Könyvkritika: Dan Brown: Eredet (2018)
2018. február 07. írta: Kata SWL

Könyvkritika: Dan Brown: Eredet (2018)

Dan Brown könyvét mindig tűkön ülve várja az emberek többsége, hiszen hiába az 500 oldal, műveinek olyan lebilincselő cselekménye és karakterei vannak, hogy regényeit olvasva megszűnik tér és idő. Egy új Landgon- féle kaland megjelenése mindig ünnep az író rajongóinak, akik többsége ilyenkor akarva-akaratlanul éjszakába nyúlóan is falja a betűket. Új regénye, az Eredet, nemcsak azért különleges, mert egy nagyon aktuális és érdekes témát jár körül, hanem mert egyik helyszíne fővárosunk, Budapest.

adb.jpg

A vallás és tudomány egymáshoz való viszonya már több Brown- műben is feltűnt, kezdve főszereplőjétől Robert Langdon harvardi professzortól, aki habár a szimbolika és a vallási ikonológia szakértője, "még nem kapta meg a hit ajándékát". A szerző pedig ezúttal egy egész regényt szentel annak a két kérdésnek, ami mindig is foglalkoztatta az emberiséget: honnan jöttünk, és hová tartunk? Ezekre a kérdésekre valóban a vallás tudja csak megadni a választ? Megfér a vallás és a tudomány egymás mellett, vagy ideje, hogy az egyik letaszítsa a másikat a trónról? 

dan-brown-eredet.jpg

Robert Langdon nem is sejti, hogy ezekre fogja megkapni a választ, amikor a bilbaói Guggenheim Múzeumba egy felfedezés bemutatására érkezik, amely „mindörökre megváltoztatja a tudományokat”. Az esemény házigazdája Langdon barátja és egykori tanítványa, Edmond Kirsch, a jövőkutató tech-mágnás, aki tervei szerint az esten egy megdöbbentő áttörést jelent be, amelynek messzeható következményei lesznek. Ám Robert és a több száz vendég legnagyobb döbbenetére, az esemény még azelőtt tragikus véget ér, hogy igazán elkezdődhetne. Langdon kétségbeesett menekülésre kényszerül a múzeum igazgatónőjével, Ambra Vidallal; Barcelonába szöknek, és veszélyes kutatásba kezdenek egy jelszó után, amely megnyitja Kirsch titkát. Meg kell találniuk az utat a város labirintusszerű átjáróiban egy olyan ellenséggel szemben, amely minden fordulónál egy lépéssel előttük jár. A nyomot, amelyet követnek, csak rejtélyes szimbólumok és többértelmű modern művek jelölik, de Langdon és Vidal sorra megfejti a nyomravezetőket, és végül szemtől szembe kerülnek egy világrengető igazsággal, amely rejtve maradt – egészen mostanáig.

Az egyik ok, amiért nagyon vártam az Eredetet, az az Inferno budapesti forgatása során a szerző által elárult "titok" volt, miszerint új regénye egyik helyszínéül Budapest fog szolgálni, annyira megszerette. Habár a cselekmény főként Spanyolországban játszódik, fővárosunk valóban szerepel a műben, magyar karaktert is kapunk; emellett, aki beleolvas az eredeti, angol verzióba, láthatja, hogy ahogy a spanyolt meghagyták, úgy a magyar is megmaradt magyarnak, így világszerte több ezren fogják olvasni a pálinka, vagy a köszönöm szót - a különböző helyszínekről nem is beszélve. 

A prológus nagyon izgalmasan nyit, azonnal felkelti az olvasó érdeklődését, és megalapozza a Brown-regények egyik jellegzetességét: ha elolvasunk egy fejezetet, a következőt is el fogjuk. Azonban az előző művekhez képest a cselekmény meglepően lassan bontakozik ki, az első száz oldal csupán előkészíti Langdon kaladjait. A fordulatok a gyakorlott Brown- olvasókat már nem igazán lepik meg, ennek ellenére a szerző még mindig képes olyan  frenetikus csavarokkal átszőni a történetet; olyan emberekről lerántani a leplet, akikről valóban senki nem gondolná, hogy a cselszövések hátterében állhatnak. A legizgalmasabbak természetesen a titkok feltárása, jelen esetben az, hogy valójában mi a válasz a feltett kérdésekre, a tudomány szerint hova tart az emberiség. Dan Brown már az Infernoban sem adott megnyugtató visszajelzéseket, azonban sajnos ez nem jelenti azt, hogy teljes mértékben fikcióval élne és ne lenne reális alapjuk, ne kellene miattuk aggódnunk; utóbbi két műve segélykiáltásként is felfogható.

Az Eredet szintén fontos  és releváns témákra hívja fel a figyelmünket: a jövőkutatók által megállapított regénybeli eredmények könnyen valósággá válhatnak, az emberiség könnyen a vesztébe rohanhat, aminek jelei már ma is mutatkoznak. Sajnos az Inferno felkavaró befejezéséről - pontosabban annak következményéről - egy szó sem esik, ellenben a Szent Grálra - szükségtelenül - találunk utalást. Érdemes lett volna az Inferno szálát folytatni, mivel habár egyre égetőbb kérdésekkel és nyugtalanítóbb válaszokkal foglalkozik az író, sajnos ez - a korábbiakkal összehasonlítva - kezd művei rovására menni. Robert kalandjai mintha egy adott sémára épülnének: ezúttal is kell az oldalára egy hősnő; sok szimbólum és rejtjel; egy megoldandó feladat és egy, a világ szempontjából is nagyon fontos kérdés, probléma megoldása. 

A fentiek ellenére Dan Brownt még mindig öröm olvasni, sok érdekességet megtudhatunk, tanulhatunk tőle, a recept - habár sokszor kiszámítható - a nagyobb, pazarul átgondolt és kidolgozott csavaroknak köszönhetően még mindig működik, de már nem tud oldalról oldalra meghökkenteni. Az Eredet sajnos megismétli az Inferno hibáit: aktualitása, relevanciája, valamint disztópikus jövőképe ellenére sem képes überelni Langdon professzor korábbi kalandjait. Remélhetőleg a következő mű eléri majd Az elveszett jelkép szintjét, amit tökéletessége miatt sosem fogunk megfilmesített verzióban látni, míg az Eredetet biztosan. Nem tartom kizártnak, hogy remek adaptáció fog készülni belőle, mivel az alapanyag tökéletes, de Brown zsenialitása ismét fájóan kiaknázatlan maradt. 

8/10

banner_1.jpg

A bejegyzés trackback címe:

http://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr7513640332

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

steery 2018.02.08. 12:23:44

1. Az elveszett jelkép tele van durva hibákkal és félreismerésekkel. Például egy olyan alapvető dolgot nem vett észre a szerző, hogy a nagy pecséten nem a MASON szó van elrejtve, hanem a MONAS (mon-ász: egy isten). Ahogy arra sem jött rá, hogy a washingtoni obeliszk valójában egy piramis csúcsát jelzi.
Az elveszett jelképet azért nem fogják megfilmesíteni, mert a szabadkőművesek ezt nem akarják.

2. Az Infero film vége durván eltér a könyv befejezésétől, mert az alkotók nem merték felvállalni, hogy szembesítsék a nézőket a túlnépesedés jelentette halálos veszéllyel és egy lehetséges megoldással. Vagyis a filmben Langdon a rossz fiú, aki megakadályozza a világ megmentését és ezzel pusztulásra ítéli az emberiséget. Nekem ez rögtön "lejött". Van még valaki, aki észrevette?

Terézágyú 2018.02.08. 13:31:55

"egy felfedezés bemutatására érkezik, amely „mindörökre megváltoztatja a tudományokat”... Ám ... az esemény még azelőtt tragikus véget ér, hogy igazán elkezdődhetne. Langdon kétségbeesett menekülésre kényszerül a múzeum igazgatónőjével, Ambra Vidallal"

Basszus, ez de gagyi :)))))))))
Ez egy zsékategória :)

amaurote · http://anarchia2020.blog.hu 2018.02.08. 15:52:22

dan brown mint zseniális :D:D:D
bulvárszenny

a Zamboni nem egy tészta 2018.02.08. 16:43:35

@amaurote: bingo. Hatásvadász hetet havat összehordó könyvek

Bogi88 2018.02.08. 17:34:20

Nem ertek egyet.Ez a könyv egy nagy lufi.elvaratlan szalak.
A vége konkrétan vicc.
Olyan mintha egy delutan összedobta volna mert kinézett egy új kastélyt.-erzetem volt vele kapcsolatban.

Creativ3Form 2018.02.08. 19:11:31

Végre valaki, aki dicséri Az Elveszett Jelképet. Annó, amikor közeledett az Inferno film változata, mindenképpen el akartam olvasni, de úgy voltam vele, tartsuk a sorrendet és előbb vágjunk bele Az Elveszett Jelképbe. Igen ám, de az ismerősök lebeszéltek, hogy semmit nem veszítek vele ha kihagyom, mert nagyon gyenge lett, bezzeg az Inferno, inkább abba vágjak bele. Hát...megbántam, hogy hallgattam rájuk. :-D Nagyon sokat szenvedtem alatta, és a kezdést valamint a befejezést leszámítva, nem is tetszett. Aztán pótoltam Az elveszett Jelképet és nem tudtam letenni, imádtam. :-D Ezt az eredetet is vártam, itt is van már a polcomon, de annyi más pótolni valóm van, hogy messze még, mire elkezdtem. Mondjuk az írásod meghozta a kedvem, így lehet előre veszem a listámon. :-)

Kata SWL · smokingbarrels.blog.hu 2018.02.09. 00:24:44

@steery: Az elveszett jelkép annyira összetett, hogy nem tudnak belőle egy épkézláb forgatókönyvet írni, és nem is férne bele 120-150 percbe, szóval végig elengedték. A többi Langdon-kaland is sokkal részletgazdagabb könyv formájában,mint a képimegvalósításuk, de ezt nem tudnák vállalatóan kivitelezni, csak ha nagyon durván megcsonkítanák a sztorit.
Az Inferno kapcsán sajnálom, hogy Howard azt hitte,h ez kell "a popcornzabáló népnek", sok rajongó kérdőre is vonta Brown-t, hogy hogyan hagyhatta. A könyv végének nagyon fontos és érdekes az üzenete, és abszolút nem baj, hogy nem csinált Langdonból hőst. Sokkal sikeresebb és jobb lett volna a film, ha Howard nem változtat a végkifejleten... Mivel a filmbeli vírus nem azonos a könyvbelivel, valószínűleg tényleg valamilyen halálos betegség tizedelte volna az emberiséget, így a film épp heroizálja Langdont, nem rosszfiút csinál belőle.

Kata SWL · smokingbarrels.blog.hu 2018.02.09. 00:26:27

@Terézágyú: Brown nem a régi, de még így is messze van nagyon a zs-től... :D

Kata SWL · smokingbarrels.blog.hu 2018.02.09. 00:27:27

@amaurote: Hány könyvét olvastad? :) Miért NEM zseniális?

Kata SWL · smokingbarrels.blog.hu 2018.02.09. 00:29:22

@a Zamboni nem egy tészta: hetet-havat? Hány könyvét olvastad, és melyikeket, hogy erre jutottál? :)

Kata SWL · smokingbarrels.blog.hu 2018.02.09. 00:30:24

@Bogi88: a vége miért vicc? Pont a vége az egyik legnagyobb erőssége.

Kata SWL · smokingbarrels.blog.hu 2018.02.09. 00:36:14

@Creativ3Form: A Da Vinci-kód, az Angyalok és démonok és Az elveszett jelkép után nekem csalódás volt az Inferno, és valahol egy kicsit ez is. Az elveszett jelképet még a megjelenésekor olvastam, de abszolút etalon nálam, bár az előbb említett 3 művet akárhányszor, akármikor újra tudnám olvasni. Örülök, hogy Neked is tetszett, de ha ennyire hasonló az ízlésünk, akkor valószínűleg neked is kobban fognak tetszeni a jelkép előtti művek. :)

gigabursch 2018.02.09. 01:50:40

Eljátszottam a gondolattal, hogy a Kárpát-Medencében a Szent László kultusz megtestetsüléseként meglévő (fenn-/megmaradt) ~ 70 db Szent László legenda freskó vajon egy ilyen író kezében milyen regény készítésére alkalmas alapanyag lenne.
De utána elvetettem.
Inkább ne!
Kár lenne Szent Lászlóért és a magyarságért.

Creativ3Form 2018.02.09. 08:18:58

@Kata SWL: Tetszenek már most is, az Angyalok és Démonokat többször is olvastam, imádom minden oldalát. Csalódtam is a filmben, nem kicsit. :-D A Da Vinci-kódot már nagyon régen olvastam, de sztem az Eredet után csinálok majd egy széria újrát. :-) Filmek terén viszont egyedül a Da Vinci-kóddal voltam megelégedve, ott eltalálták, hogy mit lehet kihagyni és mit nem. A másik két filmben már nem igazán. :-( Így, bár még ugye nem olvastam, de már most előre félek az Eredet filmváltozatától.

steery 2018.02.09. 11:10:10

@Kata SWL: Az elveszett jelkép nem összetett, hanem rossz a mondandója. A cselekmény így önmagában, megfelelő értelmi támogatás nélkül nem áll meg. Írd be a keresőbe ezt: "Az elveszett jelkép kritikája" És olvasd el a cikket.
Az Inferno lényege pont az, hogy muszály megtizedelni, sőt, megkilencvenkilencedelni az emberiséget az iszonyú mértékű túlnépesedés miatt. Vagyis még a leghalálosabb ragály világméretű elterjesztése sem lenne elég a feladathoz. Az ebola például csak 91-94%-ban öl, márpedig most legalább 99%-os öldöklést kéne (tegnapra) megvalósítani ahhoz, hogy ökológiai szempontból biztonságos és elfogadható szintre csökkentsük a népességet. Egy ilyen kis bolygón soha nem volna szabad 150 millió főnél több embernek élnie, de helyesebb volna csak 70 millióban maximalizálni a népességet, hogy legyen tartalék a rendszerben. Szóval az én szememben Langdon nem hős, hanem felelőtlen idióta. Az ENSZ-szel és a többi őrülttel együtt, akik pusztulásba viszik a világot, fel sem fogva, mit művelnek. Kár, hogy Brown nem volt elég tökös és lázadó ahhoz, hogy ezt sokkal nyíltabban és egyértelműbben közölje az olvasóival. Vagyis még ő sem fogta fel teljes mélységében, mekkora a baj, épp csak a felszínét kapargatja.

Kata SWL · smokingbarrels.blog.hu 2018.02.10. 00:19:23

@steery: Nem akkora a baj, a határon vagyunk, de pl. Kína nagyon jól és gyorsan megoldotta a gondokat (és ők nagyon nagyy problémának számítottak ebből a szempontból). Viszont pl. a németek 20 év múlva nyugdíjas rétegét nem lesz,aki eltartsa (ezért is döntöttek a menekültek mellett, menteni kell a népet). Nálunk nincs baj, a határ közelében vagyunk, de még nem annyira,h veszélyben legyenek a magyarok, nálunk születnek elegen.
Az ENSZ-szel és a többi őrülttel,akik pusztulásba viszi a világot? Most a könyvről beszélünk?
Brown pontosan tisztában van az adatokkal, a tervekkel és az esélyekkel,ami egy részét le is írja. Vagy az emberiség 99%-os regénybeli kiírtásával kellett volna ezt a tökösséget eszközölnie?

steery 2018.02.10. 11:49:50

@Kata SWL: Nem akkora a baj? Bruhaha! Na, húzd ki a buksid abból a lyukból, ahol eddig tartottad! Kína nem oldotta meg a gondjait, csak egy pici időt nyert a nagy összeomlás előtt. Azt tudtad, hogy Kína Afrikában termeli meg a népessége számára szükséges élelem egy jelentős részét? Miközben Afrikában folyton éhínség van a túlnépesedés miatt? Szerinted mi lesz ennek a következménye?
Az a világ legkisebb baja, hogy néhány országban nem lesz aki eltartsa a nyugdíjasokat. Egy egészséges ökológiai rendszerben nem volna szabad négyzetkilométerenként 1 embernél többnek élnie, hogy a természetnek is jusson hely mellette. Ez max 150 millió főt jelent. Tartalékban hagyott területek esetén 75 millió fő.
A könyvben bemutatott ENSZ is őrültek bandája, meg a valóságban is az. Én még nem láttam tőlük egy jó ötletet sem, amivel javítani lehetne a globális helyzeten.
Brown nincs tisztában a helyzettel. Ha mégis, akkor azt jól titkolja.

Kata SWL · smokingbarrels.blog.hu 2018.02.12. 03:21:38

@steery: Jelenleg 1% környékén mozog a népességnövekedés, és ez 2050-re már csak 0,5 körül lesz, az ENSZ becslése szerint a század végére pedig 0,1%-on. Megjegyzem,ha olvasod az ENSZ jelentéseket,akkor pontosan tudod,h a növekedés mellett az elöregedő társadalmak a legnagyobb problémák. Az előzőre talán egy globális méretű születésszabályozás lehetne megoldás, de nem véletlen,h az ENSZ ezt még ki se ejti,nemhogy leírja, mivel jogilag olyan mértékig aggályos, hogy kivitelezhetetlen. Más megoldás nincs, a tagállamok vállalhatják azt,amit Kína. Vállalhatják. Nyilván nem fogják, mivel modern, demokratikus társadalomban élünk.
Ezzekkel ahogy az ENSZ, úgy Brown is tisztában van. :)

PEAKERIKA 2018.02.12. 10:29:40

Nekem az a legnagyobb bajom az Eredettel, hogy óriási logikai bakik vannak benne. Vigyázat, spoiler jön! Ha még nem olvastad a regényt, akkor itt állj meg.
Ha Winston annyira szuper, hogy megbízhatóan rá lehet bízni egy világot megrengető szimulációs modell hitelt érdemlő végigvezetését, akkor hogy lehet, hogy a Winston által előre megtervezett módon a prezentáció széleskörű bemutatása majdnem totális kudarcot vall és kétszer is csak a csoda menti meg Langdonékat a haláltól. Winston tényleg nem tudta a kódot, amivel lejátszható a prezentáció? Akkor miért küldte utánuk az admirálist Barcelonába, hogy megölje őket? Ezzel a saját tervét húzta majdnem keresztbe. Az érdekes, hogy pont az emberi tényezőt nem kalkulálja bele, amikor a sztori magva egy soktényezős modell kimenetelének szimulálása, aminek az emberi tényezők az alapja. Ha pedig igazából tudta, akkor az egész könyvön át tartó kódfejtéses utazás tök felesleges volt, csak olvasóhülyítés, hiszen Winston a gyilkosság utáni médiacirkusz közepette másnap leadja az anyagot és kész. Szerintem az a baj, hogy Dan Brown már kaptafára dolgozik. Keres egy globális problémát, egy érdekes, kódokkal teli helyszínt, belerak egy szép nőt, egy gonosz gyilkost, akit valaki a háttérből mozgat, egy-két akciójelenetet, összerakja és kész. Nincs már meg az régi aprólékos, logikai kidolgozás, ami a korábbi műveit jellemezte. Sematikusak maradnak a szereplők és logikátlan és könnyen kitalálható a történet. Az egy dolog, hogy már akkor kitaláltam a csavart, amikor kiderült, hogy rákos a tudós. Ettől még lehetett volna jó, de így úgy tettem le, hogy sajnáltam a ráfordított időt egy ilyen butuska történetre.
A téma némileg emlékeztet a Megtévesztés Fokára, ami egyébként a kedvenc Dan Brown regényem és annyival, de annyival jobb, hogy nehéz elhinni azt, hogy ugyanaz a szerzője.

steery 2018.02.12. 11:24:02

@Kata SWL: Vagyis lényegében egyet értesz velem. Azaz mindenki tisztában van vele, hogy őrült nagy baj van, de senki sem mer-tud-akar tenni semmi érdemit az ügyben. Aki cselekszik, az is csak maszatol, pont mint a nagy környezetvédelmi fogadkozásoknál, ahol mindent megígérnek, aztán a feléből is lealkudnak, majd minden marad a régiben, sőt még romlik is a helyzet a szennyezési kvóták kereskedelmének és egyéb trükköknek köszönhetően.

Morli Holect 2018.02.12. 18:57:32

Dan Brown válasza az élet eredetére az, hogy a természet törvényei hozták létre, de a könyvben maga Langdon is elgondolkodik, hogy a természet törvényeit vajon ki alkotta meg. Ki írta a DNS kódját, mert ugye az Eredetben az áll, hogy a természetben csak minták vannak, kódot csak intelligencia alkothat. Erre ad választ José Rodrigues Dos Santos (Dan Brown stílusát szemérmetlenül utánzó) Az isteni formula című könyve (azt elárulom, hogy ott sem Isten a megfejtés).

Kyria 2018.02.13. 21:36:35

Véleményem szerint az értékelhető a műben, hogy ismét egy nagyon aktuális "problémát" vesz górcső alá, bár én a cselekménynél jobban bele tudtam feledkezni a sok leírásba, de ezt az előző regényeinél is szerettem (pl. amikor az Inferno-t olvastam, jó volt kicsit nosztalgiázni Firenze és Velence kapcsán), most pedig élveztem Gaudí munkáinak bemutatását. Azon mindig meglepődöm, hogy a vallás még mindig milyen rákfenéje az emberiségnek, de ez úgy tűnik, volt, van és lesz. A technikai kérdésekben jó lenne, ha egy hozzáértő erre tévedne, az Ő véleményére kíváncsi lennék. A regény összességében nekem tetszett, jöhet a következő.
(Azon viszont meglepődtem, hogy "Az elveszett jelkép"-et mennyien dicsőítik, engem nem fogott meg, de lehet, hogy csak nem értettem.)