy oldja meg a gyilkosságokat. Kreizler maga is érintettnek érzi magát az ügyben, így újságíró barátjával, John Moore-ral  (Luke Evans) összeszednek egy kis nyomozó csapatot: egy pályakezdő, de okos és talpraesett detektív testvérpárt, valamint Sara Howard (Dakota Fanning) is hozzájuk csapódik, aki a rendőrség első női alkalmazottja. Hamar rá kell jönniük, hogy nem mindenkinek érdeke megoldani az ügyet és kénytelenek alámerülni a bevándorlók világába is.vlcsnap-7288-04-28-02h49m12s164.pngAmiben a sorozat egy pillanatra sem tudott hibázni, az a hangulat megteremtése. Már az első pillanattól világos, hogy itt nem kap humoros, vagy könnyed elütésekkel feloldozást a néző, végig baljós, nyomasztó az atmoszféra. Ehhez nagyban hozzájárul a kép világ, amely leginkább New York sötétebb oldalát mutatja meg, a remek soundtrack, amitől sokszor a hátam borsódzott. A zene egyébként annak a Rupert Gregson-Williams-nek a munkája, akire az utóbbi években figyeltem fel (ő készítette például a The Crown zseniális zenéjét is). Mivel ismerős vagyok a műfajban, így több sorozat is eszembe jutott a The Alienist kapcsán. Ha be kéne valahogy lőni, akkor az angol Ripper Street és a The Knick (magyarul A sebész, amelyről én is sok jót mondtam anno) szerelemgyerekének mondanám. A zenei stílusban, a képi beállításokban biztos merítettek a Ripper Street-ből, a The Knick-hez való hasonlításnak pedig a kor és a hely az alapja: a rohamosan fejlődő New York a 20. század küszöbén mindkét sorozatban hasonlóképp jelenik meg. Ilyenkor szoktam általában lemondóan sóhajtani, hogy hiába fogom keresni az eredetiséget, de szerencsére a The Alienist teljesen jól megtalálta a maga útját, és ezért lett az átlagnál jobb sorozat.

Eleinte nehezen fogadtam el a változtatásokat a könyvhöz képest, főleg mert féltem, hogy elszúrják a végén, de utóbb inkább már azt mondanám, hogy ezek nélkül rontották volna el. Az így behozott plusz szál egyrészt a könyvet ismerőknek is okozott meglepetéseket, jobban megmutatta a rendőrség korruptságát és az aktuális társadalmi helyzeteket, úgyhogy leginkább kiegészítette a fő cselekményt, mint hogy játékidőt vett volna el tőle. A főszál, azaz a szereplők nyomozása és összekovácsolódása szépen szét volt adagolva a 10 epizód erejéig, mindössze egyszer éreztem egy erősebb megbicsaklást, ott nagyon érezhető volt a játékidő megkötése, hogy "oké, most egy epizódnyi ideje van a karakternek összeomlani, de utána már szükség van rá a végjátékban, haladjunk". Viszont van egy pont az évad során, ahol New York kicsit háttérbe szorul és többen is elutaznak a nyomozás miatt, annak az epizódnak a dinamikája különösen jól sikerült.vlcsnap-2363-02-10-18h17m24s907.pngÉrdekesen tudták átadni az akkori nyomozási technikákat (az ujjlenyomat leolvasás akkoriban forradalmi ötlet volt, amit nem fogadtak el hivatalosan), egyedül a profilozás módszere volt leegyszerűsítve néhol, de aki szereti az efféle sorozatokat, annak pluszban jó lehet látni, honnan indulhatott az egész annak idején. Számomra mindig izgalmasabbak azok a nyomozások, amelyek a múltban játszódnak, amikor nem állt rendelkezésre a mai fejlett technika, nem a CSI szériák csilivili laborjai vannak a középpontban, hanem az emberi lelemény. Ez is indítja el a sorozat cselekményét, hiszen Roosevelt azért kéri fel épp Kreizlert a gyilkos megtalálására, mert valamiképp az emberi elme megfejtése vezethet eredményre. A pszichológia középpontba helyezése ugyanolyan érdekes, mint a nyomozás maga, érdekes érvek és ellentétek ütköznek sokszor, kielemzik a tettes minden ismert mozzanatát, kutatnak utána. A brutális gyilkos személyiségére persze fokozatosan derül fény, de ezzel együtt a szereplők múltjába is beleláthatunk ilyen aspektusban. Akkoriban a sorozatgyilkosok, pszichopaták motivációit, "miértjét" nem tudták megállapítani, sőt, nem is érdekelte a nagy többséget a kérdés. Emiatt is olyan hírhedt Kreizler, aki különösen különcnek számít azzal a felfogásával, hogy a gyerekkori traumákra visszavezethető a felnőtt személyiség és annak torzulásai. A nyomozás során több börtönt és elmegyógyintézetet láthatunk, köztük Kreizler modern felfogású gyerek intézetét. Kreizler páciensnek is ki van emelve a sorozatban (sokkal hangsúlyosabban, mint a könyvben), ezzel folyton lerombolva az esetleges bálvány képét, sötétebb gondolatok felé vezetve a nézőt.

Ami végig abszolút a kedvencem volt, az az operatőri munka, rengeteg emlékezetes snittet hoztak össze (köztük a mögöttes tartalommal is bíró fentről vett vágóképeket), ill. sokszor a szimbolikába is belekapdostak, ami jól állt a sorozatnak. Egy jó példa erre az egyik főszereplő, John Moore és nagyanyja kertje, ami csak a megoldáshoz közeledve jelenik meg, mint helyszín, egyre többször találkoznak ott a szereplők, és a sok zöld és fényes színek erős kontrasztba kerülnek például a bordélyok füstös sötétjével.vlcsnap-4168-08-20-01h18m13s093.pngMár az elején írtam, hogy a sorozatnak magyar kötődése is van, Budapest remekül megfelelt az 1896-os New Yorknak. A magyar nézőknek plusz csemegét is adhat azt nézegetni, melyik felvétel hol készülhetett ill. néha egy-egy magyar színész is felbukkan egy röpke szerep erejéig. Plusz adalék, hogy Daniel Brühl karaktere, Dr. Laszlo Kreizler is magyar származású a történet szerint, a színész egyszer magyarul is megszólal az évad során.Összességében tehát remek élmény volt a The Alienist, izgalmas, okos és érdekes, készülhetne több ilyen.

9/10

A The Alienist adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.

A bejegyzés trackback címe:

http://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr2413815268

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2018.04.19. 06:31:39

Húú, köszi az írást!! Nagyon tetszett a könyv annak idején, bár nem igazán emlékszem már rá, így talán nem fog idegesíteni az eltérés. :)
Enélkül nem hiszem, hogy leszedtem volna ezt a sorozatot.

BaT2 2018.04.19. 14:51:09

Tetszett a sorozat, végignéztem :) Az első képen viszont karakteridegen, hogy Laszlo a jobb kezével fogja a papírt, hiszen szinte semmit nem tud végezni azzal a kezével a gyerekkori atyai "ráhatás" miatt..